A vend\u00e9gek m\u00e9g meg se j\u00f6ttek, de Karcsika m\u00e1r azt v\u00e1rta, hogy elmenjenek. Az volt az eg\u00e9szben a legjobb, igaz, nagyon kellett figyelni, hogy a vend\u00e9gek mikor indulnak el, nem volt szabad se t\u00fal hamar se t\u00fal k\u00e9s\u0151n kimenni ut\u00e1nuk a nagyszob\u00e1ba, mert ha t\u00fal hamar ment, akkor m\u00e9g tal\u00e1lkozott vel\u00fck, \u00e9s be kellett mutatkozni, meg el kellett mondani, hogy h\u00e1ny \u00e9ves, \u00e9s hogy milyen az iskola, \u00e9s mi lesz ha nagy lesz, a n\u00e9nikt\u0151l puszit is kapott a b\u00e1csikt\u00f3l meg barackot, \u00e9s mind a kett\u0151t egyform\u00e1n ut\u00e1lta. Ha viszont t\u00fal k\u00e9s\u0151n ment, akkor m\u00e1r anya visszaj\u00f6tt \u00e9s kivitte a cs\u00e9sz\u00e9ket. Sz\u00f3val akkor kellett elindulni, amikor m\u00e1r b\u00facs\u00fazkodni kezdtek, \u00e9s elindultak kifele a konyha meg az el\u0151szoba fel\u00e9, viszont gyorsnak kellett lenni, hogy m\u00e9g ott tal\u00e1lhassa az asztalon a s\u00e1rga fajansz k\u00e1v\u00e9cs\u00e9sz\u00e9ket, az aljukon a finom, \u00e9des k\u00e1v\u00e9marad\u00e9kkal, amit azt\u00e1n gyorsan, hogy senki ne vegye \u00e9szre megivott.
\n\tMindig m\u00e1s volt, n\u00e9ha keser\u0171 \u00e9s foly\u00f3s, n\u00e9ha eg\u00e9szen \u00e9des, \u00e9s s\u0171r\u0171, mint valami k\u00fcl\u00f6n\u00f6s fekete m\u00e9z, olyan, hogy az ujj\u00e1t is bele kellett dugja a csuporba. A k\u00e1v\u00e9 keser\u0171s\u00e9ge a feln\u0151tts\u00e9g \u00edze volt, Karcsika nagyon szerette.
\n\tA k\u00e1v\u00e9f\u0151z\u00e9st is szerette n\u00e9zni, a k\u00e1v\u00e9f\u0151z\u0151 olyan volt mint egy kis \u0171rhaj\u00f3, alul a henger alak\u00fa v\u00edztart\u00e1ly, f\u00f6l\u00f6tte a k\u00e1v\u00e9tart\u00f3 alul a kis alum\u00edniumcs\u0151vel \u00e9s benne a k\u00e9t sz\u0171r\u0151vel amik k\u00f6z\u00e9 a k\u00e1v\u00e9 ker\u00fclt, mindig ugyanannyi, k\u00e9t m\u0171anyag m\u00e9r\u0151kan\u00e1lnyi, a k\u00e9toldalas feh\u00e9r m\u0171anyag kan\u00e1l nagyobbik fel\u00e9vel kim\u00e9rve. A k\u00e1v\u00e9f\u0151z\u0151 tetej\u00e9re a k\u00fap alak\u00fa f\u00e9mtet\u0151 ker\u00fclt, a g\u00f6rbe kis cs\u0151vel, ezt az eg\u00e9szet egy nagy csavarral kellett lez\u00e1rni, a csavar kicsit hegyes volt, sz\u00e9p fekete, olyan mint a frissen f\u0151tt k\u00e1v\u00e9.
\n\tAnya \u00e9ppen a tet\u0151t csavarta volna fel a k\u00e1v\u00e9f\u0151z\u0151re amikor csengettek. Karcsika tudta, hogy a vend\u00e9gek lesznek azok, indult is volna m\u00e1r a szob\u00e1j\u00e1ba, j\u00e1tszani a l\u00e9g\u00f3kkal meg az \u00f3lomkaton\u00e1kkal, amikor t\u00e1madt egy nagyszer\u0171 \u00f6tlete. Olyan amit\u0151l sokkal t\u00f6bb lesz a k\u00e1v\u00e9, \u00e9s sokkal finomabb is. Gyorsan levette a k\u00e1v\u00e9f\u0151z\u0151 tetej\u00e9t, azt\u00e1n a fels\u0151 sz\u0171r\u0151t is, kinyitotta a pl\u00e9hdobozt az \u0151r\u00f6lt k\u00e1v\u00e9val, kivette a m\u0171anyag kanalat, azt\u00e1n betett m\u00e9g egy m\u00e9r\u0151kan\u00e1lnyi k\u00e1v\u00e9t a k\u00e1v\u00e9tart\u00f3ba, kicsit kip\u00fapoz\u00f3dott, de a fels\u0151 sz\u0171r\u0151vel Karcsika \u00fcgyesen lenyomta, azt\u00e1n m\u00e9g egy kan\u00e1llal r\u00e1kanalazott, ezt m\u00e1r nagyon neh\u00e9z volt lenyomni, egy kev\u00e9s k\u00e1v\u00e9 ki is sz\u00f3r\u00f3dott az asztalra, de az\u00e9rt m\u00e9g \u00e9ppen siker\u00fclt, pont id\u0151ben, mert k\u00f6zben anya bek\u00eds\u00e9rte a vend\u00e9geket a nagyszob\u00e1ba, \u00e9s j\u00f6tt is m\u00e1r vissza a konyh\u00e1ba, hogy feltegye a k\u00e1v\u00e9t. Karcsik\u00e1nak \u00e9pp csak annyi ideje maradt, hogy leseperje az asztalr\u00f3l a f\u00f6ldre a kisz\u00f3r\u00f3dott k\u00e1v\u00e9t, azt\u00e1n ment is m\u00e1r be a szob\u00e1j\u00e1ba, vissza a j\u00e1t\u00e9kaihoz.
\n\tNem sok\u00e1ig kellett v\u00e1rni, Karcsika nemsok\u00e1ra meghallotta a k\u00e1v\u00e9f\u0151z\u0151 sz\u00fcrcs\u00f6l\u0151 h\u00f6rg\u00e9s\u00e9t, olyan volt mint m\u00e1skor, de nem eg\u00e9szen. Valahogy mintha haragosabban sz\u00f3lt volna. Amikor Karcsika kisebb volt, f\u00e9lt is ett\u0151l a hangt\u00f3l, olyan volt, mintha egy s\u00e1rk\u00e1ny morgott volna valahol a falon t\u00fal, vagy az \u00e1gy alatt, reggelenk\u00e9nt sokszor erre a hangra \u00e9bredt, \u00e9s elk\u00e9pzelte, hogy egy nagy z\u00f6ldpikkelyes s\u00e1rk\u00e1ny f\u00fajja a t\u00fczet kint a konyh\u00e1ban. Vagyis nem a t\u00fczet, hanem a k\u00e1v\u00e9t. Amikor eg\u00e9sz kicsi volt, apa azt mes\u00e9lte, hogy a k\u00e1v\u00e9 igaz\u00e1b\u00f3l a s\u00e1rk\u00e1nyl\u00e1ng korm\u00e1b\u00f3l van. Persze tudta, hogy nincsen a konyh\u00e1ban semmif\u00e9le s\u00e1rk\u00e1ny, de akkor is, j\u00f3 j\u00e1t\u00e9k volt ezen gondolkozni. De a s\u00e1rk\u00e1ny most a szok\u00e1sosn\u00e1l is haragosabbnak t\u0171nt. H\u00e1t persze, gondolta Karcsika, hiszen a sokkal t\u00f6bb k\u00e1v\u00e9t sokkal nehezebb lehet kif\u00fajni. De az\u00e9rt siker\u00fclni, fog ebben biztos volt, v\u00e1rta is, hogy az a sz\u00f6rcs\u00f6g\u00e9s \u00fcteme felgyorsuljon, hogy azt\u00e1n hangosan-hangosan kifolyjon a k\u00e1v\u00e9. De nem folyt. Hanem csend lett. Nagyon nagy csend.
\n\tNem telt el nagyon sok id\u0151, Karcsika m\u00e9gis \u00fagy \u00e9rezte, mintha legal\u00e1bb egy negyed\u00f3ra telt volna el, vagy m\u00e9g ann\u00e1l is t\u00f6bb, k\u00e9t vagy h\u00e1rom rajzfilmnyi id\u0151, \u00e9s akkor meghallotta, hogy apa azt mondja hangosan bent a nagyszob\u00e1ban, hogy sz\u00edvem n\u00e9zd m\u00e1r meg, hogy mi van azzal a k\u00e1v\u00e9val, \u00e9s hallotta, hogy anya elindul a konyha fele, \u00e9s nem b\u00edrta ki neki is musz\u00e1j volt kimenni. Pont egyszerre \u00e9rtek oda any\u00e1val egyszerre menetek be a konyh\u00e1ba, a k\u00e1v\u00e9f\u0151z\u0151 ott volt a g\u00e1zon, k\u00e9ken nyaldost\u00e1k az alj\u00e1t a l\u00e1ngok, \u00e9s \u00fagy remegett mintha f\u00e1zott volna, hallatszott, hogy az alja oda-oda koccan a platninak. Karcsika hallotta, hogy anya azt ki\u00e1lltja, \u00faristen fel fog robbanni!, \u00e9s t\u00e9nyleg a k\u00e1v\u00e9f\u0151z\u0151 megmozdult, horkant egyet, azt\u00e1n remegni kezdett, de annyira, hogy felbor\u00edtotta nyeles ibriket amibe a k\u00e9sz k\u00e1v\u00e9 szokott belefolyni, azt\u00e1n mintha k\u00e9k l\u00e1ngok csaptak volna ki az alj\u00e1b\u00f3l, k\u00e9k l\u00e1ngok \u00e9s d\u00fcb\u00f6rg\u00e9s, emelkedni kezdett, s\u0151t, rep\u00fclt, gyorsan-gyorsan, fel eg\u00e9szen a plafonig, k\u00f6zben p\u00f6rg\u00f6tt a tengelye k\u00f6r\u00fcl, azt\u00e1n egyszerre \u00f6mleni kezdett a cs\u00f6v\u00e9b\u0151l a g\u0151z \u00e9s a k\u00e1v\u00e9, frissen feket\u00e9n spriccelt mindenfele, f\u0151leg a feh\u00e9r falra, a konyh\u00e1t megt\u00f6lt\u00f6tte a k\u00e1v\u00e9 illata, Karcsika elk\u00e9pzelte, hogy a plafon eg\u00e9szen fekete lesz a sok k\u00e1v\u00e9t\u00f3l, olyan fekete mint az \u0171r, a k\u00e1v\u00e9f\u0151z\u0151 meg elsz\u00e1ll, mesze, bele a k\u00e1v\u00e9szag\u00fa v\u00e9gtelenbe.<\/p>\n
Egy r\u00e9gi t\u00e1rca, gyerekoromban k\u00e1v\u00e9foltos volt a konyh\u00e1ban a plafon, egy felrobbant k\u00e1v\u00e9f\u0151z\u0151 miatt, nyilv\u00e1n az ihlette.<\/p><\/blockquote>\n
\n