{"id":1131,"date":"2014-10-03T10:01:36","date_gmt":"2014-10-03T08:01:36","guid":{"rendered":"http:\/\/gyorgydragoman.com\/?p=1131"},"modified":"2015-03-10T11:02:23","modified_gmt":"2015-03-10T09:02:23","slug":"tukorbe-nezes-dragoman-gyorggyel-farkas-anita-beszelget","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/gyorgydragoman.com\/?p=1131","title":{"rendered":"T\u00fck\u00f6rbe n\u00e9z\u00e9s – Dragom\u00e1n Gy\u00f6rggyel Farkas Anita besz\u00e9lget"},"content":{"rendered":"

\u201eHa ennek a reg\u00e9nynek van egy\u00e1ltal\u00e1n programja, az a m\u00faltfeldolgoz\u00e1s: hogy szembe kell n\u00e9zni a h\u00e1bor\u00faval, a diktat\u00far\u00e1val, ezzel az eg\u00e9sz borzalmas, m\u00f6g\u00f6tt\u00fcnk l\u00e9v\u0151 hetven \u00e9vvel\u201d \u2013 mondja Dragom\u00e1n Gy\u00f6rgy \u00faj, M\u00e1glya c\u00edm\u0171 reg\u00e9ny\u00e9r\u0151l, amelyben egy tizenh\u00e1rom \u00e9ves kamaszl\u00e1ny teszi meg mindezt a k\u00f6r\u00fcl\u00f6tte \u00e9l\u0151k helyett.<\/b><\/span><\/span><\/p>\n

– A M\u00e1glya f\u0151 sz\u00e1la a rendszerv\u00e1lt\u00e1s k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n, a forradalom idej\u00e9n j\u00e1tsz\u00f3dik, sejthet\u0151en Rom\u00e1ni\u00e1ban, A feh\u00e9r kir\u00e1ly a diktat\u00fara idej\u00e9n, k\u00f6vetkez\u0151, k\u00e9sz\u00fcl\u0151f\u00e9lben l\u00e9v\u0151 reg\u00e9ny\u00e9ben pedig egy hat\u00e9ves kisfi\u00fa ker\u00fcl el a dikt\u00e1tor palot\u00e1j\u00e1ban. 1989-ben j\u00f6tt \u00e1t csal\u00e1dj\u00e1val Marosv\u00e1s\u00e1rhelyr\u0151l Magyarorsz\u00e1gra, az ehhez a korszakhoz val\u00f3 vissza-visszat\u00e9r\u00e9s egyfajta \u00f6nter\u00e1pia is?<\/b><\/p>\n

– Lehets\u00e9ges. Eg\u00e9szen addig nem gondoltam erre, m\u00edg egyszer tal\u00e1lkoztam egy oszt\u00e1lyt\u00e1rsammal a metr\u00f3n, aki elmondta, hogy olvasta A feh\u00e9r kir\u00e1lyt, majd megk\u00e9rdezte, hogy most m\u00e1r megk\u00f6nnyebb\u00fcltem? Akkor mer\u00fclt fel el\u0151sz\u00f6r bennem, hogy tal\u00e1n val\u00f3ban ezt a kiv\u00e1ndorl\u00e1s dolgot kell helyre tennem valahogy magamban. Amit abban az id\u0151szakban ugyan nem \u00e9reztem olyan nagy traum\u00e1nak, de k\u00e9s\u0151bb r\u00e1j\u00f6ttem, hogy ebb\u0151l \u00e9p\u00edtkezem az\u00f3ta is, ett\u0151l lettem feln\u0151tt, ett\u0151l tanultam meg l\u00e1tni, amikor n\u00e9ztem a t\u00e1rgyakat, a v\u00e1rost, hogy mindent pontosan el tudjak rakt\u00e1rozni az eml\u00e9keimben, v\u00e9gs\u0151 soron ett\u0151l lettem val\u00f3sz\u00edn\u0171leg \u00edr\u00f3. \u00c9s biztos benne van a m\u0171veimben, hogy ezt a korszakot egyszer\u0171en v\u00e9gig kell mes\u00e9lnem magamnak is. De tudatosan soha nem erre k\u00e9sz\u00fcltem, az els\u0151 reg\u00e9nyem, A puszt\u00edt\u00e1s k\u00f6nyve p\u00e9ld\u00e1ul egy negat\u00edv ut\u00f3pia.<\/p>\n

– Ami viszont szint\u00e9n a szabads\u00e1g \u00e9s a diktat\u00fara viszony\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l.<\/b><\/p>\n

– Igen, a szabads\u00e1g nagyon \u00e9rdekel. Hogy mi az egy\u00e1ltal\u00e1n, mit jelent szabadnak lenni, mi a diktat\u00fara? Eleve \u00edr\u00f3k\u00e9nt is iszony\u00fa fontos k\u00e9rd\u00e9s, hogy az ember azt \u00edrhassa, amit akar. F\u0151leg, mert abban a hitben n\u0151ttem fel \u2013 nagyon kor\u00e1n tudtam, hogy \u00edr\u00f3 leszek -, hogy val\u00f3sz\u00edn\u0171leg eg\u00e9sz \u00e9letemben bele fognak sz\u00f3lni abba, amit \u00edrok, \u00e9s ezt nagyon nem akartam. Egy \u00edr\u00f3nak eleve nem is lehet belesz\u00f3lni az \u00e9let\u00e9be, abba, mi jelenik meg a l\u00e1tom\u00e1saiban, nem lehet programreg\u00e9nyeket \u00edrni. Amikor valaki elolvassa a M\u00e1gly\u00e1t, mondhatja persze, hogy ez a k\u00f6nyv a szabads\u00e1gr\u00f3l sz\u00f3l, vagy arr\u00f3l, a diktat\u00fara hogyan m\u0171k\u00f6dik, mit jelent a rendszerv\u00e1lt\u00e1s, de \u00e9n ezt nem tudtam, hogy err\u0151l is fogok besz\u00e9lni, amikor \u00edrtam. Csak annyit tudtam, mit csin\u00e1l, hogy mozog, hogyan \u00e9rez egy tizenh\u00e1rom \u00e9ves l\u00e1ny, \u00e9s amikor ezt mind megl\u00e1ttam, j\u00f6ttem csak r\u00e1, hol van \u0151 pontosan, \u00e9s mi t\u00f6rt\u00e9nik abban a v\u00e1rosban.<\/p>\n

– A t\u00f6rt\u00e9net ugyanakkor sok \u00e1gra bomlik: Emma feln\u0151tt\u00e9 v\u00e1l\u00e1s\u00e1val p\u00e1rhuzamosan egy orsz\u00e1g kezd mag\u00e1ra \u00e9bredni, mik\u00f6zben az el\u0151z\u0151 gener\u00e1ci\u00f3k sorsa, holokauszt, intern\u00e1l\u00f3t\u00e1bor, kommunizmus, s\u0171r\u0171s\u00f6dik \u00f6ssze a jelenben.<\/b><\/p>\n

– Amikor ezt a reg\u00e9nyt \u00edrni kezdtem, legels\u0151sorban a testi \u00e9rz\u00e9sek \u00e9rdekeltek, p\u00e9ld\u00e1ul, hogy milyen megfogni valamit. Mindig innen indulok, a l\u00e1tv\u00e1nyt\u00f3l \u00e9s fizikai tapasztalatokt\u00f3l, hisz ezekb\u0151l ismerem meg, akivel dolgozom, majd sz\u00e9p lassan elkezdem a szem\u00e9lyis\u00e9g\u00e9t is l\u00e1tni, am\u00edg szinte eggy\u00e9 nem v\u00e1lok vele. Itt is \u00edgy t\u00f6rt\u00e9nt, \u00e9s az\u00e9rt vagyok nagyon boldog ezzel a k\u00f6nyvvel, mert siker\u00fclt teljesen beleb\u00fajnom egy tizenh\u00e1rom \u00e9ves kamaszl\u00e1ny b\u0151r\u00e9be. \u00c1m egyszer csak kider\u00fclt az is, hogy az \u0151 t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben r\u00e1ad\u00e1sul a m\u00falt is nagyon fontos lesz. Ami j\u00f6n m\u00f6g\u00f6tted, mint a menyasszonyi f\u00e1tyol, egyszer\u0171en nem tudod ledobni. \u00c9s ahhoz, hogy meg\u00e9rtsd, ki vagy, musz\u00e1j megfognod ezt a f\u00e1tylat, \u00e9s \u00e1tn\u00e9zni rajta, hogy l\u00e1sd, kik a sz\u00fcleid, a nagysz\u00fcleid, mi\u00e9rt lettek azok, akik, \u00e9s te hogy lett\u00e9l bel\u0151l\u00fck. Ehhez pedig hozz\u00e1tartozik, hogy megtanulj szemben\u00e9zni az igazs\u00e1gokkal, de a hazugs\u00e1gokkal \u00e9s a titkokkal is. \u00c9s igen, ha ennek a reg\u00e9nynek van egy\u00e1ltal\u00e1n programja, az a m\u00faltfeldolgoz\u00e1s: hogy szembe kell n\u00e9zni a h\u00e1bor\u00faval, a diktat\u00far\u00e1val, ezzel az eg\u00e9sz borzalmas, m\u00f6g\u00f6tt\u00fcnk l\u00e9v\u0151 hetven \u00e9vvel. Ez a l\u00e1ny pedig k\u00e9nytelen ezt megtenni, mik\u00f6zben tulajdonk\u00e9ppen nem akar m\u00e1st, mint szabad, szerelmes kamasz lenni. Viszont el\u00e9g b\u00e1tor ahhoz, hogy ne f\u00e9ljen a saj\u00e1t m\u00faltj\u00e1t\u00f3l.<\/p>\n

– \u00c9s van hozz\u00e1 egy menek\u00fcl\u0151\u00fatja is. A nagymama var\u00e1zslatai, a m\u00e1gia, az \u00e1llatok, a rajzlapja \u00e1lmodott vil\u00e1ga elemelik \u0151t a val\u00f3s\u00e1gt\u00f3l, \u00e9s seg\u00edtenek t\u00fal\u00e9lni.<\/b><\/p>\n

– <\/b>Lehet ez is. Nem tudok r\u00e1 v\u00e1laszt adni, val\u00f3ban \u00edgy van-e, mert \u00e9n csak azt l\u00e1tom, amit a feln\u0151tt\u00e9 v\u00e1l\u00f3, szerelmes Emma l\u00e1t. Amikor pedig ilyen k\u00f6zel dugom az orrom a sz\u00f6veghez, mesterk\u00e9lt lenne a szerkezeten gondolkodni. Ha j\u00f3l csin\u00e1lom, az mag\u00e1t\u00f3l \u00e9p\u00fcl: rakom a k\u00f6veket, rakom, \u00e9s egyszer csak k\u00e9sz van, \u00e9s a szimb\u00f3lumokkal egy\u00fctt pont j\u00f3l van k\u00e9sz az eg\u00e9sz.<\/p>\n

– A szilvalekv\u00e1rf\u0151z\u00e9s, a r\u00e9test\u00e9szta ny\u00fajt\u00e1sa vagy az \u00f3lom\u00f6nt\u00e9s t\u0171pontos le\u00edr\u00e1sai sem a saj\u00e1t eml\u00e9keib\u0151l b\u00fajtak el\u0151?<\/b><\/p>\n

– R\u00e9szben. A nagymam\u00e1m gy\u00far\u00f3deszk\u00e1ja, a mozdulatai, amikor f\u00e1nkot szaggatja poh\u00e1rral, ahogy fekszem a kertj\u00e9ben a padon, \u00e9s n\u00e9zem a hangy\u00e1kat – mindenre pontosan eml\u00e9kszem. De ez nem el\u00e9g. Mert amikor le akarod \u00edrni, hogyan kell f\u00e1nkot csin\u00e1lni, egyszer csak \u00e9szreveszed, hogy hirtelen t\u00f6bb lesz az eg\u00e9sz. Vagy ott a r\u00e9tes. Ami a val\u00f3s\u00e1gban sosem tekeredik fel mag\u00e1t\u00f3l, de m\u00e9gis, olyan pontosan l\u00e1ttam magam el\u0151tt, hogy a nagymama r\u00e1csap az asztalra, \u00e9s a t\u00e9szta mag\u00e1t\u00f3l \u00f6sszecsavarodik, hogy egyszer\u0171en nem lehetett m\u00e1shogy le\u00edrni. \u00c9s onnan kezdve ez lett az igazs\u00e1g.<\/p>\n

– A t\u00f6rt\u00e9net m\u00e1sik nagy k\u00e9rd\u00e9se a m\u00falttal val\u00f3 szemben\u00e9z\u00e9sen, az eml\u00e9kezet csal\u00f3kas\u00e1g\u00e1n k\u00edv\u00fcl, hogy l\u00e9tezhet-e egy\u00e1ltal\u00e1n szabads\u00e1g? Vagy az egyik rendszert egyszer\u0171en csak felv\u00e1ltja egy m\u00e1sik, amivel ugyan\u00fagy nem tudunk mit kezdeni?<\/b><\/p>\n

– Ez neh\u00e9z k\u00e9rd\u00e9s. Mert ez az eg\u00e9sz nem \u00fagy m\u0171k\u00f6dik, mint amikor felgy\u00fajtj\u00e1k a villanyt, \u00e9s hirtelen vil\u00e1gos lesz. Amikor a diktat\u00fara v\u00e9get \u00e9r, att\u00f3l az emberek nem v\u00e1ltoznak, mert a hatalom \u00e9s az er\u0151szak nyelve mindenkinek a csontjaiban marad, \u00e9s nem olyan k\u00f6nny\u0171 hirtelen m\u00e1sik nyelvre v\u00e1ltani. Tudatosan kellene harcolni ez ellen, ahogyan Emma is tudatosan d\u00f6nti el, hogy az\u00e9rt sem fogja m\u00e9g egyszer ezt a nyelvet besz\u00e9lni. De a legt\u00f6bb ember nem ilyen. Nem is lehet az, mert az \u00e9let m\u00e1sr\u00f3l sz\u00f3l: egyszer\u0171en telik, mik\u00f6zben csin\u00e1lni kell a feladatainkat, enni kell, dolgozni, nevelni a gyerekeinket. Ez\u00e9rt nem is tudom, l\u00e9tezett-e valaha a t\u00f6k\u00e9letes t\u00e1rsadalmi szabads\u00e1g, hiszen a hatalom nyelv\u00e9t, ami\u00f3ta csak besz\u00e9lni tudunk, negyvenezer \u00e9ve besz\u00e9lj\u00fck.<\/p>\n

– A szabads\u00e1g ezek szerint csak egy ut\u00f3pia?<\/b><\/p>\n

– Igen, de hinni kell benne. \u00c9s tudni, hogy nagyon neh\u00e9z megval\u00f3s\u00edtani, mert k\u00f6nnyen visszaj\u00f6nnek a r\u00e9gi reflexek. Mondok egy p\u00e9ld\u00e1t. Amikor m\u00e9g V\u00e1s\u00e1rhelyen laktunk, nagyon neh\u00e9z volt buszra sz\u00e1llni, ha tehettem, el is ker\u00fcltem, de amikor kellett, nagyon j\u00f3l tudtam t\u00fclekedni, \u00e9s mindig az els\u0151k k\u00f6z\u00e9 ker\u00fcltem a sorban. Majd egyszer elment\u00fcnk Olaszorsz\u00e1gba tizen\u00f6t \u00e9vvel azut\u00e1n, hogy m\u00e1r itt \u00e9ltem, j\u00f6tt egy busz, \u00e9s egyszer csak azt vettem \u00e9szre, hogy megint az els\u0151k k\u00f6zt vagyok, aki felsz\u00e1ll. Ut\u00e1na el is sz\u00e9gyelltem magam, hogy mi\u00e9rt tudom ezt m\u00e9g mindig ilyen j\u00f3l, mi\u00e9rt v\u00e1ltok an\u00e9lk\u00fcl egy r\u00e9gi nyelvre, hogy azt abban a pillanatban \u00e9szrevenn\u00e9m, mi\u00e9rt lettem egy kis id\u0151re megint ugyanaz a gyerek, aki nem akartam soha t\u00f6bb\u00e9 lenni? A hasonl\u00f3 dolgok pedig benne vannak mindenkiben, aki egyszer is diktat\u00far\u00e1ban \u00e9lt. Ami az\u00e9rt is vesz\u00e9lyes, mert azt jelenti, hogy minden t\u00e1rsadalomban b\u00e1rmikor \u00fajra megt\u00f6rt\u00e9nhet az eg\u00e9sz. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen azokban, ahol a traum\u00e1k kibesz\u00e9letlenek maradtak.<\/p>\n

– Mint n\u00e1lunk, \u00e9s ez is egy k\u00f6zponti sz\u00e1la A m\u00e1gly\u00e1nak, ahol m\u00e9g mindig nem tudjuk pontosan, mi t\u00f6rt\u00e9nt a m\u00falt \u00e9vsz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9ben: ki volt az \u00fcgyn\u00f6k, bes\u00fag\u00f3, \u00e9s ki nem, kit figyeltek meg, \u00e9s kit nem, ki k\u00f6vetett el b\u0171nt, \u00e9s ki maradhatott \u00e1rtatlan.<\/b><\/p>\n

– R\u00e1ad\u00e1sul nem csak az a baj, hogy a szemben\u00e9z\u00e9s elmaradt, hanem az is, hogy az ezekkel a dolgokkal kapcsolatos k\u00e9rd\u00e9st a mai napig rosszul tessz\u00fck fel. Nem azt kell ugyanis k\u00e9rdezni folyton, hogy kik voltak a bes\u00fag\u00f3k, hanem hogy mi\u00e9rt tett\u00e9k azt, amit, kik \u00e9s mi\u00e9rt csin\u00e1lt\u00e1k ezt vel\u00fck, hogy erre k\u00e9nyszer\u00fcljenek. De mivel r\u00f6gt\u00f6n a rendszerv\u00e1lt\u00e1s ut\u00e1n elsz\u00e1llt a tiszt\u00e1z\u00e1s pillanata, ezeknek a k\u00e9rd\u00e9seknek a megv\u00e1laszol\u00e1sa egyre nehezebb lesz. Mert akkor m\u00e9g l\u00e9tezett a tiszta, \u00e9rintetlen igazs\u00e1g, az\u00f3ta viszont annyi id\u0151 telt el, hogy mindenki mindenf\u00e9le t\u00f6rt\u00e9neteket konstru\u00e1lt mag\u00e1nak, amelyek \u00e1tvett\u00e9k az egykori igazs\u00e1g hely\u00e9t. \u00cdgy pedig m\u00e1r t\u00fal nagy t\u00e9tje lett a dolognak. M\u00e1sok sokkal eg\u00e9szs\u00e9gesebben j\u00f6ttek ki ebb\u0151l az eg\u00e9szb\u0151l. P\u00e9ld\u00e1ul Kelet-N\u00e9metorsz\u00e1gban, ahol minden iratot nagyon gyorsan nyilv\u00e1noss\u00e1 tettek, az \u201e\u00fcgyn\u00f6kk\u00e9rd\u00e9s\u201d m\u00e1r nem t\u00e9ma. Egyszer p\u00e9ld\u00e1ul egy\u00fctt utaztam vonaton egy operafesztiv\u00e1lr\u00f3l hazat\u00e9r\u0151 nyugd\u00edjas t\u00e1rsas\u00e1ggal, ahol sz\u00f3ba ker\u00fclt, hogy az egyik t\u00e1rsuk, aki valaha bes\u00fag\u00f3 volt, most \u00e9ppen nem tudott vel\u00fck tartani. \u00c9s hogy err\u0151l \u00edgy tudtak besz\u00e9lni, azt jelenti, hogy fontos ugyan sz\u00e1mukra a m\u00falt, de m\u00e1r t\u00fal vannak rajta. N\u00e1lunk meg m\u00e9g mindig a rohadt komcsiz\u00e1s megy, mik\u00f6zben eltelt huszon\u00f6t \u00e9v. Lassan pedig eltelik ugyanannyi, mint amennyi az eg\u00e9sz el\u0151z\u0151 rendszer volt.<\/p>\n

– \u00c9ppen ez\u00e9rt a mostani fiatalokat tal\u00e1n m\u00e1r nem is fogja \u00e9rdekelni a dolog, \u00edgy hurcoljuk tov\u00e1bb a kollekt\u00edv eml\u00e9kezet\u00fcnkben mindezt a kibesz\u00e9letlens\u00e9get.<\/b><\/p>\n

– De, fogja. Nem tudja nem \u00e9rdekelni, mert egyszer csak elj\u00f6n az a pont mindenki \u00e9let\u00e9ben, amikor elkezdi foglalkoztatni, hogy kik voltak a sz\u00fclei, nagysz\u00fclei, mit csin\u00e1ltak a m\u00faltban. \u00c9n is ki fogom k\u00e9rni lassan a csal\u00e1dom iratait, mert b\u00e1r biztosan nagyon f\u00e1jdalmas lesz ap\u00e1mat a Szeku szem\u00e9n kereszt\u00fcl l\u00e1tni, hadd legyen a d\u00f6nt\u00e9s az \u00e9n kezemben, akarom-e \u00edgy is megismerni. Borzaszt\u00f3 rossz ugyanis egy hom\u00e1lyos t\u00fck\u00f6rbe visszan\u00e9zni, pl\u00e1ne mert elk\u00e9pzelhet\u0151, hogy az \u00e9letedben sok mindenr\u0151l m\u00e1shogy d\u00f6nten\u00e9l, ha tudn\u00e1d, mi az igazs\u00e1g. A titkokat k\u00fcl\u00f6nben sem kell ennyire misztifik\u00e1lni, mint ahogyan azt mi tessz\u00fck. A titok sokszor csak annak fontos, akik hordozza, egy seb, amit takargat, \u00e9s ha megmutatja, m\u00e1r nem sz\u00e1m\u00edt annyira. Ezzel nem azt akarom mondani persze, hogy a bes\u00fag\u00e1sok, \u00e1rul\u00e1sok, gyilkoss\u00e1gok nem nagy dolgok, amikor emberek \u00e9let\u00e9t t\u00f6nkretett\u00e9k, ker\u00e9kbe t\u00f6rt\u00e9k, de nem igazs\u00e1got kellene tenni, mert azt m\u00e1r nem lehet, viszont tal\u00e1n a felel\u0151ss\u00e9g\u00e9t v\u00e1llalni, tiszt\u00e1zni, mi volt, mindenk\u00e9ppen j\u00f3 lenne. Ezt viszont az eg\u00e9sz t\u00e1rsadalomnak kellene akarnia, t\u00f6rt\u00e9nelmi \u00e9s nem politikai-hatalmi viszonylatban. Nem mondom, hogy ennek a k\u00f6nyvnek ez a szerepe, de h\u00e1tha elolvassa valaki, \u00e9s elgondolkozik azon, ki ez a l\u00e1ny, min ment kereszt\u00fcl, \u00e9s az \u0151t hogyan \u00e9rinti szem\u00e9lyesen. Mert Emma egy t\u00fck\u00f6r. Nekem legal\u00e1bbis az \u0151 t\u00fck\u00f6rbe n\u00e9z\u00e9se a saj\u00e1t t\u00fck\u00f6rbe n\u00e9z\u00e9sem is volt.<\/p>\n

Farkas Anita<\/b><\/span><\/span><\/p>\n

\n

Farkas Anita interj\u00faja, a Magyar Demokrat\u00e1ban jelent meg.<\/p>\n<\/blockquote>\n