Legel\u0151sz\u00f6r is meg kell tudni, hogy merr\u0151l f\u00faj a sz\u00e9l.
\n\tAzt nem lehet ak\u00e1rhogy, azt csak \u00fagy lehet, hogy seg\u00edtek odagur\u00edtani Nagyap\u00e1nak az ablakhoz a f\u00fcles fotelt, amib\u0151l soha nem tud kisz\u00e1llni, \u00e9n h\u00e1tulr\u00f3l tolom, \u0151 meg a kamp\u00f3sbotj\u00e1val h\u00fazza mag\u00e1t, azt\u00e1n amikor oda\u00e9r\u00fcnk, Nagyapa fel\u00e1ll\u00edt a t\u00e9rd\u00e9re. \u00c9n akkor kinyitom az ablakot, nem baj, ha nem ny\u00edlik els\u0151re, kicsit r\u00e1ngatni kell, egy\u00fctt r\u00e1ngatjuk, egy\u00fctt kinyitjuk, de kihajolni csak \u00e9n hajolok ki egyed\u00fcl, nem csak annyira, mint amikor k\u00f6lest sz\u00f3runk a galamboknak, hanem sokkal jobban. Annyira, amennyire csak tudok, m\u00e9g ann\u00e1l is messzebbre.
\n\tNem kell f\u00e9lni, nyugodtan kihajolhatok, Nagyapa er\u0151sen tart h\u00e1tulr\u00f3l, fogja a derekamat, nyugodtan k\u00f6r\u00fcln\u00e9zhetek, nyugodtan el\u0151reny\u00fajthatom a karom Nagyapa r\u00e9gi pil\u00f3tasapk\u00e1j\u00e1val, benne Nagymama sz\u00e9tv\u00e1gott receptjeinek a darabjaival. Vigy\u00e1zok, hogy egy se sz\u00f3r\u00f3djon ki, megv\u00e1rom am\u00edg Nagyapa azt mondja most, csak akkor r\u00e1ntom k\u00e9tfel\u00e9 a zacsk\u00f3 sz\u00e1j\u00e1t, csak akkor sz\u00f3rom bele a sok kicsi pap\u00edrdarabot a sz\u00e9lbe.
\n\tHogy merre sz\u00e1llnak, azt nem is kell figyeljem, azt Nagyapa figyeli. \u00c9n csak azt k\u00edv\u00e1nom magamban, hogy j\u00f3 ir\u00e1nyba f\u00fajjon a sz\u00e9l, hogy elindulhassunk m\u00e1r v\u00e9gre. K\u00f6zben Nagymama jut eszembe, ahogy a szab\u00f3oll\u00f3val darabokra v\u00e1gta a recepteket, \u00e9s azt kiab\u00e1lta k\u00f6zben, hogy \u0151 m\u00e1r t\u00f6bbet ezek k\u00f6z\u00fcl egyet se fog se kiv\u00e1ltani, se beszedni, mert \u00fagyse haszn\u00e1l m\u00e1r neki egyik se semmit.
\n\tA sz\u00e9l j\u00f3 ir\u00e1nyba f\u00faj, Nagyapa visszah\u00faz. Kimegyek a kamr\u00e1ba \u00e9s behozom a felhalmozott k\u00e9szleteinket, k\u00e9tszers\u00fcltet, sz\u00e1r\u00edtott h\u00fast \u00e9s grogot visz\u00fcnk magunkkal. Az\u00e9rt, hogy Nagymama ne tudja meg, mit csin\u00e1lunk, \u00fagy nevezz\u00fck \u0151ket, hogy citromos n\u00e1polyi, bodzasz\u00f6rp, karamella. Nagyapa k\u00f6zben el\u0151h\u00fazza az \u00e1gynem\u0171tart\u00f3b\u00f3l mind a k\u00e9t damasztpaplant \u00e9s mind a k\u00e9t damasztleped\u0151t \u00e9s mind a k\u00e9t damasztp\u00e1rn\u00e1t, amiket \u00e9jszaka \u00f6sszef\u00e9rcelt egym\u00e1ssal, \u00e9n seg\u00edtek kil\u00f3gatni az eg\u00e9szet az ablakon, \u00e9s seg\u00edtek r\u00e1gombolni \u0151ket a fotel k\u00e9t f\u00fcl\u00e9n a huzattart\u00f3 gombokra, \u00e9s amikor k\u00e9sz van, be\u00fcl\u00f6k a Nagyapa \u00f6l\u00e9be. \u00d6lembe veszem a vasl\u00e1bost, amit a konyh\u00e1b\u00f3l cipeltem be, \u00e9s amibe Nagyapa be\u00e1ll\u00edtotta a t\u00e1bori bunsenf\u0151z\u0151j\u00e9t, \u00e9s Nagyapa megny\u00fajtja a l\u00e1ngot, \u00e9s a ballon megtelik forr\u00f3 leveg\u0151vel, \u00e9s kiduvad az ablakon, \u00e9s indulunk is m\u00e1r. Ahogy a fotelt is kir\u00e1ntja a leveg\u0151be, Nagyapa kamp\u00f3s botj\u00e1val l\u00f6k\u00fcnk egyet rajta, hogy ne verje le az ablak keret\u00e9r\u0151l a fest\u00e9ket. Nagyapa k\u00f6zben felveszi a pil\u00f3tasapk\u00e1j\u00e1t, \u00e9s fent is vagyunk m\u00e1r az utca a f\u00f6l\u00f6tt, \u00e9s negyed f\u00f6l\u00f6tt, \u00e9s a v\u00e1ros f\u00f6l\u00f6tt.
\n\tRep\u00fcl\u00fcnk, Nagyapa korm\u00e1nyoz, \u00e9n a homokzs\u00e1kokat dob\u00e1lom, a tenger f\u00f6l\u00f6tt sz\u00e1llunk. Len\u00e9z\u00fcnk, a v\u00edz alatt l\u00e1tjuk \u00faszni a c\u00e1p\u00e1kat \u00e9s a polipokat \u00e9s a b\u00e1ln\u00e1kat \u00e9s a delfineket, azt\u00e1n m\u00e1r Afrika f\u00f6l\u00f6tt vagyunk, kicsit lejjebb ereszked\u00fcnk, egy p\u00e1lmaf\u00e1r\u00f3l teleszedj\u00fck datoly\u00e1val Nagyapa pil\u00f3tasapk\u00e1j\u00e1t, rep\u00fcl\u00fcnk, esz\u00fcnk, k\u00f6pk\u00f6dj\u00fck lefele a magokat.
\n\tAmikor a datolya elfogy, m\u00e1r a Szahara f\u00f6l\u00f6tt vagyunk, egyszer csak hatalmas homokviharba kevered\u00fcnk, de Nagyapa a szem\u00e9be h\u00fazza a pil\u00f3taszem\u00fcveg\u00e9t, az \u00e9n szemem meg befogja, hogy ne menjen be a homok. Hi\u00e1ba r\u00e1ngatja a sz\u00e9l a fotelt, tudom, hogy nem lesz semmi baj. Azt\u00e1n, amire elm\u00falik a vihar, m\u00e1r a Kilimandzs\u00e1r\u00f3n\u00e1l j\u00e1runk. Nagyon nehezen rep\u00fcl\u00fcnk \u00e1t f\u00f6l\u00f6tte, majdnem az \u00f6sszes homokzs\u00e1kunkat ki kell dobjam, \u00fagy \u00e9r\u00fcnk Madagaszk\u00e1r f\u00f6l\u00e9.
\n\tNagyapa ott lecsavarja a bunsen\u00e9g\u0151t, elkezd\u00fcnk leereszkedni. A legnagyobb baobabf\u00e1t keress\u00fck, meg is tal\u00e1ljuk hamar. A fa tetej\u00e9n egy parafa kalapos b\u00e1csi \u00fcl, a l\u00e1b\u00e1t l\u00f3gatja \u00e9s pip\u00e1zik. Nagyapa leki\u00e1lt neki, \u00e9s \u00e9n is leki\u00e1ltok, a b\u00e1csi integetni kezd, nagyon hasonl\u00edt a kiszolg\u00e1l\u00f3ra, amelyik a gy\u00f3gyszert\u00e1rban dolgozik, csak \u00e9pp tiszta fekete az arca. Nagyapa a kezembe adja a k\u00f6t\u00e9lh\u00e1gcs\u00f3t, amit Nagyapa r\u00e9gi t\u00e9rdzoknijaib\u00f3l csom\u00f3ztunk, \u00e9s \u00e9n ledobom, a b\u00e1csi elkapja a v\u00e9g\u00e9t, v\u00e1rom, hogy felm\u00e1sszon hozz\u00e1nk \u0151 is a f\u00fcles fotelbe, de nem m\u00e1szik, hanem csak r\u00e1k\u00f6t valamit a h\u00e1gcs\u00f3 v\u00e9g\u00e9re. Felh\u00fazzuk, \u00e9s l\u00e1tom, hogy a parafakalapja az, tele van nagy di\u00f3kkal. Nagyapa beleny\u00fal, kett\u0151t a mark\u00e1ba fog, megt\u00f6ri \u0151ket, a di\u00f3h\u00e9jb\u00f3l feh\u00e9r pirul\u00e1k \u00e9s sz\u00ednes kapszul\u00e1k potyognak, kihullanak az ujjai k\u00f6z\u00fcl. Nagyapa azt mondja, ez az! Ez az igazi orvoss\u00e1g, ez csak itt terem meg egyed\u00fcl az eg\u00e9sz vil\u00e1gon, ez\u00e9rt rep\u00fclt\u00fcnk el eg\u00e9szen id\u00e1ig, \u00e9s most m\u00e1r csak annyi a dolgunk, hogy sz\u00e9pen hazavigy\u00fck, \u00e9s otthon azt\u00e1n j\u00f3l porr\u00e1 t\u00f6rj\u00fck az eg\u00e9szet a r\u00e9zmozs\u00e1rban, \u00e9s \u00fcgyesen felporci\u00f3zzuk harmincegy r\u00e9szre. Az \u00e9n feladatom lesz, hogy reggelenk\u00e9nt a kockacukorral egy\u00fctt becsemp\u00e9sszek egy-egy adagnyit bel\u0151le a Nagymama k\u00e1v\u00e9j\u00e1ba, de nagyon-nagyon-nagyon \u00f3vatosan, hogy semmik\u00e9ppen ne vegye \u00e9szre.<\/p>\n
T\u00f6rt\u00e9netek a F\u00fclesfotelb\u0151l. \u00d6t novell\u00e1t \u00edrtam egyszer a N\u0151k Lapj\u00e1nak, egy kicsi sorozat ez. A t\u00f6bbi darabaja itt van: A f\u00fclesfotel<\/a> <\/p><\/blockquote>\n
\n