Gottwald esperes \u00far egyre jobban belelovalta mag\u00e1t a besz\u00e9dbe. Jacek, amennyire lehetett, k\u00e9nyelmesen elhelyezkedett a karossz\u00e9kben, a l\u00e1b\u00e1t is kiny\u00fajtotta, \u00fagy hallgatta, igaz\u00e1b\u00f3l hogyha akart volna, akkor se tudott volna rendesen odafigyelni, mert a feje m\u00e9g mindig z\u00fagott a m\u00e1snaposs\u00e1gt\u00f3l.
\n\tJacek eln\u00e9zett az esperes v\u00e1lla f\u00f6l\u00f6tt az \u00f6sszefirk\u00e1lt, nevekkel tele\u00edrt pann\u00f3ra, ami sok\u00e1ig a f\u0151haj\u00f3ban \u00e1llt, \u00e9s eredetileg az ostrom esem\u00e9nyeit szeml\u00e9ltette, a v\u00e1ros k\u00f6r\u00fcl a hegyekkel, a t\u00fcz\u00e9rs\u00e9gi \u00e1ll\u00e1sokkal \u00e9s k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 sz\u00ednn\u00e9kkel jel\u00f6lt csapatmozg\u00e1sokkal, eg\u00e9sz addig, am\u00edg az emberek el nem kezdt\u00e9k filctollal meg r\u00fazzsal meg kr\u00e9t\u00e1val fel\u00edrogatni r\u00e1 az \u00e1ldozatok neveit, \u00fagyhogy a v\u00e9g\u00e9re m\u00e1r az eg\u00e9sz csupa-csupa n\u00e9v lett, \u00e9s be kellett venni, mert a turist\u00e1k nem tudt\u00e1k, hogy mi az, \u00e9s elkezdt\u00e9k fel\u00edrogatni r\u00e1 a saj\u00e1t nev\u00fcket, \u00e9s az egyik h\u00e1bor\u00fas \u00f6zvegy sokkot kapott amikor megl\u00e1tta, hogy a tark\u00f3n l\u0151tt f\u00e9rje neve mell\u00e9 valami barom azt \u00edrta fel piros k\u00f6r\u00f6mlakkal, hogy Andy and Irina forever together, \u00e9s m\u00e9g egy ny\u00edllal \u00e1tl\u0151tt sz\u00edvet is rajzolt hozz\u00e1.
\n\tA sz\u00edv m\u00e9g mindig ott volt, fent a pann\u00f3 jobb oldal\u00e1n, alig l\u00e1tszott m\u00e1r alatta a fekete csillag, ami eredetileg egy aknavet\u0151 \u00e1ll\u00e1s hely\u00e9t jel\u00f6lte.
\n\tJacek elkapta a csillagr\u00f3l a tekintet\u00e9t, visszan\u00e9zett Gotwald esperes arc\u00e1ra, az esperes megint az \u00fajraszentel\u00e9sr\u0151l besz\u00e9lt, arr\u00f3l, hogy a p\u00fcsp\u00f6k \u00farnak k\u00fcl\u00f6n ez\u00e9rt kell most hazautaznia, eg\u00e9szen p\u00e9ld\u00e1tlan, hogy n\u00e9gy \u00e9v alatt m\u00e1sodszor kell \u00fajraszentelni a sz\u00e9kesegyh\u00e1zat, m\u00e1rpedig nincs mit csin\u00e1lni, hogyha valakit a f\u0151haj\u00f3ban l\u0151nek k\u00f6zvetlen k\u00f6zelr\u0151l fejbe, \u00fagy, hogy ut\u00e1na nagynyom\u00e1s\u00fa mos\u00f3val kell elt\u00e1vol\u00edtani a k\u0151oszlopok reped\u00e9seib\u0151l az agyveleje darabk\u00e1it meg a kopony\u00e1ja szil\u00e1nkocsk\u00e1it, akkor nem sz\u00e1m\u00edt, hogy az \u00e1ldozat a k\u00f6r\u00f6z\u00f6tt h\u00e1bor\u00fas b\u0171n\u00f6z\u0151k list\u00e1j\u00e1nak a m\u00e1sodik hely\u00e9n \u00e1llt, amikor fejebe l\u0151tt\u00e9k.
\n\tGottwald esperesnek majdnem l\u00e1nyosan l\u00e1gy volt egy\u00e9bk\u00e9nt a hangja, m\u00e9g \u00edgy m\u00e9rgesen se csengett benne semmi \u00e9rces indulat, Jacek az esperes sz\u00e1j\u00e1t n\u00e9zte, a fels\u0151 ajk\u00e1ra valami kis feh\u00e9r maszat tapadt, nem pont k\u00f6z\u00e9pen volt, hanem kicsit balra. A p\u00f6tty hol le, hol fel, hol oldalra mozgott, Gottwald esperes k\u00f6zben csak mondta tov\u00e1bb a mag\u00e1\u00e9t, hogy Jacek f\u00e9lre ne \u00e9rtse, itt nem arr\u00f3l van sz\u00f3, hogy \u0151 a maga r\u00e9sz\u00e9r\u0151l ne \u00f6r\u00fclne annak, hogy az a mocskos gazember akinek a nev\u00e9hez embertelen atrocit\u00e1sok levez\u00e9nyl\u00e9s\u00e9nek eg\u00e9sz sora tapad, \u00e9s akir\u0151l mind a ketten tudj\u00e1k, hogy miket is m\u0171velt az ostrom \u00e9s a h\u00e1bor\u00fa alatt megkapta a m\u00e9lt\u00f3 b\u00fcntet\u00e9s\u00e9t, de m\u00e9giscsak lehetett volna Jacekben annyi tapintat, hogy arra is gondol, hogy egy szent helyen \u00e1llnak, miel\u0151tt felemelte \u00e9s els\u00fct\u00f6tte volna azt a g\u00e9ppisztolyt.
\n\tGottwald esperes itt hirtelen elhallgatott, \u00e9s megnyalta a sz\u00e1j\u00e1t, de pont a feh\u00e9r p\u00f6tty mellett, \u00e9s azt\u00e1n nyelt egy nagyot, Jacek l\u00e1tta, hogy felemelkedik \u00e9s \u00fajra lemegy az \u00e1d\u00e1mcsutk\u00e1ja, mert az esperesnek eg\u00e9szen v\u00e9kony \u00e9s feh\u00e9r nyaka volt. Jacek tudta, hogy Gottweld esperes azt v\u00e1rja, hogy \u0151 is mondjon m\u00e1r valamit, mert mi\u00f3ta bej\u00f6tt az irod\u00e1ba egy\u00e1ltal\u00e1n meg se sz\u00f3lalt, a sekresty\u00e9s \u00f6ccse megmondta neki, hogy nincs mit\u0151l f\u00e9ljen, nem fogj\u00e1k kir\u00fagni, ak\u00e1rmit is csin\u00e1lt, megtarthatja az \u00e1ll\u00e1s\u00e1t, senki se mer kir\u00fagni egy nemzeti h\u0151st, mert ak\u00e1r hogy is vessz\u00fck, most az lett bel\u0151le, ne is pr\u00f3b\u00e1ljon tiltakozni, ugyan ki a nemzeti h\u0151s, ha nem az, aki egymaga, egyetlen l\u00f6v\u00e9ssel v\u00e9gzett a T\u00f6rzsf\u0151n\u00f6kkel, most f\u00fcggetlen\u00fcl att\u00f3l, hogy volt-e vagy nem volt a m\u00e1sikn\u00e1l fegyver. Igen a sekresty\u00e9s megmondta, hogy annyi dolga lesz \u00f6sszesen, hogy v\u00e9gighallgassa a lecsesz\u00e9st azt\u00e1n eln\u00e9z\u00e9st k\u00e9rjen, k\u00e9sz, nem nagy dolog, azt\u00e1n maradhat minden a r\u00e9giben, vigy\u00e1zhat tov\u00e1bb a sz\u00e9kesegyh\u00e1z biztons\u00e1g\u00e1ra, kezelheti tov\u00e1bb a liftet.
\n\tM\u00e1r legal\u00e1bb egy perc eltelt, de Jacek m\u00e9g mindig nem sz\u00f3lalt meg, Gottwald esperes megint menyalt a sz\u00e1j\u00e1t, megint nem tal\u00e1lta el a feh\u00e9r p\u00f6tty, Jacek hirtelen arra gondolt, hogy az biztos a szent ostya marad\u00e9ka, l\u00e1tta, hogy az esperes frissen borotv\u00e1lt arca v\u00f6r\u00f6s\u00f6dni kezd, akkor v\u00e9ge el\u0151red\u0151lt a sz\u00e9kben \u00e9s megsz\u00f3lalt.
\n\tMiel\u0151tt reggel elindult volna, t\u00f6bbsz\u00f6r is elmondta a mondatot, hogy sajn\u00e1lja, hogy ilyen nagy bajt okozott, meg kell \u00e9rtenie az esperes \u00farnak, hogy nem tudott parancsolni az indulataink, onnan, hogy felismert kivel \u00e1ll szemebe m\u00e1r nem eg\u00e9szen volt a maga ura. Most m\u00e9gse ezt mondta, egy eg\u00e9szen m\u00e1s mondat j\u00f6tt ki a tork\u00e1n, egy k\u00e9rd\u00e9s.
\n\tIgaz, hogy aki templomban, vagyis megszentelt f\u00f6ld\u00f6n hal meg, az ak\u00e1rmilyen b\u0171n\u00f6ket is k\u00f6vet el, nem juthat pokolra?
\n\tGottwald esperes arca egyszerre olyan v\u00f6r\u00f6s lett mint a c\u00e9kla, keresztet vetett, \u00fagy mondta, hogy Isten ments, sz\u00f3 sincsen ilyesmir\u0151l.
\n\tJacek akkor fel\u00e1llt, kiny\u00fajtott h\u00fcvelykujjal az esperes ajk\u00e1hoz ny\u00falt, let\u00f6r\u00f6lte r\u00f3la a feh\u00e9r maszatdarabot, \u00fagy mondta, hogy akkor j\u00f3l van, azt\u00e1n elfordult, a nadr\u00e1gja oldal\u00e1ba t\u00f6r\u00f6lte a kez\u00e9t, \u00e9s kiment az irod\u00e1b\u00f3l.<\/p>\n
Wrocvlawban l\u00e1ttam egyszer egy templomot, sok\u00e1ig k\u00e9sz\u00fcltem \u00edrni r\u00f3la. \u00c9vekbe telt, azt\u00e1n meg\u00edrtam azt a novellaciklust, aminek ez \u00f6t\u00f6dik, befejez\u0151 darabja. Ez persze nem az a templom. Valahol Kelet-Eur\u00f3p\u00e1ban vagyunk, valamikor egy polg\u00e1rh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1ni felrobbant vil\u00e1g\u00e1ban. Egy k\u00f6nyv is lesz egyszer majd ebb\u0151l, aminek kiv\u00e9telesen a c\u00edm\u00e9t is tudom, Srapnel. Az \u00edr\u00e1st az \u00c9S k\u00f6z\u00f6lte.<\/p><\/blockquote>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
Gottwald esperes \u00far egyre jobban belelovalta mag\u00e1t a besz\u00e9dbe. Jacek, amennyire lehetett, k\u00e9nyelmesen elhelyezkedett a karossz\u00e9kben, a l\u00e1b\u00e1t is kiny\u00fajtotta, \u00fagy hallgatta, igaz\u00e1b\u00f3l hogyha akart volna, akkor se tudott volna […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":1483,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[5],"tags":[210,212],"class_list":["post-1482","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-novellak","tag-jacek","tag-srapnel","has_thumb"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/gyorgydragoman.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1482","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/gyorgydragoman.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/gyorgydragoman.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/gyorgydragoman.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/gyorgydragoman.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=1482"}],"version-history":[{"count":3,"href":"https:\/\/gyorgydragoman.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1482\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1492,"href":"https:\/\/gyorgydragoman.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1482\/revisions\/1492"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/gyorgydragoman.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/1483"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/gyorgydragoman.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=1482"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/gyorgydragoman.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=1482"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/gyorgydragoman.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=1482"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}