{"id":242,"date":"2008-07-17T08:40:44","date_gmt":"2008-07-17T06:40:44","guid":{"rendered":"http:\/\/gyorgydragoman.com\/?p=242"},"modified":"2008-08-28T09:23:48","modified_gmt":"2008-08-28T07:23:48","slug":"a-tortenetek-foglalkoztatnak-interju-a-magyar-narancsban","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/gyorgydragoman.com\/?p=242","title":{"rendered":"“A t\u00f6rt\u00e9netek foglalkoztatnak” – Interj\u00fa a Magyar Narancsban"},"content":{"rendered":"

A Magyar Narancs<\/a>ban M. L\u00e1szl\u00f3 Ferenc csin\u00e1lt velem interj\u00fat <\/a>a Feh\u00e9r Kir\u00e1lyr\u00f3l<\/p><\/blockquote>\n

“A reg\u00e9ny nyelvezete semmibe veszi a k\u00f6zpontoz\u00e1s szab\u00e1lyait, s ezzel egyfajta nyomaszt\u00f3 \u00e9rzelmess\u00e9ggel itat\u00f3dik \u00e1t – r\u00e9szben elcsig\u00e1zotts\u00e1g ez, r\u00e9szben t\u00e9boly, ami gazdagon kifejezi a fi\u00fa hangulat\u00e1t” – dics\u00e9rte p\u00e1r hete a New York Times A feh\u00e9r kir\u00e1ly c\u00edm\u0171 reg\u00e9nyt. A k\u00f6nyv az elm\u00falt h\u00f3napokban sz\u00e9d\u00edt\u0151 k\u00fclf\u00f6ldi sikereket aratott. <\/strong><\/p>\n

Magyar Narancs: Hogyan ker\u00fclt\u00e9l kapcsolatba Philip Roth kiad\u00f3j\u00e1val, a patin\u00e1s Houghton Mifflinnel? <\/strong><\/p>\n

Dragom\u00e1n Gy\u00f6rgy: Mint minden, ez is a v\u00e9letlenen m\u00falt. Kor\u00e1bban egy sk\u00f3t lap megk\u00e9rte a bar\u00e1tomat, Olchv\u00e1ry P\u00e1lt, hogy ford\u00edtson le egy fejezetet, az Afrik\u00e1t. V\u00e9g\u00fcl a saj\u00e1t szak\u00e1ll\u00e1ra t\u00f6bbet is \u00e1t\u00fcltetett angolra, majd amikor elk\u00e9sz\u00fclt\u00fcnk – merthogy a munk\u00e1ban k\u00e9retlen\u00fcl, de t\u00fcrelmesen fogadott tan\u00e1csaimmal \u00e9n is r\u00e9szt vettem -, kital\u00e1lta, hogy az id\u0151k\u00f6zben leford\u00edtott \u00f6t novell\u00e1t k\u00fcldj\u00fck el \u00f6t jelent\u0151sebb amerikai lapnak. Mivel Beckett k\u00f6zel \u00e1ll hozz\u00e1m (Dragom\u00e1n Gy\u00f6rgy ford\u00edtotta Samuel Beckett Watt c\u00edm\u0171 reg\u00e9ny\u00e9t – a szerk.), \u00edgy kabal\u00e1b\u00f3l elk\u00fcldt\u00fck a Paris Review-nak is, amely el\u0151sz\u00f6r k\u00f6z\u00f6lt az USA-ban Beckett-pr\u00f3z\u00e1t. Legnagyobb meglepet\u00e9s\u00fcnkre egyed\u00fcl ez a lap v\u00e1laszolt, majd lehozta az Ugr\u00e1s c\u00edm\u0171 fejezetet. Tudtam, hogy egy befoly\u00e1sos foly\u00f3iratr\u00f3l van sz\u00f3, de azt rem\u00e9lni sem mertem, hogy ennyire, mint ahogy azt sem tudtam, hogy \u00e9vente h\u00faszezer k\u00e9ziratot kapnak, amib\u0151l csak nyolcat k\u00f6z\u00f6lnek. Ez mag\u00e1ra vonta az amerikai kiad\u00f3k figyelm\u00e9t, \u00edgy v\u00e9g\u00fcl Roth \u00e9s Tolkien kiad\u00f3j\u00e1hoz, a Houghton Mifflinhez ker\u00fclt a k\u00f6nyv. Ebben az is k\u00f6zrej\u00e1tszhatott, hogy a Mifflinnek vannak fiatal p\u00e1lyakezd\u0151 \u00edr\u00f3i, Jonathan Safran Foernek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en pedig a gyerekhang, a monol\u00f3g t\u00edpus\u00fa reg\u00e9ny sem ismeretlen sz\u00e1mukra.<\/p>\n

MN: Mi\u00e9rt pont a te reg\u00e9nyedet v\u00e1lasztott\u00e1k? <\/strong><\/p>\n

DGY: K\u00e9s\u0151bb a szerkeszt\u0151m azt mondta, hogy a hang ragadta meg, hogy egy gyerek hossz\u00fa mondatokban, hadarva mes\u00e9l sz\u00f6rny\u0171s\u00e9gekr\u0151l. Biztos volt benne, hogy ez angolul is m\u0171k\u00f6dni fog. K\u00f6zben egy frankfurti kiad\u00f3 is \u00e9rdekl\u0151d\u00f6tt a reg\u00e9ny ir\u00e1nt, \u00e9s ez megtette a hat\u00e1s\u00e1t. \u00dagy t\u0171nik, az, hogy van egy amerikai \u00e9s egy n\u00e9met kiad\u00f3m, el\u00e9g volt ahhoz, hogy A feh\u00e9r kir\u00e1ly t\u00f6bb orsz\u00e1gban is mag\u00e1ra vonja a figyelmet. Franciaorsz\u00e1gb\u00f3l t\u00f6bb kiad\u00f3 is megkeresett, jelenleg \u00fagy t\u0171nik, a Gallimard fogja megjelentetni.<\/p>\n

MN: H\u00e1ny nyelvn\u00e9l tartasz? <\/strong><\/p>\n

DGY: Huszonh\u00e9t vagy huszonnyolc.<\/p>\n

MN: Rom\u00e1nul is megjelent, milyen \u00e9rz\u00e9s volt k\u00e9zbe venni?
\n<\/strong>
\n
\nDGY: A k\u00f6tet m\u00e9g nem j\u00e1rt a kezemben, a napokban \u00e9rkezett meg a Magvet\u0151h\u00f6z, de hozz\u00e1m m\u00e9g nem jutott el. Viszont G\u00e1bos-Foart*a Ildik\u00f3, a ford\u00edt\u00f3 \u00e1tk\u00fcldte e-mailben. Nem tudok annyira rom\u00e1nul, hogy meg tudjam \u00edt\u00e9lni a ford\u00edt\u00e1s min\u0151s\u00e9g\u00e9t, de azt \u00e9rz\u00e9keltem, hogy hogyan sz\u00f3l a sz\u00f6veg. Katartikus volt olvasni, mintha t\u00fck\u00f6rbe n\u00e9ztem volna. Az egyik fejezetnek az a c\u00edme, hogy B\u0151s\u00e9g. Amikor ezt \u00edrtam, folyamatosan egy rom\u00e1n sz\u00f3, a hasonl\u00f3 jelent\u00e9s\u0171 bels*ug j\u00e1rt a fejemben. J\u00f3 volt l\u00e1tni, hogy a ford\u00edt\u00f3 megtal\u00e1lta ezt a sz\u00f3t.<\/p>\n

MN: 2002-ben kezdted el \u00edrni a reg\u00e9nyt, tizenn\u00e9gy \u00e9vvel az \u00e1tk\u00f6lt\u00f6z\u00e9setek ut\u00e1n. Ilyen sok\u00e1ig hordoztad magadban ezeket a t\u00f6rt\u00e9neteket, egy\u00e1ltal\u00e1n, ki kellett \u00edrnod magadb\u00f3l? <\/strong><\/p>\n

DGY: Nem \u00e9reztem ki\u00edr\u00e1snak, egyszer\u0171en t\u00f6rt\u00e9neteket akartam elmes\u00e9lni. Az, hogy a gyerekkorom nyomait k\u00e9s\u0151n kezdtem feldolgozni, tal\u00e1n annak is k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151, hogy sok\u00e1ig tartott meg\u00edrni az els\u0151 reg\u00e9nyem. Igaz, hogy A puszt\u00edt\u00e1s k\u00f6nyve is diktat\u00far\u00e1ban j\u00e1tsz\u00f3dik, de kev\u00e9sb\u00e9 k\u00f6thet\u0151 konkr\u00e9t helyhez, id\u0151h\u00f6z. Az hiperrealista, empirista reg\u00e9ny – ha besz\u00e9lhetek \u00edgy a saj\u00e1t m\u0171vemr\u0151l -, saj\u00e1tos hangon \u00edr\u00f3dott, egy k\u00fcls\u0151 n\u00e9z\u0151pont\u00fa narr\u00e1tor besz\u00e9l. Amikor k\u00e9sz lettem vele, egy teljesen m\u00e1s m\u00f3dszert kezdtem el keresg\u00e9lni, \u00e9s \u00edgy j\u00f6tt a gyerekhang. Akkort\u00e1jt l\u00e1ttam egy interj\u00fat a bukaresti Steaua h\u00edres kapus\u00e1val, Helmuth Duckadammal, aki elmes\u00e9lte, hogy a csernobili katasztr\u00f3fa ut\u00e1n azt tan\u00e1csolt\u00e1k neki, ker\u00fclje a kapcsolatot a labd\u00e1val, ne vet\u0151dj\u00f6n, mert \u00edgy bel\u00e9legezheti a radioakt\u00edv port. Ezt az abszurd t\u00f6rt\u00e9netet gyerekhangon hallottam, majd amikor elkezdtem \u00edrni, azt vettem \u00e9szre, hogy egyre t\u00f6bb t\u00f6rt\u00e9net kapcsol\u00f3dik azokhoz a t\u00e1rgyakhoz \u00e9s helysz\u00ednekhez, amelyek gyerekkoromhoz k\u00f6t\u0151dnek. De semmik\u00e9ppen nem akartam a saj\u00e1t marosv\u00e1s\u00e1rhelyi \u00e9lm\u00e9nyeimet irodalmi alapanyagk\u00e9nt kezelni, mert nem magamr\u00f3l akartam \u00edrni. Id\u0151 kellett ahhoz, hogy bel\u00e1ssam: att\u00f3l, mert haszn\u00e1lok nyomokban elemeket a saj\u00e1t \u00e9letemb\u0151l, m\u00e9g ugyan\u00fagy \u00e9rt\u00e9kes fikci\u00f3t teremthetek, mintha ezt sz\u00e1ntsz\u00e1nd\u00e9kkal ker\u00fcln\u00e9m.<\/p>\n

MN: Mennyire volt a trauma feldolgoz\u00e1sa az \u00edr\u00e1s? <\/strong><\/p>\n

DGY: T\u00e9ny, hogy a kiv\u00e1ndorl\u00e1s az eg\u00e9sz csal\u00e1dnak traumatikus folyamat volt. Ett\u0151l nem tudtak \u00e9s nem is pr\u00f3b\u00e1ltak megk\u00edm\u00e9lni a sz\u00fcleim. R\u00e1ad\u00e1sul sok\u00e1ig, h\u00e1rom \u00e9vig tartott. De azt nem tudom, hogy azok a t\u00f6rt\u00e9netek, amiket le\u00edrtam, mennyire bizonyos traum\u00e1k feldolgoz\u00e1sai. L\u00e1ttam bizonyos k\u00e9peket, helyzeteket, \u00e9s megpr\u00f3b\u00e1ltam megkeresni a m\u00f6g\u00f6tt\u00fck l\u00e9v\u0151 t\u00f6rt\u00e9neteket. H\u00e1l\u00e1s vagyok a sorsnak azok\u00e9rt az \u00e9lm\u00e9nyek\u00e9rt, amelyeket \u00e1t\u00e9ltem. Biztos, hogy k\u00f6nynyebb lett volna n\u00e9lk\u00fcl\u00fck, de nem \u00e9rzem magam traumatiz\u00e1lt embernek. Persze diktat\u00far\u00e1ban \u00e9lni \u00f6nmag\u00e1ban trauma. Arra k\u00e9nyszer\u00edtenek, hogy alkalmazd a rendszer abszurd szab\u00e1lyait. Folyamatosan azt vizsg\u00e1lod, melyek ezek a szab\u00e1lyok, mit mondhatsz ki, mir\u0151l \u00e9s kivel besz\u00e9lhetsz, \u00e1lland\u00f3an m\u0171k\u00f6dteted az \u00f6ncenz\u00far\u00e1t. Ha \u00edgy n\u00e9zz\u00fck, olyan volt ez nekem, mint egy h\u00e1bor\u00fa, hiszen eg\u00e9sz \u00e9letemben arr\u00f3l fogok \u00edrni, hogyan m\u0171k\u00f6dik a hatalom, a diktat\u00fara, hogyan lehet szembesz\u00e1llni vele.<\/p>\n

MN: Mi\u00e9rt nem a felejt\u00e9st v\u00e1lasztottad? Rom\u00e1nia nagy r\u00e9sze \u00edgy tett. Az \u00e9rtelmis\u00e9g sokat besz\u00e9l ugyan a Ceaus*escu-korr\u00f3l, de mint t\u0151le idegen, \u00e1t nem \u00e9lt id\u0151szakr\u00f3l. M\u00e9g azok is \u00edgy tesznek, akikr\u0151l k\u00f6zben kider\u00fclt, hogy bes\u00fag\u00f3k voltak.
\n<\/strong>
\nDGY: Nemr\u00e9g egy rom\u00e1n \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3 megk\u00e9rdezte t\u0151lem, mi\u00e9rt \u00e1ll\u00edtom, hogy a rom\u00e1nokban nincs nosztalgia a r\u00e9gi rendszer ir\u00e1nt, hiszen a cannes-i d\u00edjazott Cristian Mungiu filmje is az adott korral foglalkozik. Szerintem ez ink\u00e1bb feldolgoz\u00e1s, hiszen az a rendszer sokkal brut\u00e1lisabb volt ann\u00e1l, hogy nosztalgi\u00e1zni lehessen vele kapcsolatban. T\u00e9ny viszont, hogy sokan \u00e9s sok\u00e1ig az amn\u00e9zi\u00e1t v\u00e1lasztott\u00e1k. \u00c9rdekes, az \u00e1tk\u00f6lt\u00f6z\u00f6ttek k\u00f6z\u00f6tt vannak, akik eltitkolj\u00e1k, hogy erd\u00e9lyiek. \u00c9n ezt nem tehettem meg, mert nem tudtam kit\u00f6r\u00f6lni tizen\u00f6t \u00e9vet az \u00e9letemb\u0151l – a gyerekkor t\u00f6rt\u00e9netei mindig meghat\u00e1roz\u00f3ak. Tal\u00e1n t\u00falzottan sokat is mes\u00e9ltem a bar\u00e1taimnak a nyolcvanas \u00e9vekr\u0151l, hogyan vett\u00e9k el a villanyt, hogyan \u00e1lltunk sorban a keny\u00e9r\u00e9rt stb. S\u0151t, sok\u00e1ig az\u00e9rt nem j\u00e1rtam vissza Marosv\u00e1s\u00e1rhelyre, mert att\u00f3l tartottam, hogy a frissen szerzett \u00e9lm\u00e9nyek fel\u00fcl\u00edrhatj\u00e1k az eml\u00e9keimet, \u00e9s elvesz\u00edtem \u0151ket. Nem akartam l\u00e1tni, hogyan reped tov\u00e1bb a beton az iskol\u00e1m udvar\u00e1n, hogyan alakul \u00e1t a v\u00e1ros valami m\u00e1ss\u00e1.<\/p>\n

MN: Meglepett a reg\u00e9ny metafizikai alapvet\u00e9se. A f\u0151h\u0151s, Dzs\u00e1t\u00e1 belesz\u00fcletett a rendszerbe, sz\u00e1m\u00e1ra ez az egyetlen ismert val\u00f3s\u00e1g. Ehhez k\u00e9pest felismeri a rezsim abnorm\u00e1lis mivolt\u00e1t, abszurdit\u00e1s\u00e1t, s\u0151t, szembe is sz\u00e1ll vele. Az ember eleve szabadnak \u00e9s j\u00f3nak sz\u00fcletik? <\/strong><\/p>\n

DGY: Valamikor filoz\u00f3fus akartam lenni, izgatott a metafizika. Van-e szabads\u00e1g, mi az ember? Arra k\u00e9sz\u00fcltem, hogy ezekr\u0151l a k\u00e9rd\u00e9sekr\u0151l fogok \u00e9rtekez\u00e9seket \u00edrni, de r\u00e1j\u00f6ttem, hogy engem ink\u00e1bb a t\u00f6rt\u00e9netek foglalkoztatnak. \u00c1m ezekben is azt keresem, hogy egy tot\u00e1lis diktat\u00far\u00e1ban m\u0171k\u00f6dhet-e a szabads\u00e1g, hogyan v\u00e1ltoztatja meg az elnyom\u00e1s a tudatot, a nyelvet. Az\u00e9rt ker\u00fcl\u00f6m ennyire a reflexi\u00f3t: egyszer eld\u00f6nt\u00f6ttem, hogy nem leszek filoz\u00f3fus, \u00e9s onnant\u00f3l kezdve nem akartam a reg\u00e9nyeimet arra haszn\u00e1lni, hogy filoz\u00f3fi\u00e1t m\u0171veljek benn\u00fck. A puszt\u00edt\u00e1s k\u00f6nyv\u00e9hez k\u00e9pest A feh\u00e9r kir\u00e1lyban tov\u00e1bbl\u00e9ptem, hiszen az els\u0151 k\u00f6nyvben m\u00e9g a nyelvi gondolkod\u00e1s l\u00e9t\u00e9ben is k\u00e9telkedtem. Az ut\u00f3bbi m\u00e1r monol\u00f3g: valaki besz\u00e9l, teh\u00e1t viszonyul a vil\u00e1ghoz. Igaz, Dzs\u00e1t\u00e1 sem reflex\u00edven gondolkodik, ragaszkodik a t\u00e9nyekhez, r\u00f6vid, p\u00e1r \u00f3r\u00e1s t\u00f6rt\u00e9neteket mes\u00e9l el. Ennek ellen\u00e9re elker\u00fclhetetlen bizonyos k\u00e9rd\u00e9sek, \u00edgy a szabads\u00e1g k\u00e9rd\u00e9s\u00e9nek felmer\u00fcl\u00e9se.<\/p>\n

MN: Platonista vagy? <\/strong><\/p>\n

DGY: Idealista vagyok, hiszek abban, hogy a szabads\u00e1g igenis l\u00e9tezik. \u00dagy gondolom, hogy abban a vil\u00e1gban, ahol a reg\u00e9ny j\u00e1tsz\u00f3dik, az orwelli k\u00eds\u00e9rletet m\u00e9g nem siker\u00fclt teljesen kereszt\u00fclvinni. L\u00e9trej\u00f6tt a “duplagondol”, az ember megkett\u0151z\u0151d\u00e9se megt\u00f6rt\u00e9nt, a nyelv lebont\u00e1sa elindult, \u00e1m m\u00e9g megvannak azok a fogalmak, melyek egy szabad l\u00e9t\u00e1llapotban l\u00e9teznek \u00e9s hatnak.<\/p>\n

MN: Nem arr\u00f3l van sz\u00f3, hogy ez a rendszer – tal\u00e1n a j\u00e1t\u00e9k felsz\u00e1molhatatlans\u00e1ga miatt – csak a gyerekeknek biztos\u00edtotta ideig-\u00f3r\u00e1ig a szabads\u00e1got? <\/strong><\/p>\n

DGY: Ellenkez\u0151leg, ez a rendszer mindenkit gyerekk\u00e9nt kezelt, meg akarta tan\u00edtani az embereket a rendszer m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9re. Egy feln\u0151tt nem volt kev\u00e9sb\u00e9 kiszolg\u00e1ltatva, mint egy gyerek. Persze az\u00e1ltal, hogy Dzs\u00e1t\u00e1 m\u00e9g nem \u00e9rt a szellemi, lelki fejl\u0151d\u00e9se v\u00e9g\u00e9re, evidensebben lehet l\u00e1tni a szabads\u00e1got.<\/p>\n

MN: Az a benyom\u00e1som, hogy a kelet-eur\u00f3pai szt\u00e1linista diktat\u00far\u00e1kt\u00f3l a Ceaus*escu-rendszer sokban k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik, abszurdit\u00e1sa sok tekintetben egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3. Tal\u00e1n ennek is k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151, hogy az irodalmi adapt\u00e1ci\u00f3i – gondoljunk Bodor R\u00e9szleg\u00e9re, vagy a Sinistra k\u00f6rzetre – olyannyira k\u00fcl\u00f6nleges, egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3 vil\u00e1got teremtenek. <\/strong><\/p>\n

DGY: Az biztos, hogy egy sokkal jobban fel\u00e9p\u00edtett diktat\u00fara volt, mint amilyeneket a mi gener\u00e1ci\u00f3nk a k\u00f6rny\u00e9ken l\u00e1thatott. V\u00e9gletesebb, abszurdabb volt. De az is igaz, hogy v\u00e9gletess\u00e9ge ellen\u00e9re volt benne valamilyen balk\u00e1ni j\u00e1t\u00e9koss\u00e1g. Betarthatatlan elv\u00e1r\u00e1sokat t\u00e1masztott, amiket az emberek pr\u00f3b\u00e1ltak ugyan teljes\u00edteni, de b\u00e1rmennyire igyekeztek, k\u00e9ptelenek voltak r\u00e1: ez adta a rendszer igazi abszurdit\u00e1s\u00e1t. Az emberek n\u00e9ha k\u00ednjukban nevettek. Hogyan lehet \u00e1th\u00e1gni \u00fagy a szab\u00e1lyokat, hogy k\u00f6zben \u00fagy teszel, mintha betartan\u00e1d \u0151ket – ny\u00f6gvenyel\u0151s, furcsa j\u00e1t\u00e9k, amit egy eg\u00e9sz orsz\u00e1g j\u00e1tszott. Amikor egy kapust felsz\u00f3l\u00edtanak, hogy ker\u00fclje a kapcsolatot a labd\u00e1val, k\u00f6zben viszont gy\u0151zelmet v\u00e1rnak a csapatt\u00f3l\u00c9 R\u00e1ad\u00e1sul a magyarorsz\u00e1gi rendszerrel szemben alkulehet\u0151s\u00e9geket sem k\u00edn\u00e1lt, csak korrupt kij\u00e1tsz\u00e1st. Amit ugyanakkor, ha t\u00fal akartad \u00e9lni, el is v\u00e1rt, r\u00e1d is k\u00e9nyszer\u00edtett.<\/p>\n

MN: \u00c9rdekes, hogy a reg\u00e9nyben nincsenek jelen a diktat\u00fara k\u00e9pvisel\u0151i, ennek ellen\u00e9re mindent a hatalmi viszonyok hat\u00e1roznak meg. <\/strong><\/p>\n

DGY: Egy ilyen vil\u00e1gban minden viszony hatalmi jelleg\u0171, mell\u00e9rendel\u0151 viszonyok nem is l\u00e9teznek. Ez minden kapcsolatot \u00e1that, minden kommunik\u00e1ci\u00f3 er\u0151szakhelyzet, ez\u00e9rt agressz\u00edv. Az embereknek folyton tudniuk kell, hol a hely\u00fck a rendszerben, \u00e1m a szab\u00e1lyok nincsenek egy\u00e9rtelm\u0171en lefektetve. Senki sem tudja, mi tilos, maguknak kell kital\u00e1lniuk, ez\u00e9rt mindenki folyamatosan fesz\u00fclt, frusztr\u00e1lt. Dzs\u00e1t\u00e1 ennek a tanul\u00e1si folyamatnak az elej\u00e9n van. J\u00f3 p\u00e9lda erre a Szelep c\u00edm\u0171 fejezet: a f\u0151h\u0151snek r\u00e9szt kell vennie egy c\u00e9lbal\u00f6v\u0151s versenyen, ahova csak az\u00e9rt k\u00fcldik el, mert hasonl\u00edt az egyik lebetegedett csapattagra, teh\u00e1t a tan\u00e1rok be akarj\u00e1k csapni a zs\u0171rit. \u00c1m nem nyerhet, mert hagyni kell gy\u0151zni a k\u00e1dergyerekek iskol\u00e1j\u00e1t. Hogyan lehet gy\u0151zni? Megjelenjen-e a versenyen, l\u0151j\u00f6n pontosan, vagy ink\u00e1bb mell\u00e9? V\u00e9g\u00fcl c\u00e9lba tal\u00e1l, de meghamis\u00edtj\u00e1k az eredm\u00e9nyt.<\/p>\n

MN: Lehetett gy\u0151zni a rendszerrel szemben, vagy csak kij\u00e1tszani lehet? <\/strong><\/p>\n

DGY: Ha csak csal\u00e1ssal tudsz gy\u0151zni, akkor nem biztos, hogy val\u00f3ban gy\u0151zt\u00e9l. Mivel a csal\u00e1sra is \u00e9p\u00fcl, ha elvesz\u00edted a becs\u00fcleted, akkor a rendszer m\u00e1ris integr\u00e1lt. Persze, ami A feh\u00e9r kir\u00e1lyt \u00e9s Dzs\u00e1t\u00e1 gy\u0151zelm\u00e9t illeti, \u00e9n nem tudom megmondani, hogy melyik a helyes olvasat. Lehet, hogy Dzs\u00e1t\u00e1 l\u00e1zad\u00e1sa, a sakkautomata becsap\u00e1sa, a kir\u00e1lyfigura ellop\u00e1sa val\u00f3ban gy\u0151zelemnek tekinthet\u0151.<\/p>\n

MN: A nemzetis\u00e9gi ellent\u00e9tek mi\u00e9rt nem jelennek meg a reg\u00e9nyben? <\/strong><\/p>\n

DGY: Mert az er\u0151szakr\u00f3l akartam \u00edrni, nem a gy\u0171l\u00f6letr\u0151l. A gy\u0171l\u00f6let arr\u00f3l sz\u00f3l, mik\u00e9nt k\u00f6vet\u00fcnk majd el er\u0151szakot, az er\u0151szak viszont lehet \u00e9rzelemmentes is. Az a fajta agresszi\u00f3, amir\u0151l \u00e9n \u00edrok, j\u00f3val sterilebb, mint az olyan er\u0151szak, amely a gy\u0171l\u00f6letb\u0151l sz\u00fclethet. Nem akartam egy etnikai helyzetb\u0151l indulni, mert \u00fagy l\u00e1ttam, az mindenk\u00e9ppen vindik\u00e1ci\u00f3 lenne. Semmik\u00e9ppen nem akartam v\u00e9lt vagy val\u00f3s s\u00e9relmek\u00e9rt el\u00e9gt\u00e9telt venni sem rendszeren, sem embereken. M\u00e1sr\u00e9szt \u00fagy gondolom, hogy a nemzetis\u00e9gi ellent\u00e9teket mesters\u00e9gesen gerjesztett\u00e9k a Ceaus*escu-korban. Abban a panelt\u00f6mbben, ahol \u00e9n laktam, nem volt ilyen: fontosabb volt, hogy a szomsz\u00e9d t\u00f6mb – magyar \u00e9s rom\u00e1n – sr\u00e1caival verekedt\u00fcnk, de az iskol\u00e1ban ez m\u00e1r m\u00e1sk\u00e9pp m\u0171k\u00f6d\u00f6tt: az \u00e9p\u00fcletben direkt elk\u00fcl\u00f6n\u00edtett\u00e9k a magyar \u00e9s rom\u00e1n oszt\u00e1lyokat. A reg\u00e9ny \u00edr\u00e1sa k\u00f6zben sok\u00e1ig nem tudtam eld\u00f6nteni, hogy a f\u0151szerepl\u0151 milyen nemzetis\u00e9g\u0171, ez\u00e9rt kapta a beazonos\u00edthatatlan Dzs\u00e1t\u00e1 nevet, r\u00e1ad\u00e1sul sok\u00e1ig nem is tudjuk, hogy h\u00edvj\u00e1k. Egy\u00e9bk\u00e9nt ez az \u00e9n becenevem volt. Mivel volt \u00edjam, a rom\u00e1n bar\u00e1taim elneveztek Sageat\u00e1nak (ny\u00edl – a szerk.), amit a magyarok t\u00fal hossz\u00fanak tal\u00e1ltak, ez\u00e9rt r\u00f6vid\u00edtett\u00e9k Dzs\u00e1t\u00e1ra, amit v\u00e9g\u00fcl a rom\u00e1nok is \u00e1tvettek.<\/p>\n

MN: Nem zavar, hogy a kritikusok rendszeresen megjegyzik, hogy sok erd\u00e9lyi kort\u00e1rsadhoz hasonl\u00f3an te is Bodor \u00c1d\u00e1m k\u00f6penyeg\u00e9b\u0151l b\u00fajt\u00e1l ki? <\/strong><\/p>\n

DGY: Megtisztel\u0151nek \u00e9rzem. Persze ebben az is benne van, hogy a magyarorsz\u00e1gi kritikusok nem nagyon ismerik az erd\u00e9lyi \u00edr\u00f3kat. Bodor mellett mesteremnek vallom Sz\u00e9kely J\u00e1nost vagy Szil\u00e1gyi Istv\u00e1nt is. K\u00e9ts\u00e9gtelen, nem lehet el\u00e9gg\u00e9 dics\u00e9rni, amit Bodor a kis t\u00e9rben tud csin\u00e1lni. T\u0151le tanultam, hogy a diktat\u00fara olyan, mint a gravit\u00e1ci\u00f3, szinte alig kell r\u00f3la besz\u00e9lni, nem kell bizonygatni, hogy van: csak a t\u00f6rt\u00e9neteket kell meg\u00edrni, amib\u0151l kibomlik egy vil\u00e1g, amely b\u0151ral\u00e1men\u0151en plasztikus \u00e9s nyomaszt\u00f3. Nem kell erd\u00e9lyinek lenni ahhoz, hogy hasson Bodor: szerintem a k\u00e1rp\u00e1taljai Berniczky \u00c9va kapcs\u00e1n is lehetne azt a bizonyos k\u00f6penyeget emlegetni.<\/p>\n

MN: Erd\u00e9lyi \u00edr\u00f3 vagy? <\/strong><\/p>\n

DGY: Azt hiszem, nem vagyok az, legfeljebb erd\u00e9lyi sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa. Ahhoz ott k\u00e9ne \u00edrni. Igaz, ez legfeljebb egy f\u00f6ldrajzi fogalom: van magyar irodalom, \u00e9s vannak magyar \u00edr\u00f3k, akik Erd\u00e9lyben \u00edrnak. \u00c9l egy m\u00edtosz, hogy a hazai irodalom onnan fog meg\u00fajulni, de ez egy el\u00e9g nagy ostobas\u00e1g, merthogy nincs v\u00e1ls\u00e1gban a magyar irodalom, ugyanakkor a Felvid\u00e9ken, K\u00e1rp\u00e1talj\u00e1n vagy mondjuk P\u00e9csett is sz\u00fcletnek jelent\u0151s alkot\u00e1sok.<\/p>\n

M. L\u00e1szl\u00f3 Ferenc<\/strong><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A Magyar Narancsban M. L\u00e1szl\u00f3 Ferenc csin\u00e1lt velem interj\u00fat a Feh\u00e9r Kir\u00e1lyr\u00f3l “A reg\u00e9ny nyelvezete semmibe veszi a k\u00f6zpontoz\u00e1s szab\u00e1lyait, s ezzel egyfajta nyomaszt\u00f3 \u00e9rzelmess\u00e9ggel itat\u00f3dik \u00e1t – r\u00e9szben elcsig\u00e1zotts\u00e1g […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[10],"tags":[],"class_list":["post-242","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-interjuk","has_no_thumb"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/gyorgydragoman.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/242","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/gyorgydragoman.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/gyorgydragoman.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/gyorgydragoman.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/gyorgydragoman.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=242"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/gyorgydragoman.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/242\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/gyorgydragoman.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=242"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/gyorgydragoman.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=242"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/gyorgydragoman.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=242"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}