{"id":245,"date":"2008-07-07T09:40:50","date_gmt":"2008-07-07T07:40:50","guid":{"rendered":"http:\/\/gyorgydragoman.com\/?p=245"},"modified":"2014-08-13T15:11:18","modified_gmt":"2014-08-13T13:11:18","slug":"kertesz-imre-koves-gyurijanak-utoda-dzsata-dragoman-gyorgy-a-feher-kiraly-cimu-regenyenek-nemet-nyelvu-kritikaibol","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/gyorgydragoman.com\/?p=245","title":{"rendered":"Kert\u00e9sz Imre K\u00f6ves Gyurij\u00e1nak ut\u00f3da: Dzs\u00e1t\u00e1 – Dragom\u00e1n Gy\u00f6rgy A feh\u00e9r kir\u00e1ly c\u00edm\u0171 reg\u00e9ny\u00e9nek n\u00e9met nyelv\u0171 kritik\u00e1ib\u00f3l"},"content":{"rendered":"

Az \u00c9let \u00e9s Irodalom<\/a> a Feh\u00e9r Kir\u00e1ly n\u00e9met kritik\u00e1it szeml\u00e9zte<\/p>\n

Dragom\u00e1n Gy\u00f6rgy: A feh\u00e9r kir\u00e1ly. N\u00e9metre ford\u00edtotta Kornitzer L\u00e1szl\u00f3. Suhrkamp Kiad\u00f3, Frankfurt a. M. 2008, 209 oldal, 20,40 euro<\/p>\n

A magyar irodalom sokr\u00e9t\u0171s\u00e9ge \u00e9s ereje igaz\u00e1n figyelemrem\u00e9lt\u00f3. A XX. sz\u00e1zad els\u0151 harmad\u00e1b\u00f3l felfedezt\u00fck M\u00e1rai S\u00e1ndort \u00e9s Cs\u00e1th G\u00e9z\u00e1t, tudjuk az elismert kort\u00e1rs \u00edr\u00f3k, Kert\u00e9sz Imre, N\u00e1das P\u00e9ter vagy Esterh\u00e1zy P\u00e9ter nev\u00e9t, illetve felsorolhatunk m\u00e9g n\u00e9h\u00e1ny, a n\u00e9met nyelvter\u00fcleten kev\u00e9sb\u00e9 ismert nagyszer\u0171 szerz\u0151t is, mint p\u00e9ld\u00e1ul Krasznahorkai L\u00e1szl\u00f3, Bodor \u00c1d\u00e1m vagy a k\u00f6lt\u0151i fenegyerek, Tandori Dezs\u0151. S ezen fel\u00fcl van m\u00e9g egy sor nagyon j\u00f3 fiatalabb \u00edr\u00f3. Ez\u00e9rt a magyar irodalom e hi\u00e1nyos n\u00e9vsor\u00e1t kieg\u00e9sz\u00edten\u00e9m m\u00e9g legal\u00e1bb h\u00e1rom n\u00e9vvel: az els\u0151 Ter\u00e9zia Mora, akinek Nap mint nap (Alle Tage) c\u00edm\u0171 reg\u00e9nye 2004-ben jelent meg, a m\u00e1sodik Zilahy P\u00e9ter, akinek forradalmi \u00e1b\u00e9c\u00e9je, Az utols\u00f3 ablakzsir\u00e1f, szint\u00e9n 2004-ben jelent meg n\u00e9met\u00fcl, a harmadik pedig M\u00e1rton L\u00e1szl\u00f3, aki t\u00f6rt\u00e9nelmi t\u00e9m\u00e1kat dolgoz fel m\u0171veiben.<\/p>\n

A feh\u00e9r kir\u00e1ly c\u00edm\u0171 reg\u00e9ny, az 1973-ban Erd\u00e9lyben sz\u00fcletett \u00e9s 1988 \u00f3ta Budapesten \u00e9l\u0151 Dragom\u00e1n Gy\u00f6rgy k\u00f6nyve az elm\u00falt \u00e9vek legjobb irodalmi \u00fajdons\u00e1gai k\u00f6z\u00e9 tartozik. Dragom\u00e1n egy olyan tizenegy-tizenk\u00e9t \u00e9ves kisfi\u00fa szemsz\u00f6g\u00e9b\u0151l mondja el a t\u00f6rt\u00e9netet, akinek az 1986-os \u00e9v Rom\u00e1ni\u00e1j\u00e1ban kell helyt\u00e1llnia brut\u00e1lis k\u00f6rnyezet\u00e9vel szemben, s a sz\u00f6veg egyetlen ponton sem v\u00e1lik hiteltelenn\u00e9. Ez a fi\u00fa olyan h\u0151s, aki sosem moraliz\u00e1l vagy politiz\u00e1l, aki nem hoz fel t\u00f6rt\u00e9nelmi vagy ideol\u00f3giai \u00e9rveket, hanem csak – \u00e9s ez itt mindent jelent – figyelmess\u00e9g\u00e9t \u00e9s emp\u00e1tiak\u00e9szs\u00e9g\u00e9t haszn\u00e1lja. (…)<\/p>\n

Amit\u0151l ez a reg\u00e9ny k\u00fcl\u00f6nlegess\u00e9 v\u00e1lik, az a nyelvi szuverenit\u00e1s, a meggy\u0151z\u0151 elbesz\u00e9l\u0151i perspekt\u00edva \u00e9s egyfajta fesz\u00fclts\u00e9g, melynek forr\u00e1sa nem a lebegtet\u00e9s, hanem ink\u00e1bb az elkesered\u00e9s \u00e9s ellen\u00e1ll\u00e1s kever\u00e9ke, melyet a reg\u00e9ny minden t\u00f6rt\u00e9nete \u00fajradefini\u00e1l. Aki m\u00e9g engedi, hogy meg\u00e9rintse valami, azt ez a reg\u00e9ny meg fogja \u00e9rinteni – pedig t\u00e1volr\u00f3l sem szentiment\u00e1lis. Minden mondat, minden cselekm\u00e9nymozzanat, minden \u00e9rz\u00e9kel\u00e9s elv\u00e1laszthatatlanul \u00f6sszekapcsol\u00f3dik az apa elveszt\u00e9s\u00e9vel, az any\u00e1hoz val\u00f3 k\u00f6t\u0151d\u00e9ssel \u00e9s azokkal a ment\u00e1lis strukt\u00far\u00e1kkal, melyeket a totalit\u00e1rius \u00e1llamok h\u00edvnak el\u0151. A feh\u00e9r kir\u00e1ly a tan\u00e1rok \u00e9s edz\u0151k hihetetlen szadizmus\u00e1r\u00f3l tud\u00f3s\u00edt, a nyers er\u0151szakr\u00f3l, mellyel a gyerekek levezetik konfliktusaikat, arr\u00f3l, hogy az \u00e1llam hogyan szaggatja sz\u00e9t a t\u00e1rsadalmi \u00f6sszetart\u00e1s sz\u00e1lait. A csal\u00e1dba is behatol\u00f3 korrupci\u00f3 k\u00f6zep\u00e9n az anya sug\u00e1rz\u00f3 alakja \u00e1ll, aki folyamatosan saj\u00e1t k\u00e9ts\u00e9gbees\u00e9s\u00e9vel k\u00fcszk\u00f6dik, s m\u00e9gis megpr\u00f3b\u00e1lja fi\u00e1t a gyeng\u00e9bbek ir\u00e1nti szolidarit\u00e1sra \u00e9s a m\u00e9lt\u00f3s\u00e1gra megtan\u00edtani. Mindez az\u00e9rt meggy\u0151z\u0151, mert val\u00f3di tart\u00e1st mutat, s nem csak nevel\u00e9si elveket k\u00e9pvisel. (…)<\/p>\n

(Bernhard Fetz: Kor\u00e1nak h\u0151se, Falter (A), K\u00f6nyvmell\u00e9klet, 2008. m\u00e1rcius 12.)<\/p>\n

*<\/p>\n

(…) Kimagasl\u00f3 mesters\u00e9gbeli tud\u00e1sr\u00f3l tan\u00faskodik, ahogyan Dragom\u00e1n Gy\u00f6rgy A feh\u00e9r kir\u00e1ly c\u00edm\u0171 reg\u00e9ny nyit\u00f3jelenet\u00e9t meg\u00edrta. Megtal\u00e1lhat\u00f3 benne az \u00e9rzelmek teljes pokoli egyvelege, mely azut\u00e1n az eg\u00e9sz k\u00f6nyvet \u00e1thatja majd: a f\u00e9lelem \u00e9s a rem\u00e9ny, az elkesered\u00e9s \u00e9s az \u00e1rul\u00e1s, a szeretet \u00e9s a dac, az er\u0151szak \u00e9s a kiszolg\u00e1ltatotts\u00e1g. Az apa deport\u00e1l\u00e1sa az a sokk, ami felnyitja a gyermeki egyes sz\u00e1m els\u0151 szem\u00e9ly\u0171 elbesz\u00e9l\u0151 szem\u00e9t, hogy megpillantsa Ceau?escu Rom\u00e1ni\u00e1j\u00e1nak ag\u00f3ni\u00e1j\u00e1t. Ett\u0151l kezdve azt\u00e1n ezzel a tiszta, \u00e9ber \u00e9s m\u00e9gis valamelyest naiv pillant\u00e1ssal szeml\u00e9li a vil\u00e1got, amit\u0151l k\u00f6rnyezete hiperre\u00e1lis, komor megvil\u00e1g\u00edt\u00e1sba ker\u00fcl. Ha l\u00e9tezik a magyar irodalomban ut\u00f3da Kert\u00e9sz Imre K\u00f6ves Gyurij\u00e1nak, aki 1944-ben j\u00f3hiszem\u0171en, \u00e1mulva szeml\u00e9lte Auschwitzot, akkor csakis Dzs\u00e1t\u00e1 lehet az. S mint a Sorstalans\u00e1gban, \u00fagy itt is m\u0171k\u00f6dni kezd az ir\u00f3nia, mely a rendszerrel szemben, ami perverz testi \u00e9s lelki er\u0151szakot tesz az embereken, megalapozza az ellen\u00e1ll\u00e1s szubverz\u00edv eszt\u00e9tik\u00e1j\u00e1t.<\/p>\n

Mindaz, ami 1986-ban a n\u00e9vtelen rom\u00e1n provinci\u00e1ban n\u00e9h\u00e1ny h\u00f3napon bel\u00fcl megt\u00f6rt\u00e9nik, olyan d\u00e9moni, hogy t\u00falmutat a t\u00f6rt\u00e9nelmi val\u00f3s\u00e1gon: az emberi gonoszs\u00e1gr\u00f3l van sz\u00f3, amit a kommunizmus szabadj\u00e1ra enged. A tizennyolc lakonikusan felc\u00edmk\u00e9zett \u00e9s egym\u00e1shoz laz\u00e1n kapcsol\u00f3d\u00f3 gyermeki t\u00f6rt\u00e9net, melyekb\u0151l a reg\u00e9ny fel\u00e9p\u00fcl, egy velej\u00e9ig romlott t\u00e1rsadalomr\u00f3l mes\u00e9l. Egy megnyomor\u00edtott gyerekkor epiz\u00f3djai, dramaturgiailag m\u0171v\u00e9szien megkompon\u00e1lt, nagyon finoman karik\u00edrozott darabok \u00e9s hihetetlen\u00fcl t\u00f6m\u00f6r \u00e1br\u00e1zol\u00e1sm\u00f3d. A hossz\u00fa mondatok, melyek az elbesz\u00e9l\u0151b\u0151l felszakadnak, alig akarnak v\u00e9get \u00e9rni. Komplexit\u00e1suk messze t\u00falmutat egy gyermek horizontj\u00e1n, de a nyelvnek, (s ez Kornitzer L\u00e1szl\u00f3 ford\u00edt\u00e1s\u00e1nak is k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151) valami k\u00fcl\u00f6nleges, b\u00e1jos sz\u00e9ps\u00e9ge van, s felszikr\u00e1zik \u00e1ltala a rem\u00e9ny, hogy ez a vil\u00e1gv\u00e9ge nem lehet maga a v\u00e9gs\u0151 igazs\u00e1g. (…)<\/p>\n

A feh\u00e9r kir\u00e1ly els\u0151rang\u00fa deb\u00fct\u00e1l\u00e1s. Dragom\u00e1n Gy\u00f6rgy az elnyom\u00e1s \u00e9s kit\u00f6r\u00e9s r\u00e9gi t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t sz\u00e9d\u00edt\u0151en \u00faj m\u00f3don mes\u00e9li el, egy alulr\u00f3l j\u00f6v\u0151, gyermeki l\u00e1t\u00f3sz\u00f6gb\u0151l, ami felid\u00e9zi a horrort, de ugyanakkor vigaszt is ny\u00fajt. Reg\u00e9nye egy olyan korban sz\u00f3lal meg, amikor Eur\u00f3p\u00e1ban egyre t\u00f6bben hajlamosak lenn\u00e9nek megbocs\u00e1that\u00f3nak tekinteni a kommunizmus gaztetteit.<\/p>\n

(Andreas Breitenstein: Semmi es\u00e9ly – er\u0151s f\u00e9lelem, Neue Z\u00fcrcher Zeitung (CH), 2008. m\u00e1rcius 18.)<\/p>\n

*<\/p>\n

Sz\u00e9lesv\u00e1szn\u00fa elbesz\u00e9l\u00e9s, de egy nagy\u00edt\u00f3n kereszt\u00fcl szeml\u00e9lve, melyet egy tizenegy \u00e9ves kisfi\u00fa tart a kez\u00e9ben. T\u00e1rsadalmi reg\u00e9ny, de olyan, amely els\u0151sorban a sz\u00fcl\u0151k lak\u00e1s\u00e1ban \u00e9s az utc\u00e1n, a t\u00f6bbi fi\u00fa k\u00f6z\u00f6tt j\u00e1tsz\u00f3dik. Kamaszod\u00f3 fi\u00fak j\u00e1t\u00e9kai, de kiz\u00e1r\u00f3lag olyanok, melyek minden \u00e1tmenet n\u00e9lk\u00fcl hal\u00e1losan komolly\u00e1 v\u00e1lnak. Mindenhol csak az \u00f6k\u00f6l udvariass\u00e1ga \u00e9s a terror bar\u00e1ts\u00e1goss\u00e1ga. Dragom\u00e1n Gy\u00f6rgy A feh\u00e9r kir\u00e1ly c\u00edm\u0171 reg\u00e9nye m\u0171v\u00e9szien kompon\u00e1lt \u00e9s l\u00e9legzetel\u00e1ll\u00edt\u00f3an sokkol\u00f3 m\u0171 a Ceau?escu-diktat\u00far\u00e1r\u00f3l. (…)<\/p>\n

Apja elveszt\u00e9s\u00e9t az egyes sz\u00e1m els\u0151 szem\u00e9ly\u0171 elbesz\u00e9l\u0151, Dzs\u00e1t\u00e1 mitikus sorscsap\u00e1sk\u00e9nt \u00e9li meg, s ez a vesztes\u00e9g torzz\u00e1 teszi minden j\u00e1t\u00e9k\u00e1t, cs\u00edny\u00e9t \u00e9s tal\u00e1lkoz\u00e1s\u00e1t. A szomsz\u00e9d fi\u00fakkal a futball-labd\u00e1\u00e9rt foly\u00f3 vita lefejezett galambokkal, egym\u00e1s v\u00e1ll\u00e1ba d\u00f6f\u00f6tt bicsk\u00e1kkal \u00e9s egy eg\u00e9sz b\u00fazamez\u0151 fel\u00e9get\u00e9s\u00e9vel v\u00e9gz\u0151dik. (…) Fantasztikus jelenetek, tele brutalit\u00e1ssal, \u00e1rul\u00e1ssal \u00e9s zsarol\u00e1ssal. Az apa elveszt\u00e9s\u00e9vel nem csak Dzs\u00e1t\u00e1 sz\u00e1m\u00e1ra sz\u0171nik meg a t\u00f6rv\u00e9ny – az eg\u00e9sz orsz\u00e1g brut\u00e1lis ag\u00f3ni\u00e1ban fekszik. (…)<\/p>\n

Dragom\u00e1n Gy\u00f6rgy – a n\u00e9met ford\u00edt\u00f3, Kornitzer L\u00e1szl\u00f3 \u00e1ltal csod\u00e1latosan eltal\u00e1lt – szuggeszt\u00edv hangon mes\u00e9li el, hogyan fert\u0151z meg egy gyereket a diktat\u00fara terrorja. A kedvesen gyermeki dolgokb\u00f3l minduntalan sz\u00f6rny\u0171s\u00e9gek sz\u00fcletnek; gondolatok \u00e9s p\u00e1rbesz\u00e9dek, a tilalmakt\u00f3l val\u00f3 f\u00e9lelem \u00e9s a tilalmak megszeg\u00e9s\u00e9nek v\u00e1gya zuhatagszer\u0171 mondatsorokban, er\u0151s hat\u00e1s\u00fa k\u00e9pekben olvadnak \u00f6ssze. A halaszt\u00e1sok \u00e9s hirtelen kirobban\u00f3 esem\u00e9nyek rafin\u00e1lt egym\u00e1sut\u00e1nja filmes hat\u00e1st k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6z a k\u00f6nyvnek, s Dragom\u00e1n val\u00f3ban nemcsak web-designer, Samuel Beckett, James Joyce, Ian McEwan \u00e9s Irvine Welsh ford\u00edt\u00f3ja, de filmkritikusk\u00e9nt is dolgozik. A k\u00f6nyv v\u00e9ge fel\u00e9 azonban a szerkeszt\u00e9si elv kisz\u00e1m\u00edthat\u00f3v\u00e1 v\u00e1lik – Dragom\u00e1n m\u00e1sodik reg\u00e9nye (a 2002-es A puszt\u00edt\u00e1s k\u00f6nyve ut\u00e1n) \u00e9pp megfelel\u0151 hossz\u00fas\u00e1g\u00fa, de enn\u00e9l t\u00f6bbet nem b\u00edrt volna el.<\/p>\n

A szerz\u0151 mindv\u00e9gig leny\u0171g\u00f6z\u0151 k\u00f6vetkezetess\u00e9ggel \u0151rzi meg a kiskamasz perspekt\u00edv\u00e1j\u00e1t, de a l\u00e1t\u00f3mez\u0151 hat\u00e1rait nem lehet figyelmen k\u00edv\u00fcl hagyni. N\u00e1das P\u00e9ter Egy csal\u00e1dreg\u00e9ny v\u00e9ge c\u00edm\u0171, tematikusan rokon\u00edthat\u00f3 1977-es deb\u00fct\u00e1l\u00e1s\u00e1ban a gyermeki elbesz\u00e9l\u0151 a magyarorsz\u00e1gi szt\u00e1linista kirakatperek dr\u00e1m\u00e1j\u00e1t egy bibliai t\u00f6rt\u00e9netekkel s\u0171r\u0171n \u00e1tsz\u0151tt csal\u00e1di mitol\u00f3gi\u00e1ba \u00e1gyazva mondja el. Dragom\u00e1n 1973-ban a magyar kisebbs\u00e9g tagjak\u00e9nt sz\u00fcletett Erd\u00e9lyben, s 1988-ban telep\u00fclt \u00e1t sz\u00fcleivel Budapestre – az \u0151 f\u0151h\u0151se minden hagyom\u00e1nyt\u00f3l megfosztatott. Kiszakadt \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seib\u0151l; ez\u00e9rt a k\u00f6nyv minden t\u00f6rt\u00e9nete ugyanonnan indul \u00fajra, s csak a jelenr\u0151l mes\u00e9l, ahonnan nincs menekv\u00e9s, amelyet \u00e1titat az aljass\u00e1g, kapzsis\u00e1g \u00e9s bujas\u00e1g, s ahol az abszurdit\u00e1s m\u00f6g\u00f6tt rejl\u0151 naturalista er\u0151szak uralkodik. (…)<\/p>\n

(J\u00f6rg Plath: A hal\u00e1l, a hal\u00e1l, Frankfurter Rundschau (D), 2008. \u00e1prilis 15.)<\/p>\n

*<\/p>\n

(…) Mindez Kelet-Eur\u00f3p\u00e1ban m\u00e1shol is hasonl\u00f3an lehets\u00e9ges lett volna, nem csak Ceau?escu Rom\u00e1ni\u00e1j\u00e1ban a nyolcvanas \u00e9vekben. S\u0151t, Kert\u00e9sz Imre Sorstalans\u00e1ga is esz\u00fcnkbe jut. De Dragom\u00e1n Gy\u00f6rgy spektruma t\u00e1gasabb: t\u00f6bb t\u00e1rsadalmi r\u00e9tegen is bemutatja az elnyom\u00e1st, az \u00fat\u00e9p\u00edt\u0151 munk\u00e1sok “als\u00f3 r\u00e9teg\u00e9t\u0151l” kezdve, akik k\u00e9nyszer\u00edtik a fociz\u00f3 gyerekeket, hogy \u00e1ssanak egy teljesen haszn\u00e1lhatatlan \u00e1rkot, mely kett\u00e9szeli a p\u00e1ly\u00e1t, a nyugd\u00edjazott p\u00e1rttitk\u00e1r nagypapa “legfels\u0151 r\u00e9teg\u00e9ig”, aki “zsid\u00f3 kurv\u00e1nak” nevezi a meny\u00e9t, s minden seg\u00edts\u00e9get megtagad t\u0151le. Ez a magyar kisfi\u00fa a Ceau?escu-rezsimben kafkai m\u00f3don \u00e9li \u00e1t a kiszolg\u00e1ltatotts\u00e1got.<\/p>\n

(Erika Achermann: Hallgatni \u00e9s harcolni, St.Galler Tagblatt (CH), 2008. j\u00fanius 9.)<\/p>\n

*<\/p>\n

Egy fi\u00fa tulip\u00e1nokat lop, \u00e9desanyj\u00e1nak viszi a sz\u00fclet\u00e9snapj\u00e1ra, mert az apa nincs vel\u00fck. Al\u00e1\u00edrt egy pet\u00edci\u00f3t, \u00e9s ez Rom\u00e1ni\u00e1ban m\u00e9g el\u00e9g volt ahhoz, hogy valakit munkat\u00e1borba k\u00fcldjenek. Az 1973-ban Erd\u00e9lyben sz\u00fcletett magyar \u00edr\u00f3, Dragom\u00e1n Gy\u00f6rgy m\u00e1r 28 nyelvre leford\u00edtott reg\u00e9ny\u00e9ben, A feh\u00e9r kir\u00e1lyban t\u00f6m\u00f6r, er\u0151s f\u00e9nysz\u00f3r\u00f3k \u00e1ltal megvil\u00e1g\u00edtott jeleneteket \u00e1br\u00e1zol a tizenegy \u00e9ves Dzs\u00e1t\u00e1 \u00e9let\u00e9b\u0151l, melyeket az ap\u00e1ra val\u00f3 dr\u00e1mai v\u00e1rakoz\u00e1s foglal keretbe. (…)<\/p>\n

Dragom\u00e1n j\u00f3l \u00e9rt hozz\u00e1, hol kell pontot tenni egy jelenet v\u00e9g\u00e9n, hogyan kell fokozni, a fin\u00e1l\u00e9 fel\u00e9 ir\u00e1ny\u00edtani \u00e9s m\u00e9gis nyitva hagyni a sz\u00f6veget. Sosem t\u00e9ved a st\u00edlusban, a reg\u00e9ny sosem v\u00e1lik unalmass\u00e1, ez a szerz\u0151 mindent tud, de a m\u00f3dszer m\u00e9gsem kerekedik soha a tartalom f\u00f6l\u00e9, nem hideg profizmussal van dolgunk – hisz Dragom\u00e1n Gy\u00f6rgynek t\u00e9nyleg van mit mes\u00e9lnie. Feltehet\u0151leg sok r\u00e9szletben saj\u00e1t t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t mondja el, de egy ilyen kaliber\u0171 \u00edr\u00f3nak nincs sz\u00fcks\u00e9ge r\u00e1, hogy ezzel hivalkodjon. Dzs\u00e1t\u00e1 autentikus elbesz\u00e9l\u00e9s-folyam\u00e1b\u00f3l fulmin\u00e1ns reg\u00e9ny keletkezik, melyt\u0151l az olvas\u00f3nak gyakran el\u00e1ll a l\u00e9legzete. Kiv\u00e9teles reg\u00e9ny, amilyet nem minden \u00e9vben olvashat az ember.<\/p>\n

Abban, hogy nem tudunk kiszakadni a sz\u00f6veg l\u00e9legzetel\u00e1ll\u00edt\u00f3 sodr\u00e1s\u00e1b\u00f3l, nagy r\u00e9sze van a gyakorlott ford\u00edt\u00f3nak, Kornitzer L\u00e1szl\u00f3nak. A kiad\u00f3 csak a f\u00fclsz\u00f6vegn\u00e9l hib\u00e1zott, amelyben \u00f6sszekevert\u00e9k Dragom\u00e1n els\u0151 reg\u00e9ny\u00e9nek c\u00edm\u00e9t kiad\u00f3j\u00e1nak nev\u00e9vel. De aki nem tud magyarul, ezt \u00fagysem veszi \u00e9szre. \u00c9s k\u00fcl\u00f6nben is, ki olvassa el egy\u00e1ltal\u00e1n a f\u00fclsz\u00f6veget. F\u0151, hogy a reg\u00e9nyt elolvassuk. \u00c9s akkor sok minden m\u00e1s l\u00e9nyegtelenn\u00e9 v\u00e1lik.<\/p>\n

(Cornelius Hell: L\u00e9legzetel\u00e1ll\u00edt\u00f3 sorok, Die Furche (A), 2008. j\u00fanius 10.)<\/p>\n

*<\/p>\n

(…) Dragom\u00e1n Gy\u00f6rgy k\u00e9ts\u00e9gk\u00edv\u00fcl nagy irodalmi felfedez\u00e9s, k\u00f6nyve azonnal b\u0171vk\u00f6r\u00e9be vonja az olvas\u00f3t. A leveg\u0151 ut\u00e1n kapkod\u00f3 mondatok k\u00f6zpontoz\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl h\u00faz\u00f3dnak hossz\u00fa oldalakon kereszt\u00fcl, mintha az elbesz\u00e9l\u0151 fi\u00fa p\u00e1nikban volna, mintha att\u00f3l f\u00e9lne, hogy nem figyel\u00fcnk r\u00e1, nem hallgatjuk meg. Pedig sok mondanival\u00f3ja van, s b\u00e1r a t\u00f6rt\u00e9netek egy nyomaszt\u00f3, abszurd, gyakran Kafk\u00e1\u00e9ra eml\u00e9keztet\u0151 atmoszf\u00e9r\u00e1ban j\u00e1tsz\u00f3dnak, ugyanakkor egy nagyon konkr\u00e9t, plasztikus r\u00e9szletekkel teli vil\u00e1got \u00e1br\u00e1zolnak.<\/p>\n

(Eva Pfister: Ha a hal\u00e1l az oltalmaz\u00f3, Westdeutsche Zeitung (D), 2008. j\u00fanius 18.)<\/p>\n

*<\/p>\n

(…) Dragom\u00e1n 18 fejezetet mes\u00e9l el Dzs\u00e1t\u00e1 \u00e9let\u00e9b\u0151l, melyek k\u00f6z\u00f6tt csak n\u00e9h\u00e1ny h\u00f3napnyi id\u0151 telik el, s melyek olyan hangs\u00falyozottan \u00e1rtalmatlan c\u00edmeket kaptak, mint Tulip\u00e1nok, Muzsika, Sz\u00e1mok, Mozi. A reg\u00e9ny egy leveg\u0151 ut\u00e1n kapkod\u00f3 gyermek hangj\u00e1n sz\u00f3lal meg. Egyetlen mondat ak\u00e1r oldalakon kereszt\u00fcl is h\u00faz\u00f3dhat. A perspekt\u00edva k\u00fcl\u00f6nlegesen fontos, hiszen egyr\u00e9szt az esem\u00e9nyek kifejezetten meseszer\u0171 megvil\u00e1g\u00edt\u00e1sba ker\u00fclnek \u00e1ltala: olyan mes\u00e9k ezek, melyekt\u0151l a gyerekek joggal f\u00e9lnek; melyekben cs\u00fanya \u00e9s gonosz emberek bukkannak fel, akik megcsonk\u00edt\u00e1ssal \u00e9s a t\u0171zzel fenyeget\u0151znek. (…)<\/p>\n

M\u00e1sr\u00e9szt a gyermeki perspekt\u00edva sz\u0171k\u00f6ss\u00e9ge feler\u0151s\u00edti az er\u0151teljes hat\u00e1st: A t\u00f6bblettud\u00e1s \u00e9s sz\u00e9lesebb tapasztalati horizont, mellyel a feln\u0151tt olvas\u00f3 Dzs\u00e1t\u00e1val ellent\u00e9tben rendelkezik, m\u00e9g nehezebben elviselhet\u0151v\u00e9 teszik a fi\u00fa elbesz\u00e9l\u00e9seit, s Dzs\u00e1t\u00e1 t\u00f6rt\u00e9netei \u00edgy m\u00e9g abszurdabb oldal\u00e1t mutatj\u00e1k a diktat\u00far\u00e1nak – ha m\u00e1r meg kell tartani a futballmeccset, magyar\u00e1zza egy katona a csernobili katasztr\u00f3f\u00e1t k\u00f6vet\u0151 napon, akkor Dzs\u00e1t\u00e1 legal\u00e1bb igyekezzen elker\u00fclni, hogy hozz\u00e1\u00e9rjen a labd\u00e1hoz \u00e9s a f\u0171h\u00f6z, \u00fagy kev\u00e9sb\u00e9 vesz\u00e9lyes a sug\u00e1rz\u00e1s.<\/p>\n

(Christoph Schr\u00f6der: Rem\u00e9ny a Duna-csatorn\u00e1n\u00e1l, S\u00fcddeutsche Zeitung (D), 2008. j\u00fanius 19.)<\/p>\n

*<\/p>\n

(…) Aki kimutatja az \u00e9rzelmeit, ebben a kegyetlen vil\u00e1gban azonnal kiszolg\u00e1ltatja mag\u00e1t. Apj\u00e1nak traumatikus elveszt\u00e9se Dzs\u00e1t\u00e1 ny\u00edlt sebe, melyet g\u00fannyal \u00e9s cs\u00fafol\u00f3d\u00e1ssal s\u00f3znak be. (…)<\/p>\n

De maguk a gyerekek sem \u00e1rtatlan \u00e1ldozatok csup\u00e1n. Az \u0151 j\u00e1t\u00e9kaikat is eltorz\u00edtja a brutalit\u00e1s. A fi\u00fa-band\u00e1k rivaliz\u00e1l\u00e1sa val\u00f3s\u00e1gos h\u00e1bor\u00fav\u00e1 fajul, melynek sor\u00e1n k\u00e9seket \u00e9s t\u00e9gl\u00e1kkal megrakott nejlonzacsk\u00f3kat is bevetnek, valamint fel\u00e9getnek egy f\u00e9l b\u00fazat\u00e1bl\u00e1t. Dzs\u00e1t\u00e1 \u00fajra \u00e9s \u00fajra v\u00e1rja azt a p\u00e1nikba ejt\u0151 pillanatot, amikor megkezd\u0151dik a val\u00f3di gyilkol\u00e1s. A sz\u00fcl\u0151k persze dr\u00e1k\u00f3i szigor\u00fas\u00e1g\u00fa b\u00fcntet\u00e9seket szabnak ki, titokban azonban m\u00e9gis b\u00fcszke mosollyal szeml\u00e9lik nagyerej\u0171 ut\u00f3daikat.<\/p>\n

A harcias, “felfegyverkezett” k\u00f6znyelv, mely b\u00e1rmikor gyilkos fenyeget\u00e9sbe csap \u00e1t, a hip-hop ritu\u00e1l\u00e9ira eml\u00e9kezteti az olvas\u00f3t, ahol hasonl\u00f3an fogalmaz\u00f3dik meg az er\u0151szak \u00e9s a puszt\u00edt\u00f3 sz\u00e1nd\u00e9k. Csak Dragom\u00e1n vil\u00e1g\u00e1ban az ap\u00e1k \u00e9s a tan\u00e1rok is vadul vissza-rappelnek. (…)<\/p>\n

A feh\u00e9r kir\u00e1ly nyers, kegyetlen reg\u00e9ny, mely azonban hihetetlen \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9ggel \u00e1br\u00e1zolja a r\u00e9szleteket \u00e9s \u00e1rnyalatokat. Egy alkalommal \u00fagy t\u0171nik, mintha egyfajta idill k\u00f6rvonalaz\u00f3dna, mely ellenpontozza az er\u0151szakot: Dzs\u00e1t\u00e1 t\u00f6r\u00e9keny, kora-pubert\u00e1skori szerelme a kis Iza ir\u00e1nt. De a k\u00f6nyv k\u00e9tszeresen is becsapja az olvas\u00f3t. Ezekben a pillanatokban, amikor Dzs\u00e1t\u00e1 alakja nem csak gyermeki megfigyel\u0151 \u00e9s a szenved\u00e9s m\u00e9diuma, hanem saj\u00e1t v\u00e1gyai \u00e9s \u00e9rdekei szerint cselekszik, az \u0151 tetteit is \u00e1thatja m\u00e1r a k\u00f6z\u00f6s aljass\u00e1g – minden \u00e1tmenet n\u00e9lk\u00fcl lesz er\u0151szaktev\u0151 bel\u0151le is. Iza combjainak k\u00e9k foltjai pedig, melyek nem is zavarj\u00e1k Dzs\u00e1t\u00e1t, egy \u00fajabb er\u0151szakkal teli t\u00f6rt\u00e9netet mes\u00e9lnek el nek\u00fcnk. (…)<\/p>\n

Persze lehets\u00e9ges, hogy itt, N\u00e9metorsz\u00e1gban nem t\u00fal sok olvas\u00f3t izgat a Ceau?escu-diktat\u00fara irodalmi feldolgoz\u00e1sa. Ez\u00e9rt le kell sz\u00f6gezn\u00fcnk: A feh\u00e9r kir\u00e1ly nagy, intenz\u00edv irodalom, mely messze t\u00falmutat a t\u00f6rt\u00e9neti koron, melyb\u0151l megsz\u00fcletett. Hangulata er\u0151sen megk\u00f6zel\u00edti Stanley Kubrick vagy David Lynch egyes filmjeit. De Ian McEwan legend\u00e1s pubert\u00e1s-reg\u00e9nye, A cementkert is esz\u00fcnkbe juthat – nem v\u00e9letlen\u00fcl, hisz a brit szerz\u0151t Dragom\u00e1n ford\u00edtotta magyarra.<\/p>\n

(Wolfgang Schneider: A sz\u00e9p v\u00e9res Dun\u00e1n\u00e1l, Frankfurter Allgemeine Zeitung (D), 2008. j\u00fanius 21.)<\/p>\n

V\u00e1logatta \u00e9s ford\u00edtotta S\u00e1rossi Bog\u00e1ta<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Az \u00c9let \u00e9s Irodalom a Feh\u00e9r Kir\u00e1ly n\u00e9met kritik\u00e1it szeml\u00e9zte Dragom\u00e1n Gy\u00f6rgy: A feh\u00e9r kir\u00e1ly. N\u00e9metre ford\u00edtotta Kornitzer L\u00e1szl\u00f3. Suhrkamp Kiad\u00f3, Frankfurt a. M. 2008, 209 oldal, 20,40 euro A […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[9,8],"tags":[],"class_list":["post-245","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-a-feher-kiralyrol","category-kritikak","has_no_thumb"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/gyorgydragoman.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/245","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/gyorgydragoman.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/gyorgydragoman.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/gyorgydragoman.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/gyorgydragoman.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=245"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/gyorgydragoman.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/245\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":523,"href":"https:\/\/gyorgydragoman.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/245\/revisions\/523"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/gyorgydragoman.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=245"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/gyorgydragoman.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=245"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/gyorgydragoman.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=245"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}