{"id":246,"date":"2008-07-07T09:43:06","date_gmt":"2008-07-07T07:43:06","guid":{"rendered":"http:\/\/gyorgydragoman.com\/?p=246"},"modified":"2014-09-14T14:48:44","modified_gmt":"2014-09-14T12:48:44","slug":"komoran-szepseges-regeny-dragoman-gyorgy-a-feher-kiraly-cimu-regenyenek-amerikai-kritikai-fogadtatasabol","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/gyorgydragoman.com\/?p=246","title":{"rendered":"Komoran sz\u00e9ps\u00e9ges reg\u00e9ny – Dragom\u00e1n Gy\u00f6rgy A feh\u00e9r kir\u00e1ly c\u00edm\u0171 reg\u00e9ny\u00e9nek amerikai kritikai fogadtat\u00e1s\u00e1b\u00f3l"},"content":{"rendered":"

Az \u00c9let \u00e9s Irodalom<\/a> az amerikai kritik\u00e1kat szeml\u00e9zte<\/p><\/blockquote>\n

Dragom\u00e1n Gy\u00f6rgy: The White King. Angolra ford\u00edtotta Paul Olchv\u00e1ry. Houghton Mifflin, 2008. 263 oldal, 24 doll\u00e1r<\/p>\n

Az Amerik\u00e1ban magabiztosan deb\u00fct\u00e1l\u00f3 Dragom\u00e1n reg\u00e9ny\u00e9ben egy tizenegy \u00e9ves fi\u00fa tipikus h\u00e1nyattat\u00e1sainak elevens\u00e9g\u00e9t \u00e1ll\u00edtja szembe a retteg\u00e9s \u00e9s a k\u00edm\u00e9letlens\u00e9g alattomos \u00e1raml\u00e1s\u00e1val, amely egy diktat\u00far\u00e1ban az \u00e9let saj\u00e1tja. Az epiz\u00f3dszer\u0171 fejezetek \u00f6nmagukban is meg\u00e1llnak, egyik\u00fck (Jump c\u00edmmel ) meg is jelent novellak\u00e9nt a Paris Review-ban. Noha Dragom\u00e1n meg-megbotlik a dial\u00f3gusok \u00e9s a kiskamasz lend\u00fclet izgatott folyam\u00e1t \u00e9rz\u00e9keltetni hivatott hossz\u00fa, elszabadul\u00f3 mondatok kezel\u00e9se k\u00f6zben, a reg\u00e9nyt er\u0151sen \u00f6sszettartja a szerepl\u0151k \u00e1br\u00e1zol\u00e1s\u00e1nak az ereje \u00e9s a rengeteg eml\u00e9kezetes jelenet.<\/p>\n

(Library Journal, 2008. febru\u00e1r 1.)<\/p>\n

*<\/p>\n

Dragom\u00e1n Gy\u00f6rgy bemutatkoz\u00f3 reg\u00e9ny\u00e9t nevezhetj\u00fck ak\u00e1r a l\u00e9tez\u0151 fikci\u00f3s vil\u00e1gok legjobbik\u00e1nak is. Egyszerre eml\u00e9kirat a kommunista elnyom\u00e1s id\u0151szak\u00e1b\u00f3l \u00e9s naprak\u00e9sz hozz\u00e1j\u00e1rul\u00e1s a vil\u00e1girodalomhoz: a r\u00e1csod\u00e1lkoz\u00e1s \u00e9s a g\u00fany gyermeki kombin\u00e1ci\u00f3ja jelenleg divatban van szerte a vil\u00e1gon. F\u00f6ldrajzilag eg\u00e9szen t\u00e1voli \u00edr\u00f3k, mint Murakami Haruki, Jenny Erpenbeck \u00e9s C\u00e9sar Aira folyamodtak a gyermekszer\u0171 hanghoz a balj\u00f3s terepen val\u00f3 eligazod\u00e1sban, v\u00e1ltoz\u00f3 m\u00e9rt\u00e9k\u0171 sikerrel. Mindig fenn\u00e1ll a kock\u00e1zata annak, hogy az, aminek borzalmasnak kellene lennie , egyszer\u0171en csak \u00e9rt\u00e9kes lesz, a t\u00fcnd\u00e9rmese egy fajt\u00e1ja, amely esetlen\u00fcl viseli a politika b\u00e9lyeg\u00e9t. Szerz\u0151t\u00e1rsai t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9t\u0151l elt\u00e9r\u0151en Dragom\u00e1n azonban olyan gyerekkort ragad meg, amely t\u00fcnd\u00e9rmese helyett sokkal ink\u00e1bb val\u00f3s\u00e1gos gyerekkornak \u00e9rz\u0151dik – tal\u00e1n mert t\u00e9nylegesen \u00e1t\u00e9lte.<\/p>\n

(Benjamin Lytal: Reg\u00e9ny a kommunizmus ut\u00e1n. The New York Sun, 2008. \u00e1prilis 16.)<\/p>\n

*<\/p>\n

A reg\u00e9ny a maga sodr\u00f3 \u00e9s ragyog\u00f3 nyelvfolyam\u00e1val a tizenegy \u00e9ves Dzs\u00e1t\u00e1 feln\u0151tt\u00e9 v\u00e1l\u00e1s\u00e1t besz\u00e9li el valahol a vasf\u00fcgg\u00f6ny m\u00f6g\u00f6tt, valamikor a gl\u00e1sznoszty el\u0151tt. A f\u0151h\u0151s sok kiskamaszkori traum\u00e1ja egyetemes – mint a zavarba ejt\u0151 \u00e9rzelemhull\u00e1mok az oszt\u00e1lyt\u00e1rs k\u00f6zel\u00e9ben, akinek olyan “nagyl\u00e1nyszaga” van -, m\u00edg m\u00e1sok f\u00e1jdalmasan a diktat\u00far\u00e1hoz k\u00f6t\u0151dnek: apj\u00e1t k\u00e9nyszermunk\u00e1ra hurcolt\u00e1k, a Csernobil fel\u0151l \u00e9rkez\u0151 radioakt\u00edv sz\u00e9l belerond\u00edt a fociedz\u00e9sbe. A szerz\u0151 egyben Beckett-szak\u00e9rt\u0151 is, \u00e9s ez ir\u00e1ny\u00fa tanulm\u00e1nyair\u00f3l \u00e1rulkodik p\u00e9ld\u00e1ul, ahogy \u00e9rzelg\u00e9st\u0151l mentesen, kifejez\u00e9stelen tekintettel mered a rendk\u00edv\u00fcli k\u00e9ptelens\u00e9gekre.<\/p>\n

(Entertainment Weekly, 2008. \u00e1prilis 18.)<\/p>\n

*<\/p>\n

A gyermekkor \u00e1rtaltalans\u00e1ga \u00e9s az er\u0151szak k\u00edm\u00e9letlens\u00e9ge k\u00f6z\u00f6tt fesz\u00fcl\u0151 ellent\u00e9t teszi \u00e9rdekess\u00e9 a reg\u00e9nyt.<\/p>\n

A feh\u00e9r kir\u00e1ly leny\u0171g\u00f6z\u0151 \u00e9s ijeszt\u0151 k\u00e9pet t\u00e1r el\u00e9nk arr\u00f3l, ahogyan az er\u0151szak \u00f6ssznemzeti filoz\u00f3fi\u00e1ja az \u00e9let minden rezd\u00fcl\u00e9s\u00e9ben megnyilv\u00e1nul. Ahogyan nagyban az \u00e1llam k\u00e9nyszermunk\u00e1ra hurcol mindenkit, k\u00f6zt\u00fck Dzs\u00e1t\u00e1 apj\u00e1t, aki felemeli a hangj\u00e1t a rendszer ellen, \u00fagy folyamodik kicsiben er\u0151szakhoz az iskola futballedz\u0151je, Gica b\u00e1, hogy el\u00e9rje, amit akar. K\u00f6zli a csapat\u00e1val, hogy “meccs ut\u00e1n mindenkinek sz\u00e9tveri vascs\u0151vel a bok\u00e1j\u00e1t”, ha nem nyerik meg a soron k\u00f6vetkez\u0151 fontos m\u00e9rk\u0151z\u00e9st. “(…) meg is mutatta a vascs\u00f6vet, r\u00e1v\u00e1gott vele az egyik pal\u00e1nkra, beszak\u00edtotta a deszk\u00e1t, azt mondta, a mi csontjaink is \u00edgy, szil\u00e1nkosan fognak sz\u00e9tt\u00f6rni, nem lesz ember, aki \u00f6sszerakja”.<\/p>\n

A m\u00f3dszer, amelynek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel Dzs\u00e1ta megbirk\u00f3zik a vil\u00e1ggal, a k\u00f6vetkez\u0151: nem gondolni arra, ami f\u00e1jdalmas. Amikor az anyja s\u00edr, \u00fagy tesz, mintha nem ez t\u00f6rt\u00e9nne, \u00e9s j\u00e1tszik tov\u00e1bb. Amikor el kell adnia minden j\u00e1t\u00e9k\u00e1t, el\u0151sz\u00f6r gondolatban lelt\u00e1rt k\u00e9sz\u00edt ugyan, \u00e1m amikor el\u00e9rkezik az id\u0151, hogy \u00f6sszepakolja mindet, gondolkod\u00e1s vagy haboz\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl megteszi. Az elbesz\u00e9l\u00e9sm\u00f3d ezt a szelekt\u00edv eml\u00e9kezetet t\u00fckr\u00f6zi. Dzs\u00e1t\u00e1 minden t\u00f6rt\u00e9nete r\u00e9szeire bomlik; amikor utal valamire egy kor\u00e1bbi fejezetb\u0151l, ezt \u00fagy teszi, mintha r\u00e9ges-r\u00e9gen t\u00f6rt\u00e9nt volna, mik\u00f6zben az olvas\u00f3 pontosan tudja, hogy k\u00f6zelm\u00faltb\u00e9li esem\u00e9ny\u0151l besz\u00e9l.<\/p>\n

Dzs\u00e1t\u00e1 k\u00f6r\u00fcl a t\u00e1rsadalom eg\u00e9sze is mintha ugyan\u00edgy m\u0171k\u00f6dne. A nagyapja ker\u00fcli a fi\u00e1val kapcsolatos eml\u00e9keket, ez\u00e9rt nem \u00e1ll sz\u00f3ba a meny\u00e9vel; Dzs\u00e1t\u00e1 anyja nem k\u00e9rdezi meg “felfegyverkezett” fia l\u00e1tt\u00e1n, hogy hova megy; a fi\u00e1val t\u00f6lt\u00f6tt utols\u00f3 percekben m\u00e9g Dzs\u00e1t\u00e1 apja is a tengerr\u0151l besz\u00e9lget vele, miel\u0151tt betess\u00e9kelik a j\u00e1rm\u0171be, amely a k\u00e9nyszermunkat\u00e1borba viszi.<\/p>\n

A kapcsolatnak ez a hi\u00e1nya a szerepl\u0151k \u00e1ltal meg\u00e9lt \u00e9s az olvas\u00f3 \u00e1ltal a reg\u00e9nyben l\u00e1tott val\u00f3s\u00e1g k\u00f6zt sz\u00fcrre\u00e1lis hat\u00e1st kelt. Dragom\u00e1n \u00fcgyesen kapcsolja \u00f6ssze a kett\u0151t amikor megmutatja nek\u00fcnk, mi az, amit Dzs\u00e1t\u00e1 nem \u00e9rt meg \u00e9s lehet\u0151v\u00e9 teszi a sz\u00e1munkra, hogy meg\u00e9rts\u00fck Dzs\u00e1t\u00e1t tizenegy \u00e9ves gyerekk\u00e9nt. L\u00e1tjuk, hogy a k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek \u00e1ldozata, hogy ami nevets\u00e9gesnek t\u0171nik, az val\u00f3j\u00e1ban nyomaszt\u00f3, \u00e9s egy\u00fctt\u00e9rz\u00fcnk vele. Dzs\u00e1t\u00e1 apr\u00f3l\u00e9kosan \u00e1br\u00e1zolt k\u00f6rnyezete sz\u00edvbemarkol\u00f3, mert ez az egyetlen vil\u00e1g, amit ismer. Amikor kijelenti, hogy b\u00e1rmit megtenne az\u00e9rt, hogy visszakapja az apj\u00e1t, felismerj\u00fck, hogy ami ennek a gyereknek a legh\u0151bb v\u00e1gya, az val\u00f3j\u00e1ban maga a hi\u00e1baval\u00f3s\u00e1g. \u00c9s ez nagyon m\u00e9ly nyomot hagy az olvas\u00f3ban.<\/p>\n

(Rebecca A. Schuetz: Az er\u0151szak korl\u00e1tlan uralma. The Harvard Crimson, 2008. \u00e1prilis 25.)<\/p>\n

*<\/p>\n

A f\u00fcggetlen epiz\u00f3dok egys\u00e9ges\u00edt\u0151 sz\u00e1la a retteg\u00e9s, amelyet felnagy\u00edt a szerz\u0151 gyermeki, l\u00e9lekszakadva rohan\u00f3, bekezd\u00e9sek n\u00e9lk\u00fcli sz\u00f6vege \u00e9s soha v\u00e9get nem \u00e9r\u0151nek t\u0171n\u0151 mondatai.<\/p>\n

Az egyik h\u00e1tborzongat\u00f3 jelenetet a szerz\u0151 mintha csak a A legyek ura \u00e9s a Mad Max elemeib\u0151l rakta volna \u00f6ssze. Eld\u00f6ntend\u0151 a vit\u00e1t, hogy melyik k\u00f6ly\u00f6kcsapat jogosult haszn\u00e1lni a k\u00f6zeli focip\u00e1ly\u00e1t, az egyik \u00e9s a “m\u00e1sik utcaiak” f\u00fav\u00f3cs\u00f6veket k\u00e9sz\u00edtenek PVC-cs\u00f6vekb\u0151l, buzog\u00e1nyokat k\u00e9zis\u00falyz\u00f3kb\u00f3l, v\u00e9rtet kartonb\u00f3l meg aluf\u00f3li\u00e1b\u00f3l, \u00e9s csat\u00e1ba indulnak egy t\u00e1gas b\u00fazamez\u0151n. Az arcukat el\u00e9getett parafadug\u00f3 hamuj\u00e1val festik feket\u00e9re, \u00e9s k\u00edm\u00e9letlen\u00fcl k\u00fczdenek, a v\u00e9ront\u00e1st\u00f3l sem riadnak vissza. A “h\u00e1bor\u00fanak” csak az vet v\u00e9get, hogy amikor a “m\u00e1sik utcaiak” felgy\u00fajtj\u00e1k a mez\u0151t, a f\u00f6ldet m\u0171vel\u0151 “kollekt\u00edvesek” beavatkoznak.<\/p>\n

(Alexander Cuadros: A feh\u00e9r kir\u00e1ly – brut\u00e1lis boh\u00f3zat. The San Francisco Chronicle, 2008. m\u00e1jus 2.)<\/p>\n

*<\/p>\n

A feln\u0151ttek vil\u00e1g\u00e1nak k\u00e9pmutat\u00e1sa \u00e9s brutalit\u00e1sa hat\u00e1rozza meg Dragom\u00e1n Gy\u00f6rgy A feh\u00e9r kir\u00e1ly c\u00edm\u0171 reg\u00e9ny\u00e9t, amelyet Paul Olchv\u00e1ry ford\u00edtott remek\u00fcl magyarrr\u00f3l angolra. A m\u0171 a szerz\u0151nek az 1980-as \u00e9vek Rom\u00e1ni\u00e1j\u00e1ban szerzett \u00e9lm\u00e9nyeit sz\u0171ri \u00e1t a tizenegy \u00e9ves Dzs\u00e1t\u00e1 hangj\u00e1n, aki ugyanolyan mag\u00e1val ragad\u00f3 narr\u00e1tor, mint Huckleberry Finn.<\/p>\n

A v\u00e1gtat\u00f3 elbesz\u00e9l\u00e9sm\u00f3d az olvas\u00f3 kimer\u00fcl\u00e9s\u00e9t kock\u00e1ztatja, de erre soha nem ker\u00fcl sor, Dzs\u00e1t\u00e1 ugyanis v\u00e9gtelen\u00fcl megnyer\u0151 \u00e9s meggy\u0151z\u0151. Dragom\u00e1n azzal menti meg \u0151t a szentt\u00e9 avat\u00e1st\u00f3l, hogy mulats\u00e1gosan ismerteti hib\u00e1it.<\/p>\n

Dragom\u00e1n \u00faj r\u00e9szleteket tal\u00e1l az \u00f6nk\u00e9nyuralomban t\u00f6lt\u00f6tt \u00e9let neh\u00e9zs\u00e9geinek \u00e9s f\u00e9lelmeinek \u00e1br\u00e1zol\u00e1s\u00e1ra – ilyenek a sorban \u00e1ll\u00f3k az \u00e9lelmiszer\u00e9rt, a hazafias filmek, a titokzatos elt\u0171n\u00e9sek. Dzs\u00e1t\u00e1 t\u00f6rt\u00e9nete azonban meghaladja a politikumot. A v\u00e9szj\u00f3sl\u00f3 nyit\u00f3k\u00e9pt\u0151l a sz\u00edvbemarkol\u00f3 utols\u00f3ig A feh\u00e9r kir\u00e1ly mindv\u00e9gig nagyszer\u0171, ugyanolyan magabiztos bemutatkoz\u00f3 reg\u00e9ny, mint a Zabhegyez\u0151 volt.<\/p>\n

(Jack Brimm: A feh\u00e9r kir\u00e1ly. The Tennessean, 2008. m\u00e1jus 4.)<\/p>\n

*<\/p>\n

A diktat\u00far\u00e1kban \u00e9l\u0151 gyerekekr\u0151l olvashat\u00f3 irodalom amilyen felkavar\u00f3, ugyanolyan felbecs\u00fclhetetlen \u00e9rt\u00e9k\u0171. Minden egyes \u00faj k\u00f6nyv kapcs\u00e1n elismer\u00e9s\u00fcnkbe rettenet vegy\u00fcl, hogy mi mindent \u00e9lt \u00e1t az alkot\u00f3. H\u00e1nyan \u00e9rtett\u00fck meg v\u00e9gre a Sierra Leone-i polg\u00e1rh\u00e1bor\u00fa kegyetlens\u00e9g\u00e9t Ishmael Beah elviselhettelen megpr\u00f3b\u00e1ltat\u00e1sainak olvast\u00e1n A Long Way Gone (Gyerekkatona voltam Afrik\u00e1ban, am\u00edg ti j\u00e1tszottatok) c\u00edm\u0171 m\u0171v\u00e9ben? Tavaly a l\u00edbiai Hisham Matar t\u00e1rt el\u00e9nk dermeszt\u0151 k\u00e9pet arr\u00f3l, hogy mit jelent egy gyerek \u00e9let\u00e9ben a politikai r\u00e9muralom. In the Country of Men c\u00edm\u0171, egy kilenc\u00e9ves kisfi\u00far\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 \u00f6n\u00e9letrajzi m\u0171v\u00e9ben egy csal\u00e1d k\u00fczdelmeit \u00e1br\u00e1zolja Kadhafi ezredes rezsimj\u00e9ben.<\/p>\n

Ennek a sz\u00edvszor\u00edt\u00f3 vonulatnak a legut\u00f3bbi darabja a harmincn\u00e9gy \u00e9ves rom\u00e1niai magyar \u00edr\u00f3t\u00f3l, Dragom\u00e1n Gy\u00f6rgyt\u0151l sz\u00e1rmazik. A t\u00f6bb mint h\u00fasz orsz\u00e1gban megjelent A feh\u00e9r kir\u00e1ly egym\u00e1shoz kapcsol\u00f3d\u00f3 novell\u00e1k gy\u0171jtem\u00e9nye, amelyet a szerz\u0151 1980-as \u00e9vekb\u00e9li \u00e9lm\u00e9nyei ihlettek. A narr\u00e1tor, a tizenegy \u00e9ves Dzs\u00e1t\u00e1 mozg\u00e9kony \u00e9s \u00e9rz\u00e9keny fi\u00fa, aki olyan vil\u00e1gban \u00e9l, amelyet mintha k\u00f6z\u00f6sen tervezett volna Szt\u00e1lin \u00e9s Roald Dahl. Dragom\u00e1n egy s\u00f3v\u00e1rg\u00f3 gyerekkort \u00e1br\u00e1zol a pajkos k\u00f6lyk\u00f6k j\u00e1t\u00e9kaival \u00e9s cs\u00ednyeivel, de Ceau?escu rend\u0151r\u00e1llam\u00e1nak s\u00f6t\u00e9t napjaiban a l\u00e9gk\u00f6r annyira m\u00e9rgezett, fizikailag \u00e9s lelkileg egyar\u00e1nt, hogy a fi\u00fak kieszelt vesz\u00e9lyeire folyamatosan a hal\u00e1l \u00e1rny\u00e9ka vet\u00fcl.<\/p>\n

Dragom\u00e1n enged mag\u00e1nak n\u00e9mi teret a k\u00eds\u00e9rletez\u00e9sre a t\u00f3nussal \u00e9s a st\u00edlusssal, \u00edgy sz\u00fcletik p\u00e9ld\u00e1ul n\u00e9h\u00e1ny furcs\u00e1n mulats\u00e1gos epiz\u00f3d \u00e9s egy sz\u00fcrre\u00e1lis tal\u00e1lkoz\u00e1s az ijeszt\u0151en eltorzult k\u00fclsej\u0171 emberrel, aki t\u00f6bb sz\u00e1z \u00e9nekesmadarat gondoz nyirkos “kalib\u00e1j\u00e1ban”. A legmegrend\u00edt\u0151bb fejezetek k\u00f6z\u00e9 tartoznak azok, amelyekben Dzs\u00e1t\u00e1 tal\u00e1lkozik id\u0151s nagyapj\u00e1val, a kit\u00fcntetett politikussal, akit nyugd\u00edjba k\u00e9nyszer\u00edtettek fia letart\u00f3ztat\u00e1sa miatt. A nagypapa igyekszik ugyan nem venni tudom\u00e1st err\u0151l a nyilv\u00e1nos megsz\u00e9gyen\u00edt\u00e9sr\u0151l \u00e9s l\u00e1tsz\u00f3lag meg\u0151rizni m\u00e9lt\u00f3s\u00e1g\u00e1t, \u00e1m k\u00f6zben egy\u00e9rtelm\u0171en az alkoholist\u00e1v\u00e1 v\u00e1l\u00e1s \u00fatj\u00e1n halad, \u00e9s esetlen pr\u00f3b\u00e1lkoz\u00e1sai, hogy megk\u00f6zel\u00edtse egyetlen unok\u00e1j\u00e1t, teli vannak kimondatlan b\u0171ntudattal. Az utols\u00f3nak bizonyul\u00f3 tal\u00e1lkoz\u00e1sukkor felviszi az unok\u00e1j\u00e1t a kedvenc kil\u00e1t\u00f3hely\u00e9re, ahol kisz\u00e1llnak a furgonb\u00f3l \u00e9s letepelednek. “(…) azt mondta, higgyem el, hogy ez a legszebb v\u00e1ros az eg\u00e9sz vil\u00e1gon, m\u00e9g \u00edgy, bor\u00fas id\u0151ben is gy\u00f6ny\u00f6r\u0171, igen, ez a legszebb v\u00e1ros a vil\u00e1gon, de nekem azt tan\u00e1csolja, hogy ha megtehetem, azonnal menjek el innen, menjek el, \u00e9s ne j\u00f6jjek vissza soha t\u00f6bbet, de ne csak a v\u00e1rosb\u00f3l, hanem az orsz\u00e1gb\u00f3l is, menjek el, hagyjam el a haz\u00e1mat. Elhallgatott, kiitta az utols\u00f3 korty s\u00f6rt is az \u00fcvegb\u0151l, azt\u00e1n hirtelen elhaj\u00edtotta az \u00fcveget, egyenesen a v\u00e1ros fel\u00e9 (…).”<\/p>\n

A fiatal Dzs\u00e1t\u00e1 nem mindig \u00e9rti a jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t mindannak, aminek tan\u00faja, de ezeknek a r\u00e9miszt\u0151 \u00e9s furcs\u00e1n mulats\u00e1gos t\u00f6rt\u00e9neteknek az egyszer\u0171, eleven hangja seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel mi igen.<\/p>\n

(Ron Charles: Kegyetlen \u00e9s szokatlan b\u00fcntet\u00e9s. The Washington Post, 2008. m\u00e1jus 11.)<\/p>\n

*<\/p>\n

T\u00f6rt\u00e9nelem \u00e9s ut\u00f3pia c\u00edm\u0171 m\u0171v\u00e9ben Emil Cioran, a rom\u00e1n filoz\u00f3fus azon elm\u00e9lkedik, hogy vajon az ut\u00f3pi\u00e1t vagy az apokalipszist k\u00f6nnyebb megteremteni. Az ut\u00f3pia \u00e9s hi\u00e1nyoss\u00e1gai, ami oly fontos a kelet-eur\u00f3pai \u00edr\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra, Dragom\u00e1n Gy\u00f6rgy komoran sz\u00e9ps\u00e9ges reg\u00e9nye sz\u00e1m\u00e1ra is fontos. A totalit\u00e1rius t\u00e1rsadalom \u00e9let\u00e9t k\u00edm\u00e9letlen\u00fcl \u00e1br\u00e1zol\u00f3 reg\u00e9ny egyszerre brut\u00e1lis \u00e9s megnyer\u0151en gy\u00f6ng\u00e9d. Dragom\u00e1n v\u00e1lasza Cioran k\u00e9rd\u00e9s\u00e9re: az ut\u00f3pia megteremti a maga pokl\u00e1t.<\/p>\n

A Budapesten \u00e9l\u0151 \u00e9s magyar nyelven alkot\u00f3 Dragom\u00e1n pr\u00f3z\u00e1ja szipork\u00e1z\u00f3 \u00e9s akrobatikus, kanyarg\u00f3 mondatai Dzs\u00e1t\u00e1 minden egyes gondolat\u00e1val \u00faj ir\u00e1nyt vesznek. A hagyom\u00e1nyos k\u00f6zpontoz\u00e1st figyelmen k\u00edv\u00fcl hagy\u00f3 nyelvezet egyfajta v\u00e1nszorg\u00f3 szertelens\u00e9g \u00e9rzet\u00e9t kelti – r\u00e9szint kimer\u00fclts\u00e9g, r\u00e9szint tombol\u00f3 m\u00e1mor -, ami t\u00f6k\u00e9letesen kifejezi a fi\u00fa hangulat\u00e1t. A harmincn\u00e9gy \u00e9ves Dragom\u00e1n \u00faj n\u00e9z\u0151pont szerint besz\u00e9li el a kelet-eur\u00f3pai tapasztalatot. Tizen\u00e9ves kor\u00e1ban, a berlini fal leoml\u00e1sakor hagyta maga m\u00f6g\u00f6tt a gyerekkort, \u00e9s v\u00e1lt szabad feln\u0151tt\u00e9.<\/p>\n

A reg\u00e9ny egyik jelenet\u00e9ben a nagypapa felviszi Dzs\u00e1t\u00e1t egy kil\u00e1t\u00f3hoz, \u00e9s arra k\u00e9ri \u0151t, hogy “j\u00f3l n\u00e9zzem meg, \u00fagy, mintha most l\u00e1tn\u00e1m \u00e9letemben el\u0151sz\u00f6r, el\u0151sz\u00f6r, vagy pedig utolj\u00e1ra”. Azt mondja neki, “ne azt n\u00e9zzem, hogy mi hol van, hanem az eg\u00e9szet pr\u00f3b\u00e1ljam n\u00e9zni, egyben az eg\u00e9szet, \u00fagy, mintha egy festm\u00e9nyt n\u00e9zn\u00e9k, vagy egy sz\u00e9p l\u00e1nyt, pr\u00f3b\u00e1ljak egyszerre l\u00e1tni mindent, nem k\u00f6nny\u0171, de ha siker\u00fcl, akkor ut\u00e1na m\u00e1sk\u00e9pp fogom l\u00e1tni a vil\u00e1got”. Ez t\u00f6rt\u00e9nik mindenkivel, aki elolvassa A feh\u00e9r kir\u00e1lyt.<\/p>\n

(Danielle Trussoni: Radioakt\u00edv f\u0171. The New York Times, 2008. j\u00fanius 29.)<\/p>\n

V\u00e1logatta \u00e9s ford\u00edtotta Puszta D\u00f3ra<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Az \u00c9let \u00e9s Irodalom az amerikai kritik\u00e1kat szeml\u00e9zte Dragom\u00e1n Gy\u00f6rgy: The White King. Angolra ford\u00edtotta Paul Olchv\u00e1ry. Houghton Mifflin, 2008. 263 oldal, 24 doll\u00e1r Az Amerik\u00e1ban magabiztosan deb\u00fct\u00e1l\u00f3 Dragom\u00e1n reg\u00e9ny\u00e9ben […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":744,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[9,8],"tags":[],"class_list":["post-246","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-a-feher-kiralyrol","category-kritikak","has_thumb"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/gyorgydragoman.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/246","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/gyorgydragoman.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/gyorgydragoman.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/gyorgydragoman.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/gyorgydragoman.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=246"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/gyorgydragoman.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/246\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":745,"href":"https:\/\/gyorgydragoman.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/246\/revisions\/745"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/gyorgydragoman.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/744"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/gyorgydragoman.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=246"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/gyorgydragoman.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=246"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/gyorgydragoman.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=246"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}