{"id":35,"date":"2006-03-10T09:20:45","date_gmt":"2006-03-10T07:20:45","guid":{"rendered":"http:\/\/thewhiteking.org\/?p=35"},"modified":"2014-05-25T17:09:38","modified_gmt":"2014-05-25T15:09:38","slug":"dragoman-gyorgy-utoszo-samuel-beckett-watt-cimu-regenyehez","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/gyorgydragoman.com\/?p=35","title":{"rendered":"Dragom\u00e1n Gy\u00f6rgy: Ut\u00f3sz\u00f3 Samuel Beckett Watt c\u00edm\u0171 reg\u00e9ny\u00e9hez"},"content":{"rendered":"

\"BeckettA t\u00e9ny, hogy Samuel Beckett Watt<\/em> c\u00edm\u0171 reg\u00e9ny\u00e9nek magyar kiad\u00e1sa csak \u00f6tvenk\u00e9t \u00e9vvel a reg\u00e9ny megjelen\u00e9se \u00e9s hatvan \u00e9vvel a reg\u00e9ny elk\u00e9sz\u00fclte ut\u00e1n l\u00e1t napvil\u00e1got, amikor Beckett szinte valamennyi pr\u00f3zai m\u0171ve r\u00e9g\u00f3ta olvashat\u00f3 m\u00e1r magyarul, \u00e9s m\u00e9g olyan obskurus alkot\u00e1sai is t\u00f6bb \u00e9ve el\u00e9rhet\u0151ek m\u00e1r, mint a k\u00e9ziratban maradt \u00e9s Beckett \u00e9let\u00e9ben soha nem is publik\u00e1lt Meglehet\u0151sen j\u00f3 n\u0151kr\u0151l \u00e1lmodom<\/em> bizony\u00e1ra el\u00e1rul valamit a Watt becketti \u00e9letm\u0171ben elfoglalt k\u00fcl\u00f6n\u00f6s hely\u00e9r\u0151l.
\n\tEl\u00e9g csak belelapozni a k\u00f6nyvbe, m\u00e1ris l\u00e1tjuk, hogy nem egy \u00e1tlagos reg\u00e9nnyel ker\u00fcl\u00fcnk szembe: cselekm\u00e9ny szinte nincs is, \u00e9s m\u00e9g ezt a keveset is v\u00e1ratlan kit\u00e9r\u0151k, dalok, versbet\u00e9tek, mesters\u00e9ges sz\u00f6veghi\u00e1nyok, l\u00e1bjegyzetek szabdalj\u00e1k \u00e9s bonyol\u00edtj\u00e1k, k\u00f6zben r\u00e1ad\u00e1sul hossz\u00fa repetit\u00edv \u00e9s permutat\u00edv list\u00e1k akn\u00e1zz\u00e1k al\u00e1 az olvas\u00f3i figyelmet – tizegyn\u00e9h\u00e1ny oldal is eltelhet azzal, hogy egy \u00f6ttag\u00fa bizotts\u00e1g megpr\u00f3b\u00e1l \u00f6sszen\u00e9zni, majd az a probl\u00e9ma, hogy mik\u00e9nt lehetne odaadni a vacsora marad\u00e9kait a nem l\u00e9tez\u0151 kuty\u00e1nak, hosszadalmas \u00e9s tekerv\u00e9nyes megold\u00e1si k\u00eds\u00e9rletek ut\u00e1n egy v\u00e9gel\u00e1thatatlan csal\u00e1df\u00e1ba torkollik, \u00e9s ha ez m\u00e9g mind nem lenne el\u00e9g, a sz\u00f6veg egyes pontjain m\u00e1r a nyelv is elkezdi elveszteni \u00e9rtelm\u00e9t, megv\u00e1ltozik a szavak, mondatok s\u0151t, a bet\u0171k sorrendje is. Beckett \u00e9letrajz\u00edr\u00f3i k\u00f6z\u00fcl t\u00f6bben ideg\u00f6sszeroppan\u00e1st sejtenek a reg\u00e9ny h\u00e1tter\u00e9ben, \u00e1m ezt a sz\u00f6vegen k\u00edv\u00fcl egy\u00e9b bizony\u00edt\u00e9k nem t\u00e1masztja al\u00e1, mi t\u00f6bb, a szemtanuk \u00e9s kort\u00e1rsak hat\u00e1rozottan c\u00e1folj\u00e1k a felt\u00e9telez\u00e9st, \u00e1m a sz\u00f6veg nem mindennapi term\u00e9szet\u00e9b\u0151l szinte egyenesen k\u00f6vetkeznek az eff\u00e9le v\u00e1dak.
\n\tA Watt<\/em> Beckett m\u00e1sodik reg\u00e9nye, 1942 \u00e9s 1945 k\u00f6z\u00f6tt keletkezett, els\u0151sorban a franciaorsz\u00e1gi Roussillon-ban, ahol Beckett l\u00e9nyeg\u00e9ben a Gestapo el\u0151l bujk\u00e1lt, \u00e9s a Maquis ellen\u00e1ll\u00f3 tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9ben vett r\u00e9szt. A Vacluse tartom\u00e1ny, amely egy megjegyz\u00e9s erej\u00e9ig a Godot-ban is megjelenik, viszonylagos biztons\u00e1got ny\u00fajtott a kor\u00e1bban P\u00e1rizsban ellen\u00e1ll\u00f3 titkos jelent\u00e9sek \u00f6sszegz\u00e9s\u00e9vel \u00e9s angolra ford\u00edt\u00e1s\u00e1val foglalatoskod\u00f3 Beckettnek, \u00e1m ottl\u00e9te alatt v\u00e9gig kem\u00e9ny fizikai munk\u00e1t kellett v\u00e9geznie, \u00e9s idegt\u00e9p\u0151 elszigetelts\u00e9gben teltek napjai. A Watt<\/em> \u00edr\u00e1s\u00e1val tal\u00e1n ezt a fesz\u00fclts\u00e9get k\u00edv\u00e1nta oldani, tal\u00e1n csak a pr\u00f3za\u00edr\u00e1s mindennapi rutinj\u00e1hoz igyekezett visszatal\u00e1lni, vagy \u00e9ppen a francia k\u00f6rnyezet t\u00fals\u00faly\u00e1t k\u00edv\u00e1nta egy angol sz\u00f6veg megalkot\u00e1s\u00e1val ellens\u00falyozni. B\u00e1rmi legyen is az igazs\u00e1g, a k\u00f6nyv mindenk\u00e9ppen fordul\u00f3pontnak tekinthet\u0151 Beckett p\u00e1ly\u00e1j\u00e1n, hiszen lez\u00e1rja angol reg\u00e9ny\u00edr\u00f3i korszak\u00e1t.
\n\tBeckett 1945-ben n\u00e9h\u00e1ny h\u00e9tre visszat\u00e9r \u00cdrorsz\u00e1gba, \u00e9s \u00e1t\u00e9li majd az eg\u00e9sz p\u00e1ly\u00e1j\u00e1t meghat\u00e1roz\u00f3 megvil\u00e1gosod\u00e1s pillanat\u00e1t: r\u00e1d\u00f6bben hogy a Joyce-i mindenhat\u00f3s\u00e1g \u00fatja sz\u00e1m\u00e1ra nem j\u00e1rhat\u00f3, radik\u00e1lisan m\u00e1s ir\u00e1nyba kell indulnia. Franci\u00e1ul kezd \u00edrni, r\u00f6vid pr\u00f3z\u00e1t \u00e9s dr\u00e1m\u00e1t. \u00cdr\u00f3i \u00e9let\u00e9nek legterm\u00e9kenyebb korszaka k\u00f6vetkezik, az a csod\u00e1latos n\u00e9gy \u00e9v, amikor roppant anyagi neh\u00e9zs\u00e9gekkel k\u00fcszk\u00f6dve meg\u00edrja a els\u0151 francia nyelv\u0171 elbesz\u00e9l\u00e9seit, a Mercier \u00e9s Camier<\/em>-t, a Tril\u00f3gia<\/em> h\u00e1rom k\u00f6tet\u00e9t, az Eluetheria<\/em> c\u00edm\u0171 dr\u00e1m\u00e1t, \u00e9s persze a darabot, amely v\u00e9g\u00fcl meghozza sz\u00e1m\u00e1ra az elismer\u00e9st \u00e9s a vil\u00e1gh\u00edrt: ez a Godot-ra v\u00e1rva<\/em>.
\n\tA Watt<\/em> megjelentet\u00e9s\u00e9nek t\u00f6rt\u00e9nete sem mindennapi. Miut\u00e1n p\u00e1r \u00e9v alatt j\u00f3form\u00e1n az \u00f6sszes sz\u00f3ba j\u00f6het\u0151 angol \u00e9s j\u00f3 n\u00e9h\u00e1ny amerikai kiad\u00f3t megj\u00e1rta a k\u00e9zirat, Beckett \u00fagy d\u00f6nt\u00f6tt, hogy elfogadja a buk\u00e1s t\u00e9ny\u00e9t, \u00e9s nem pr\u00f3b\u00e1lt t\u00f6bb\u00e9 kiad\u00f3t keresni a k\u00f6nyvnek. A kudarc annyira s\u00falyosan \u00e9rintette, hogy amikor 1951-ben az Editions Minuit elfogadta kiad\u00e1sra a Tril\u00f3gia<\/em> mindh\u00e1rom k\u00f6tet\u00e9t, Beckett t\u00f6bb hetet v\u00e1rt, miel\u0151tt bement volna besz\u00e9lni a kiad\u00f3 igazgat\u00f3j\u00e1val, \u00e9s a besz\u00e9lget\u00e9s ut\u00e1n pedig meg volt gy\u0151z\u0151dve arr\u00f3l, hogy a kiad\u00f3 cs\u0151dbe jut majd az \u0151 k\u00f6nyvei miatt.
\n\t1952-ban a Tril\u00f3gia<\/em> \u00e9s a Godot<\/em> sikere ut\u00e1n a Merlin c\u00edm\u0171. P\u00e1rizsban kiadott angol nyelv\u0171 lap szerkeszt\u0151inek tudom\u00e1s\u00e1ra jutott, hogy van egy kiadatlan Beckett k\u00e9zirat, \u00e9s \u00edrtak a szerz\u0151nek, r\u00e9szletet k\u00e9rve a lap sz\u00e1m\u00e1ra. Beckett csak sok\u00e1ra tett eleget a k\u00e9r\u00e9snek, egy d\u00e9lut\u00e1n kopogott a szerkeszt\u0151s\u00e9g ajtaj\u00e1n, egyetlen sz\u00f3 n\u00e9lk\u00fcl az ajt\u00f3t nyit\u00f3 Richard Seaver kez\u00e9be nyomta a viaszosv\u00e1szonba csomagolt k\u00e9ziratot, majd sietve t\u00e1vozott. A k\u00e9zirathoz egy c\u00e9dul\u00e1t is mell\u00e9kelt, amelyen bejel\u00f6lte, hogy mely k\u00e9t r\u00e9sz megjelentet\u00e9s\u00e9hez j\u00e1rul hozz\u00e1. Egy jellegzetesen becketti gesztussal a k\u00f6nyv tal\u00e1n k\u00e9t legkev\u00e9sb\u00e9 \u00e9rdekes szakasz\u00e1t v\u00e1lasztotta ki, Mr. Knott l\u00e1bbeliinek permut\u00e1ci\u00f3j\u00e1t, \u00e9s egy r\u00e9szt Mr. Knott a h\u00e9t napj\u00e1val v\u00e1ltoz\u00f3 berendez\u00e9s\u0171 szob\u00e1j\u00e1nak hosszas le\u00edr\u00e1s\u00e1b\u00f3l. Ak\u00e1r pr\u00f3bat\u00e9telnek sz\u00e1nta ezeket, ak\u00e1r nem, a Merlin szerkeszt\u0151i k\u00f6z\u00f6lt\u00e9k a r\u00e9szleteket, \u00e9s ugyan volt n\u00e9mi “olvas\u00f3i ellen\u00e1ll\u00e1s”, de bejelentett\u00e9k, hogy a reg\u00e9ny tov\u00e1bbi r\u00e9szleteit is megjelentetik majd. Egy \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb az eg\u00e9sz reg\u00e9ny megjelent. A kiad\u00f3, a p\u00e1rizsi Olympia Press els\u0151sorban angol anyanyelv\u0171 turist\u00e1knak adott ki pornogr\u00e1f vagy annak tartott irodalmat, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt Henry Miller \u00e9s D. H. Lawrance reg\u00e9nyeit. A kiad\u00f3 h\u00edrneve el\u00e9g is volt ahhoz, hogy a Watt<\/em>ot nyomban betilts\u00e1k \u00cdrorsz\u00e1gban. A k\u00e9tezer megjelent p\u00e9ld\u00e1ny azt\u00e1n sz\u00e9pen lassan el is fogyott, b\u00e1r val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00edthet\u0151, hogy a v\u00e1s\u00e1rl\u00f3k t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9nek fogalma sem volt arr\u00f3l, hogy nem egy pornogr\u00e1f hanem egy k\u00e9s\u0151 modernista, s\u0151t m\u00e1r-m\u00e1r posztmodern k\u00eds\u00e9rleti reg\u00e9nyre adja ki a p\u00e9nz\u00e9t. A reg\u00e9ny megjelen\u00e9se k\u00f6r\u00fcli m\u00e1sik \u00e9rdekes anekdota, hogy a kiad\u00f3ban a megjelen\u00e9s idej\u00e9n h\u00e1zkutat\u00e1st tartottak a hat\u00f3s\u00e1gok, \u00e1m semmi olyan tiltott pornogr\u00e1f anyagot nem tal\u00e1ltak, amilyet kerestek. Egyetlen gyan\u00fas dolgot vittek magukkal, a Wattb\u00f3l a b\u00e9k\u00e1k dal\u00e1nak klis\u00e9it, amelyekr\u0151l azt felt\u00e9telezt\u00e9k, hogy valamilyen titkos k\u00f3d, \u00e9s ha siker\u00fcl megfejteni\u00fck, b\u0171njelk\u00e9nt szolg\u00e1lhat majd. M\u00e1s kritikai reakci\u00f3 nem is igen \u00e9rkezett.
\n\tK\u00eds\u00e9relj\u00fck meg a fent v\u00e1zolt neh\u00e9zs\u00e9gek ellen\u00e9re \u00f6sszefoglalni a reg\u00e9ny cselekm\u00e9ny\u00e9t. Watt egy k\u00f6z\u00e9pkor\u00fa csavarg\u00f3, akit val\u00f3s\u00e1ggal behaj\u00edtanak a t\u00f6rt\u00e9netbe – az els\u0151 hosszadalmas, a cselekm\u00e9nyhez szervesen nem kapcsol\u00f3d\u00f3 jelenet ut\u00e1n dobj\u00e1k ki egy villamosb\u00f3l; Mr. Knott h\u00e1z\u00e1ba \u00e9rkezik, ahol egy \u00e9vet a f\u00f6ldszinten szolg\u00e1l, egy \u00e9vet az els\u0151 emeleten, \u00e9s miut\u00e1n em\u00edgy kitelt ideje, megy tov\u00e1bb az \u00fatj\u00e1ra, merthogy egy m\u00e1sik szolga (Micks) \u00e9rkezik a hely\u00e9re, \u00e9pp\u00fagy, ahogy \u0151 is egy m\u00e1sik szolga (Arsene) hely\u00e9re \u00e9rkezett. Watt Mr. Knott h\u00e1z\u00e1ban \u00e1t\u00e9l valamifajta megvil\u00e1gosod\u00e1st, megbizonyosodik a semmi l\u00e9tez\u00e9s\u00e9r\u0151l, \u00e9s ett\u0151l megv\u00e1ltozik a szem\u00e9lyis\u00e9ge, elveszti a nyelvbe \u00e9s a racionalit\u00e1sba vetett hit\u00e9t, annyira, hogy valamilyen int\u00e9zetbe is ker\u00fcl, de ez nem der\u00fcl ki pontosan, csak azt tudjuk meg, hogy mag\u00e1t a reg\u00e9nyt egy Sam nev\u0171 narr\u00e1tor mes\u00e9lte el, akinek viszont Watt az int\u00e9zm\u00e9ny kertj\u00e9ben tett k\u00f6z\u00f6s s\u00e9t\u00e1i sor\u00e1n adta el\u0151 az eg\u00e9sz t\u00f6rt\u00e9netet, de bonyolult szab\u00e1lyok szerint \u00f6ssze-vissza keverve, \u00edgy mintegy szem\u00e9lyes p\u00e9ld\u00e1j\u00e1val illusztr\u00e1lva a szkepticizmus ama gorgi\u00e1szi defin\u00edci\u00f3j\u00e1t, miszerint nincs semmi, de ha volna valami, azt sem lehetne megismerni, de m\u00e9g ha lenne is \u00e9s meg lehetne ismerni, akkor sem lehetne \u00e1tadni az \u00edgy megszerzett tud\u00e1st.
\n\tBeckett sz\u00f6vege ravaszul k\u00edn\u00e1lkozik a filoz\u00f3fiai \u00e9rtelmez\u00e9sre, hiszen m\u00e1r maguk a nevek is elm\u00e9lked\u00e9sre cs\u00e1b\u00edtanak. Els\u0151 r\u00e1n\u00e9z\u00e9sre k\u00f6nnyen gondolhatjuk p\u00e9ld\u00e1ul, hogy Watt neve k\u00e9rd\u00e9st jelent (What? Micsoda?), Mr. Knott (Not, Knot: Nem, Csom\u00f3) neve pedig ez erre adott nemleges v\u00e1laszt, esetleg mindj\u00e1rt \u00f6tv\u00f6zve az \u00e1tv\u00e1gand\u00f3 gordiuszi csom\u00f3val. Miel\u0151tt azonban komoly elemz\u00e9seknek vetn\u00e9nk al\u00e1 a sz\u00f6veget ezen a nyomon haladva, j\u00f3 lesz felid\u00e9zni a f\u00fcggel\u00e9k egyik bejegyz\u00e9s\u00e9t: “minden nevet megv\u00e1ltoztatni.” \u00c9ppen csak azt nem tudjuk, hogy a megv\u00e1ltoztat\u00e1s bek\u00f6vetkezett-e vagy sem. Mert ha nem, akkor nyugodtan folytathatn\u00e1nk az elemz\u00e9st, mi t\u00f6bb, biztosra vehetn\u00e9nk, hogy j\u00f3 nyomon j\u00e1runk; ha viszont igen, akkor csak a kiismerhetetlen alkot\u00f3i sz\u00e1nd\u00e9k vezetett f\u00e9lre benn\u00fcnket p\u00e1r sokatmond\u00f3, de \u00e9rtelmetlen n\u00e9vvel. A reg\u00e9ny sz\u00f6veg\u00e9nek mindv\u00e9gig szerves r\u00e9sze ez a fajta szubverz\u00edv humor, amely szisztematikusan jelent\u00e9ktelen\u00edti el a sz\u00f6vegen bel\u00fcl a jelent\u00e9s jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t. M\u00e1r Arsene b\u00facs\u00fabesz\u00e9d\u00e9ben hangs\u00falyosan szerepet kap az az epiz\u00f3d, amikor Ash, az admiralit\u00e1s m\u00e1sodhivatalnoka, a Westmister h\u00eddon egy m\u00e1r-m\u00e1r Mr. Knott-i ruhat\u00e1r al\u00f3l hal\u00e1ssza el\u0151 zseb\u00f3r\u00e1j\u00e1t, csak hogy k\u00e9retlen\u00fcl megmondja Arsene-nek, hogy mennyi az id\u0151, \u00e1m hi\u00e1ba h\u00edvja Istent tan\u00faj\u00e1ul, \u00fagyis teljes negyvenh\u00e1rom percet t\u00e9ved. A Lynch csal\u00e1d milleneumi k\u00eds\u00e9rlet\u00e9nek r\u00e9szletekbe men\u0151 le\u00edr\u00e1sa el\u0151tti kis l\u00e1bjegyzet arra figyelmezteti az olvas\u00f3t, hogy mivel a sz\u00e1mok t\u00e9vesek, a sz\u00e1m\u00edt\u00e1sok k\u00e9tszeresen is pontatlanok. K\u00e9rd\u00e9s persze, hogy hogyan lehet b\u00e1rmi k\u00e9tszeresen pontatlan, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen annak f\u00e9ny\u00e9ben, hogy ha megpr\u00f3b\u00e1ljuk megfejteni a Lynch csal\u00e1d \u00e9letkor\u00e1nak rejtv\u00e9ny\u00e9t, \u00e9s pap\u00edron k\u00f6vetj\u00fck a sz\u00e1mokat, azt fogjuk tapasztalni, hogy nagyon is stimmel a matematika. Persze ennek a felfedez\u00e9snek sem szabad t\u00fal nagy jelent\u0151s\u00e9get tulajdon\u00edtani, \u00e9s ha m\u00e9gis ezzel pr\u00f3b\u00e1lkozn\u00e1nk, h\u00e1t majd j\u00f3l az orrunkra koppint a f\u00fcggel\u00e9k h\u00edres-h\u00edrhedt utols\u00f3 mondata, a k\u00f6zhelly\u00e9 koptatott wittgensteini t\u00e9telre k\u00eds\u00e9rtetiesen hasonl\u00edt\u00f3 “nem szimb\u00f3lum amit nem annak sz\u00e1ntam”. Ha eddig nem, h\u00e1t ezen a ponton v\u00e9gk\u00e9pp tudatosul az \u00e9rtelmez\u0151ben az \u00e9rtelmez\u00e9s feladat\u00e1nak lehetetlens\u00e9ge – nem a sz\u00f6veggel, hanem mag\u00e1val a kiismerhetetlen becketti sz\u00e1nd\u00e9kkal ker\u00fcl ugyanis szembe.
\n\tA reg\u00e9nyt ennek dac\u00e1ra rengeteg filoz\u00f3fiai ir\u00e1nyzat ment\u00e9n k\u00eds\u00e9relt\u00e9k meg \u00e9rtelmezni. K\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 kritikusok olyan egym\u00e1st\u00f3l igencsak elt\u00e9r\u0151 gondolkod\u00f3k \u00edr\u00e1saiban kerestek kapaszkod\u00f3kat, mint Gorgi\u00e1sz, Z\u00e9n\u00f3n, Parmenid\u00e9sz, D\u00e9mokritosz, Augustinus, Descartes, Geulincx, Spinoza, Berkeley, Hume, Kant, Hegel, Kirkegaard, Heidegger \u00e9s term\u00e9szetesen Wittgenstein. Persze ha felid\u00e9zz\u00fck azt a kis epiz\u00f3dot, amikor a vonaton a Crux nev\u0171 katolikus havilap szerkeszt\u0151je a szent osty\u00e1t elfogyaszt\u00f3 patk\u00e1ny teol\u00f3giai probl\u00e9m\u00e1j\u00e1t fejti ki, \u00e9s nem kevesebb mint t\u00edz teol\u00f3gust\u00f3l id\u00e9z a v\u00e1lasz megkonstru\u00e1l\u00e1sa sor\u00e1n, nyilv\u00e1nval\u00f3v\u00e1 v\u00e1lhat sz\u00e1munkra, hogy a k\u00f6nyv filoz\u00f3fiai inklin\u00e1ci\u00f3j\u00e1t csak annyira szabad komolyan venni, mint mondjuk egy vicc\u00e9t.
\n\tEzen a ponton \u00e9rkezt\u00fcnk el a k\u00f6nyv humor\u00e1hoz. Merthogy, ha az a fentiekb\u0151l nem der\u00fclt volna ki, a Watt egy roppant mulats\u00e1gos k\u00f6nyv: abszurd \u00e9s sokszor hangs\u00falyozottan altesti humor\u00e1ban (a patk\u00e1ny probl\u00e9m\u00e1j\u00e1ra p\u00e9ld\u00e1ul az lett volna a megold\u00e1s, hogy egy jezsuita addig k\u00f6veti az \u00e1llatot, am\u00edg annak test\u00e9t term\u00e9szetes \u00faton el nem hagyja a szents\u00e9g, majd rendeltet\u00e9sszer\u0171en felhaszn\u00e1lja az \u00edgy visszanyert anyagot – \u00e1m ez v\u00e9g\u00fcl sem a sz\u00f6vegbe, sem a f\u00fcggel\u00e9kbe nem ker\u00fclt be, csak a k\u00e9zirat jegyzeteiben olvashat\u00f3) a swifti \u00e9s Rabelais-i vaskos szat\u00edra hagyom\u00e1nyait id\u00e9zi, abszurdit\u00e1s\u00e1ban Lewis Carroll t\u00fck\u00f6rorsz\u00e1g\u00e1nak fura logik\u00e1j\u00e1t \u00e9s nonsense versik\u00e9it juttatja esz\u00fcnkbe, mik\u00f6zben az \u00edr udvarh\u00e1z-reg\u00e9nyeket \u00e9s az angolsz\u00e1sz irodalmi hagyom\u00e1nyt is parodiz\u00e1lja (a reg\u00e9ny elej\u00e9n a Nellyhez c\u00edm\u0171 “n\u00e1sz\u00e9nek” p\u00e9ld\u00e1ul Spencer Epithalamionj\u00e1nak vulg\u00e1ris szat\u00edr\u00e1ja), \u00e9s ha ez mind nem volna el\u00e9g, k\u00f6zben a teljes nyugati filoz\u00f3fi\u00e1nak is fityiszt mutat, \u00e9s Watt csetl\u00e9s-botl\u00e1s\u00e1val a n\u00e9mafilmek b\u00f6rleszk jeleneteit juttatja esz\u00fcnkbe.
\n\tA sz\u00f6veg teh\u00e1t csal\u00f3ka m\u00f3don \u00fagy viselkedik, mintha \u00e9rtelmezhet\u0151 lenne filoz\u00f3fiai szempontb\u00f3l, \u00e1m ha komolyabban megvizsg\u00e1ljuk, nagyon gyorsan vil\u00e1goss\u00e1 v\u00e1lik sz\u00e1munkra, hogy a logikusnak l\u00e1tsz\u00f3 gondolkod\u00e1s val\u00f3j\u00e1ban csak a logika form\u00e1lis elemeit \u0151rzi meg, a form\u00e1lis transzform\u00e1ci\u00f3kb\u00f3l \u00e9s ellenvet\u00e9sekb\u0151l pedig v\u00e9gtelen permut\u00e1ci\u00f3kat eredm\u00e9nyez\u0151, szinte mechanikus gondolatk\u00eds\u00e9rletek k\u00f6vetkeznek. Watt k\u00edm\u00e9letlen m\u00f3dszeress\u00e9ge m\u00e9g laikusok sz\u00e1m\u00e1ra is Descartes-ot id\u00e9zi: minden probl\u00e9m\u00e1t \u00fagy k\u00f6zel\u00edt meg, mintha az \u00c9rtekez\u00e9s a m\u00f3dszerr\u0151l metodik\u00e1j\u00e1t pr\u00f3b\u00e1ln\u00e1 a lehet\u0151 legrigor\u00f3zusabban alkalmazni – \u00e9ppen csak az a probl\u00e9ma, hogy k\u00f6vetkeztet\u00e9sei csak l\u00e1tsz\u00f3lag logikusak. Amikor azon gondolkozik, hogy mik\u00e9nt lehets\u00e9ges, hogy az ajt\u00f3, amit kor\u00e1bban z\u00e1rva tal\u00e1lt (Mr. Knott h\u00e1z\u00e1nak ajtaja), id\u0151k\u00f6zben kiny\u00edlt, nem a logik\u00e1b\u00f3l kiindulva v\u00e1laszt a lehets\u00e9ges magyar\u00e1zatok k\u00f6z\u00fcl. “E k\u00e9t magyar\u00e1zat k\u00f6z\u00fcl Watt ink\u00e1bb a m\u00e1sodikat kedvelte, l\u00e9v\u00e9n az a szebb”. A Descartes-i m\u00f3dszer effajta k\u00f6vet\u00e9se Watt sz\u00e1m\u00e1ra igen abszurd eredm\u00e9nyekkel j\u00e1r, mivel \u00fagy t\u0171nik, a logika \u00fatj\u00e1ra \u00e9ppen csak Ockham borotv\u00e1j\u00e1t nem vitte mag\u00e1val, s\u0151t mintha \u00e9ppen valamif\u00e9le ellen-Ockham borotv\u00e1t haszn\u00e1lna, hiszen magyar\u00e1zatai nem egyszer\u0171s\u00f6dnek, hanem egyre bonyolultabbakk\u00e1 \u00e9s bonyolultabbakk\u00e1 v\u00e1lnak. Watt tulajdonk\u00e9ppen a fikci\u00f3 b\u0171n\u00e9be esik, \u00e9s Mr. Knott h\u00e1z\u00e1ban ebb\u0151l a b\u0171nb\u0151l kell majd kigy\u00f3gyulnia.
\n\tMr. Knott h\u00e1za ebb\u0151l a szempontb\u00f3l n\u00e9zve egyszerre a transzcendencia h\u00e1za \u00e9s a semmi h\u00e1za. Wattnak erre a vak zongorahangol\u00f3 Gall-apa \u00e9s fia l\u00e1togat\u00e1sa sor\u00e1n kell r\u00e1d\u00f6bbennie, ekkor ugyanis azt kell kell tapasztalnia, hogy a semmi t\u00f6rt\u00e9nik meg, de \u00fagy, mintha valami volna, \u00e9s \u00fagy \u00e9rzi, hogy a semmi jelent\u00e9s\u00e9t kellene valahogy megragadnia, de erre term\u00e9szetesen k\u00e9ptelen. Ez m\u00e9lyrehat\u00f3 k\u00f6vetkezm\u00e9nyekkel j\u00e1r eg\u00e9sz gondolati rendszer\u00e9re n\u00e9zve. Ha a semmi jelent\u00e9ssel b\u00edrhat, akkor a jelent\u00e9s is megsemmis\u00fclhet. \u00c9s Watt eset\u00e9ben pontosan ez is t\u00f6rt\u00e9nik: val\u00f3s\u00e1gos nyelvfiloz\u00f3fiai betegs\u00e9g lesz rajta er\u0151t, elv\u00e1lnak a sz\u00e1m\u00e1ra egym\u00e1st\u00f3l a t\u00e1rgyak \u00e9s neveik, a faz\u00e9k nem faz\u00e9k t\u00f6bb\u00e9 – Watt ekkor “neki\u00e1llt felpr\u00f3b\u00e1lni neveket a dolgokra \u00e9s mag\u00e1ra, majdnem \u00fagy, ahogy a n\u0151k pr\u00f3b\u00e1lj\u00e1k a kalapokat”, de hi\u00e1ba pr\u00f3b\u00e1lkozik a legk\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151bb nevekkel. Wattban azonban megvan a becketti h\u0151s\u00f6ket olyannyira jellemz\u0151, kimer\u00fclts\u00e9g\u00e9ben is makacs kitart\u00e1s, \u00e9s nem adja fel a pr\u00f3b\u00e1lkoz\u00e1st. A semmi megragad\u00e1s\u00e1nak k\u00eds\u00e9relte azonban egyre jobban mechaniz\u00e1lja a gondolkod\u00e1s\u00e1t, \u00e9s ezt a reg\u00e9ny sz\u00f6vege is imit\u00e1lja: a hipot\u00e9zisek list\u00e1i egyre ink\u00e1bb permutat\u00edv felsorol\u00e1sokba csapnak, rem\u00e9lve, hogy a t\u00e1rgyak \u00f6sszes lehets\u00e9ges kombin\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak felsorol\u00e1sa k\u00f6z\u00fcl valamelyik csak lefedi majd a val\u00f3s\u00e1got, \u00e1m a v\u00e9gtelennek tetsz\u0151 list\u00e1k nagyon kem\u00e9nyen al\u00e1akn\u00e1zz\u00e1k az olvas\u00f3i figyelmet. Ahhoz, hogy ugr\u00e1s vagy kihagy\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl v\u00e9gigolvassuk mondjuk Mr. Knott j\u00e1rk\u00e1l\u00e1s\u00e1nak lehets\u00e9ges \u00fatvonalait, bizony komoly kitart\u00e1sra \u00e9s elsz\u00e1nts\u00e1gra van sz\u00fcks\u00e9g.
\n\tA semmi l\u00e9te ezen a ponton a fikci\u00f3 term\u00e9szet\u00e9t fenyegeti. Az elbesz\u00e9l\u00e9s f\u00e1raszt\u00f3v\u00e1 \u00e9s unalmass\u00e1 v\u00e1lik. A hagyom\u00e1nyos \u00e9rtelemben vett elbesz\u00e9l\u00e9s, a nyelv, a klasszikus reg\u00e9nyforma, maga a fikci\u00f3 \u00e9s reg\u00e9ny\u00edr\u00e1s v\u00e1lik tarthatatlann\u00e1. A n\u00e9gy r\u00e9szb\u0151l \u00e1ll\u00f3 reg\u00e9ny els\u0151 h\u00e1rom r\u00e9sz\u00e9b\u0151l mindegyik tartalmaz egy hosszabb, a reg\u00e9ny cselekm\u00e9ny\u00e9hez legfeljebb \u00e1tt\u00e9telesen kapcsol\u00f3d\u00f3 \u00f6n\u00e1ll\u00f3 egys\u00e9get (az els\u0151 r\u00e9szben ez a t\u00e1voz\u00f3 szolga Arsene b\u00facs\u00fabesz\u00e9de, a m\u00e1sodikban az ezer\u00e9ves \u00f6ssz\u00e9letkorra t\u00f6rekv\u0151, \u00e1m betegs\u00e9gekben szenved\u0151 nyomorult Lynch csal\u00e1d t\u00f6rt\u00e9nete, a harmadikban az afrodizi\u00e1kumcsemp\u00e9ssz\u00e9 z\u00fcll\u00f6tt v\u00edzikelt\u00e1k matematikai intu\u00edci\u00f3it vizsg\u00e1l\u00f3 Ernst Louit \u00e9s az \u00e1l-matekzseni Nackyball bizotts\u00e1gi meghallgat\u00e1s\u00e1nak t\u00f6rt\u00e9nete); csak a negyedik r\u00e9szben nincs ilyen bet\u00e9t, viszont tartozik hozz\u00e1 egy fragmentumokb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 f\u00fcggel\u00e9k, amely egy l\u00e1bjegyzet tanuls\u00e1ga szerint “kimer\u00fclts\u00e9g \u00e9s undor” miatt nem ker\u00fclt be a reg\u00e9nybe. A kimer\u00fclts\u00e9g \u00e9s az undor, ha nem is ilyen ny\u00edltan kimondva, de az els\u0151 h\u00e1rom t\u00f6rt\u00e9net szempontj\u00e1b\u00f3l is fontos t\u00e9nyez\u0151, a h\u00e1rom \u00f6n\u00e1ll\u00f3 egys\u00e9g k\u00f6z\u00fcl ugyanis egyik sem fejez\u0151dik be, de nem az t\u00f6rt\u00e9nik, hogy abbamaradnak, hanem Watt figyelme kalandozik el, elveszti \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00e9t, belef\u00e1rad a t\u00f6rt\u00e9netek sz\u00f6vev\u00e9nyeibe, elalszik, elmegy, vagy egyszer\u0171en nem figyel oda t\u00f6bb\u00e9. A fikci\u00f3 \u00e9s a narr\u00e1ci\u00f3 megsemmis\u00edti \u00f6nmag\u00e1t, a t\u00f6rt\u00e9netek nem \u00e9rhetnek v\u00e9get, a hagyom\u00e1nyos \u00e9rtelembe vett \u00edr\u00e1s \u00e9s elbesz\u00e9l\u00e9sm\u00f3d nem folytathat\u00f3 tov\u00e1bb.
\n\tTerm\u00e9szetesen tudjuk, hogy Beckett a Watt<\/em> befejez\u00e9se ut\u00e1n m\u00f3dot tal\u00e1lt arra, hogy m\u00e9gis tov\u00e1bb folytassa. De h\u00e1t \u00e9ppen ez a becketti magatart\u00e1s l\u00e9nyege.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A t\u00e9ny, hogy Samuel Beckett Watt c\u00edm\u0171 reg\u00e9ny\u00e9nek magyar kiad\u00e1sa csak \u00f6tvenk\u00e9t \u00e9vvel a reg\u00e9ny megjelen\u00e9se \u00e9s hatvan \u00e9vvel a reg\u00e9ny elk\u00e9sz\u00fclte ut\u00e1n l\u00e1t napvil\u00e1got, amikor Beckett szinte valamennyi pr\u00f3zai […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"closed","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[3],"tags":[71],"class_list":["post-35","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-esszek","tag-featured","has_no_thumb"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/gyorgydragoman.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/35","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/gyorgydragoman.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/gyorgydragoman.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/gyorgydragoman.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/gyorgydragoman.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=35"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/gyorgydragoman.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/35\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":352,"href":"https:\/\/gyorgydragoman.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/35\/revisions\/352"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/gyorgydragoman.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=35"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/gyorgydragoman.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=35"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/gyorgydragoman.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=35"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}