\u0150z tata m\u00e9lyet s\u00f3hajtott, felpattintotta a b\u00e1ny\u00e1szsisak elej\u00e9re zsan\u00e9rozott r\u00e9gi h\u00f3szem\u00fcveget, a foszladoz\u00f3 b\u0151rrel bevont keretre dr\u00f3tozott \u00f3r\u00e1s lup\u00e9k elej\u00e9re m\u00e9g k\u00fcl\u00f6n fel volt ragasztva k\u00e9t k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 sz\u00edn\u0171 optikai lencse.
\nAm\u00edg az \u00f6reg a merevlemezt vizsg\u00e1lta, Bal\u00e1zs v\u00e9gig azon gondolkozott, hogy hol l\u00e1tott ilyeneket, azt\u00e1n, ahogy \u0150z tata eltekerte a sisak oldal\u00e1ra szigetel\u0151szalagozott k\u00f6rkapcsol\u00f3t, \u00e9s elhalv\u00e1nyult az uv\u00e9l\u00e1mpa lil\u00e1s f\u00e9nye, egyszerre esz\u00e9be jutott, hogy gyerekkor\u00e1ban volt egy keletn\u00e9met j\u00e1t\u00e9kszettje, amib\u0151l mikroszk\u00f3pot meg t\u00e1vcs\u00f6vet lehetett \u00e9p\u00edteni, \u00e9s abban voltak ilyen sz\u00ednes soksz\u00f6g\u0171 m\u0171anyag keretbe fogott lencs\u00e9k. Bal\u00e1zs akkor azt gondolta, hogy m\u00e9gse kellett volna elhozni a sz\u00e9tvert notebookot, ide az isten h\u00e1ta m\u00f6g\u00e9, ebbe a lak\u00f3telepi gar\u00e1zsb\u00f3l \u00e1talak\u00edtott benzinszag\u00fa m\u0171helybe, ahol \u0150z tata \u00e1ll\u00edt\u00f3lag k\u00e9zr\u00e1t\u00e9tellel gy\u00f3gy\u00edtja a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9peket.
\n\u0150z tata feln\u00e9zett: – Fiam, te nem az\u00e9rt j\u00f6tt\u00e9l ide hozz\u00e1m, hogy a g\u00e9pedet tegyem rendbe. Hanem az\u00e9rt, hogy az \u00e9leted – mondta, k\u00f6zben sokzseb\u0171 vad\u00e1szmell\u00e9nye egyik oldalrekesz\u00e9b\u0151l kih\u00fazott egy g\u00f6mbnyal\u00f3k\u00e1t, leszedte r\u00f3la a v\u00e9d\u0151pap\u00edrt, azt\u00e1n egy hirtelen mozdulattal felemelt a munkapadr\u00f3l egy l\u00e1ngv\u00e1g\u00f3t, bekapcsolta, egy pillanatra a l\u00e1ng k\u00e9k hegy\u00e9be tartotta a nyal\u00f3k\u00e1t, elz\u00e1rta \u00e9s letette a l\u00e1ngv\u00e1g\u00f3t, ler\u00e1zta a nyal\u00f3k\u00e1r\u00f3l az \u00e9gett cukorcseppeket, azt\u00e1n a sz\u00e1j\u00e1ba vette, \u00e9lvezettel ide-oda l\u00f6kd\u00f6ste a nyelv\u00e9vel, hallatszott, hogy a nyal\u00f3ka cukorg\u00f6mbje a fogainak koccan. Bal\u00e1zs a l\u00e1ngv\u00e1g\u00f3ra n\u00e9zett, azt\u00e1n \u00fajra \u0150z tat\u00e1ra – J\u00f3l van – mondta -, hagyjuk. Elmegyek.
\n\u0150z tata akkor kikapta a sz\u00e1j\u00e1b\u00f3l a nyal\u00f3k\u00e1t, \u00e9s olyan k\u00f6zel hajolt Bal\u00e1zshoz, hogy ahogy megsz\u00f3lalt, Bal\u00e1zs \u00e9rezte az \u00f6reg eper- \u00e9s karamellszag\u00fa lehelet\u00e9t: – V\u00e1rj\u00e1l – mondta. – Vissza tudom hozni az eg\u00e9szet. Az eg\u00e9sz disszert\u00e1ci\u00f3dat, a kutat\u00e1si anyagokat, a jegyz\u0151k\u00f6nyveket, a laboreredm\u00e9nyeket, ott van minden, l\u00e1ttam az adatokat.
\nBal\u00e1zs a munkapad fel\u00e9 n\u00e9zett, az \u00fcres akv\u00e1riumba helyezett kibelezett notebookra, a k\u00edgy\u00f3z\u00f3 r\u00e9zsz\u00edn\u0171 lapk\u00e1belekre, a z\u00f6ld ny\u00e1kokb\u00f3l ki\u00e1ll\u00f3 fekete kondenz\u00e1torokra, \u00e9rezte, hogy kisz\u00e1rad a sz\u00e1ja. – Ezt nem tudhatja – mondta -, nem is mondtam meg, hogy milyen adatokat akarok visszanyerni.
\n\u0150z tata fel\u00e9 intett a nyal\u00f3k\u00e1val: – Hat \u00e9v munk\u00e1ja van benne. \u00c9s nem csin\u00e1lt\u00e1l r\u00f3la m\u00e1solatot. Ez az egyetlen p\u00e9ld\u00e1ny. Vagyis ez volt. De \u00e9n mindent vissza tudok adni neked – mondta. – \u00c9pp csak az a k\u00e9rd\u00e9s, hogy mit \u00e9rnek neked az adatok.
\nBal\u00e1zs v\u00e1llat vont, mintha nem sz\u00e1m\u00edtana. – Nem tudom, mennyit gondolt, \u00f6szt\u00f6nd\u00edjb\u00f3l \u00e9lek, t\u00fal sok p\u00e9nzem nincsen, mondjon ink\u00e1bb maga egy \u00e1rat.
\n\u0150z tata megr\u00e1zta a fej\u00e9t: – Ne s\u00e9rts meg – mondta, felcsattant a hangja. – \u00c9n nem p\u00e9nzt akarok. Azt akarom, hogy legy\u00e9l \u0151szinte hozz\u00e1m. Tudni akarom, hogy ki verte sz\u00e9t a g\u00e9ped. \u00c9s ne pr\u00f3b\u00e1ld megint azt hazudni, hogy leejtetted \u00e9s \u00e1tment rajta a tr\u00e9ler. Az igazat mondd!
\nBal\u00e1zs elv\u00f6r\u00f6s\u00f6d\u00f6tt – A csajom volt – mondta azt\u00e1n. – A f\u0171szert\u00f6r\u0151 r\u00e9zmozs\u00e1rral csin\u00e1lta.
\n\u0150z tata \u00e1tny\u00falt az akv\u00e1rium \u00fcveg\u00e9be v\u00e1gott kerek lyukon, meg\u00e9rintette a notebook horpadt m\u0171anyag fedel\u00e9t. – Igaz – mondta. – J\u00f3, hogy nem a fejed verte be. Meg\u00e9rdemelted volna.
\nBal\u00e1zs hangja felcsattant: – Semmi k\u00f6ze hozz\u00e1.
\n\u0150z tata \u00e1ttolta a sz\u00e1ja egyik sark\u00e1b\u00f3l a m\u00e1sikba a nyal\u00f3k\u00e1t, azt\u00e1n odany\u00falt \u00e9s hirtelen megfogta Bal\u00e1zs kez\u00e9t, a m\u00e1sik tenyer\u00e9t is r\u00e1tette Bal\u00e1zs k\u00e9zfej\u00e9re, hideg, \u00e9s nedves \u00e9rint\u00e9se volt, Bal\u00e1zs \u00e9pp el akarta r\u00e1ntani a kez\u00e9t, amikor \u0150z tata megsz\u00f3lalt: – Azt \u00edg\u00e9rted neki, ha leadod a dolgozatot, akkor majd t\u00e9nyleg elveszed. Ehhez k\u00e9pest szak\u00edtott\u00e1l vele.
\n– \u00c9pp hogy nem. \u0150 r\u00fagott ki engem. \u00c9n csak annyit mondtam, hogy nem \u00e9rzem el\u00e9g \u00e9rettnek magam – Bal\u00e1zs megpr\u00f3b\u00e1lta elh\u00fazni a kez\u00e9t, de \u0150z tata kem\u00e9nyen fogta.
\n\u0150z tata elmosolyodott: – Rendben – mondta. – Seg\u00edtek rajtad. Visszahozom az adataidat, de csak, ha meg\u00edg\u00e9red, hogy visszam\u00e9sz a kisl\u00e1nyhoz, bocs\u00e1natot k\u00e9rsz t\u0151le, \u00e9s a j\u00f6v\u0151 h\u00e9ten elveszed. Azt\u00e1n ha fiad sz\u00fcletik, r\u00f3lam nevezed el – elhallgatott, elengedte Bal\u00e1zs kez\u00e9t.
\n– Hagyjon ezzel a marhas\u00e1ggal. Mondjon sz\u00e9pen egy \u00e1rat.
\n– S\u00fcket vagy, fiam? – \u0150z tata hirtelen a munkapadhoz l\u00e9pett, felkapta a l\u00e1ngv\u00e1g\u00f3t, bekapcsolta, a merevlemez f\u00f6l\u00e9 tartotta a l\u00e1ngot. – D\u00f6nts\u00e9l. Igen vagy nem.
\nBal\u00e1zs a l\u00e1ngv\u00e1g\u00f3 sziszeg\u0151, surrog\u00f3, k\u00e9kesfeh\u00e9r lobog\u00e1s\u00e1t n\u00e9zte, azt, ahogy a merevlemez horpadt, bemattult ez\u00fcst\u00f6s bor\u00edt\u00e1sa visszat\u00fckr\u00f6zi a l\u00e1ngot, m\u00e9lyen besz\u00edvta az olajos, karamellszag\u00fa, eper\u00edz\u0171 leveg\u0151t, nyelt egyet: – J\u00f3l van – mondta halkan, de ahogy kimondta, r\u00f6gt\u00f6n az jutott esz\u00e9be, hogy igaz\u00e1b\u00f3l nem is tudja, mi az \u00f6reg neve.<\/p>\n
Az \u00edr\u00e1s eredetileg a N\u00e9pszabads\u00e1g<\/em>ban jelent meg<\/p><\/blockquote>\n
\n