{"id":49,"date":"2010-03-07T12:22:23","date_gmt":"2006-04-15T08:16:58","guid":{"rendered":"http:\/\/thewhiteking.org\/?p=49"},"modified":"2015-04-17T08:49:34","modified_gmt":"2015-04-17T06:49:34","slug":"dragoman-gyorgy-tulipanok","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/gyorgydragoman.com\/?p=49","title":{"rendered":"Dragom\u00e1n Gy\u00f6rgy: Tulip\u00e1nok"},"content":{"rendered":"<p>Az \u00e9breszt\u0151\u00f3r\u00e1t este a p\u00e1rn\u00e1m al\u00e1 dugtam, hogy csak \u00e9n halljam meg a cserg\u00e9s\u00e9t, \u00e9s anya ne \u00e9bredjen fel, de az \u00f3ra m\u00e9g nem is sz\u00f3lt, \u00e9n m\u00e1r \u00e9bren voltam, annyira k\u00e9sz\u00fcltem a meglepet\u00e9sre. Levettem az \u00edr\u00f3asztalr\u00f3l a nikkelezett k\u00ednai zsebl\u00e1mp\u00e1mat, kih\u00faztam a vekkert a p\u00e1rna al\u00f3l, r\u00e1vil\u00e1g\u00edtottam, h\u00e1romnegyed \u00f6t volt, lenyomtam, hogy ne csengjen, azt\u00e1n levettem a sz\u00e9k h\u00e1t\u00e1r\u00f3l az este odak\u00e9sz\u00edtett ruh\u00e1kat, <!--more-->\u00e9s gyorsan fel\u00f6lt\u00f6ztem, de k\u00f6zben v\u00e9gig vigy\u00e1ztam, hogy ne csapjak semmi zajt. Amikor a nadr\u00e1gomat h\u00faztam, v\u00e9letlen\u00fcl beler\u00fagtam a sz\u00e9kbe, de szerencs\u00e9re nem borult fel, csak nekikoppant az asztalnak, a szob\u00e1m ajtaj\u00e1t is \u00f3vatosan nyitottam ki, de tudtam, hogy nem fog megnyikordulni, mert azel\u0151tt val\u00f3 nap bed\u00f6rzs\u00f6ltem g\u00e9pzs\u00edrral a zsan\u00e9rokat. Odamentem a poh\u00e1rsz\u00e9khez, nagyon lassan kih\u00faztam a k\u00f6z\u00e9ps\u0151 fi\u00f3kot, kivettem a nagy szab\u00f3oll\u00f3t, amelyikkel anya a hajamat szokta ny\u00edrni, azt\u00e1n kinyitottam a bej\u00e1rati ajt\u00f3n a <a HREF=\"https:\/\/gyorgydragoman.com\/?p=117\">j\u00e1l\u00e9z\u00e1rat<\/a>, \u00e9s nagyon halkan kimentem, az els\u0151 l\u00e9pcs\u0151fordul\u00f3ig nem is futottam, csak onnan kezdve kezdtem el rohanni lefele a l\u00e9pcs\u0151n. Mire le\u00e9rtem a blokk el\u00e9, m\u00e1r eg\u00e9sz kimelegedtem, \u00fagy mentem a kispark fel\u00e9, mert ott, a csorg\u00f3 mellett, a d\u00edsz\u00e1gy\u00e1sban n\u0151ttek a legszebb tulip\u00e1nok a v\u00e1rosban.<br \/>\nAkkor m\u00e1r t\u00f6bb mint f\u00e9l \u00e9ve apa n\u00e9lk\u00fcl voltunk, \u00fagy volt pedig, hogy csak egy h\u00e9tre utazik el, a tenger mell\u00e9 ment, egy kutat\u00f3\u00e1llom\u00e1sra, nagyon s\u00fcrg\u0151s \u00fcgyben, amikor elb\u00facs\u00fazott t\u0151lem, mondta, hogy mennyire sajn\u00e1lja, hogy nem vihet mag\u00e1val, mert a tenger olyankor, k\u00e9s\u0151 \u0151sszel igaz\u00e1n felejthetetlen l\u00e1tv\u00e1ny, sokkal haragosabb, mint ny\u00e1ron, hatalmas, s\u00e1rga hull\u00e1mokat vet, csupa feh\u00e9r tajt\u00e9k minden, ameddig csak a szem ell\u00e1t, nem baj, \u00edg\u00e9ri, hogy ha hazaj\u00f6n, akkor majd engem is elvisz, \u00e9s megmutatja nekem, nem is \u00e9rti, hogy t\u00f6rt\u00e9nhetett, hogy m\u00e1r elm\u00faltam t\u00edz\u00e9ves, de m\u00e9g mindig nem l\u00e1ttam a tengert, mindegy, majd bep\u00f3toljuk ezt is a t\u00f6bbi bep\u00f3tolni val\u00f3val, semmit se kell elkapkodni, lesz majd mindenre id\u0151 b\u0151ven, mert el\u0151tt\u00fcnk az \u00e9let, ez apa egyik kedvenc mond\u00e1sa volt, \u00e9n sose nagyon \u00e9rtettem, hogy mit jelent, mikor azt\u00e1n nem j\u00f6tt haza, sokszor gondolkoztam is rajta, \u00e9s az a b\u00facs\u00fa is sokszor eszembe jutott, az, amikor utolj\u00e1ra l\u00e1ttam, egy sz\u00fcrke furgonnal j\u00f6ttek ap\u00e1\u00e9rt a kolleg\u00e1i, pont akkor \u00e9rtem haza az iskol\u00e1b\u00f3l, amikor indultak, ha nem maradt volna el az utols\u00f3 \u00f3r\u00e1nk, a term\u00e9szetismeret, nem is tal\u00e1lkoztam volna vel\u00fck, \u00e9pp sz\u00e1lltak be a furgonba, mikor oda\u00e9rtem, nagyon siettek, apa kolleg\u00e1i nem is akart\u00e1k engedni, hogy besz\u00e9ljen velem, de apa kem\u00e9nyen r\u00e1juk sz\u00f3lt, hogy ne csin\u00e1lj\u00e1k ezt, nekik is van gyerek\u00fck, tudj\u00e1k, milyen ez, \u00f6t percen m\u00e1r nem m\u00falik semmi, \u00e9s akkor az egyik kolleg\u00e1ja, egy sz\u00fcrke \u00f6lt\u00f6ny\u00f6s, magas, feh\u00e9r haj\u00fa f\u00e9rfi megvonta a v\u00e1ll\u00e1t, \u00e9s azt mondta, hogy nem b\u00e1nja, \u00f6t percen itt m\u00e1r t\u00e9nyleg nem m\u00falik semmi, na \u00e9s akkor apa odaj\u00f6tt hozz\u00e1m, meg\u00e1llt el\u0151ttem, de nem simogatott meg, nem is \u00f6lelt meg, hanem v\u00e9gig a zak\u00f3j\u00e1t fogta, k\u00e9t k\u00e9zzel tartotta maga el\u0151tt, \u00e9s \u00fagy mondta el ezt a tenger-dolgot, hogy s\u00fcrg\u0151sen sz\u00fcks\u00e9g van r\u00e1 abban a kutat\u00f3int\u00e9zetben, egy h\u00e9tig lesz ott, ha nagyon s\u00falyos a helyzet, akkor egy kicsit tov\u00e1bb, addig, am\u00edg rendbe nem szedi a dolgokat, \u00e9s akkor mes\u00e9lt m\u00e9g egy kicsit a tengerr\u0151l, de azt\u00e1n az a magas \u0151sz haj\u00fa kolleg\u00e1ja odaj\u00f6tt hozz\u00e1nk, \u00e9s apa v\u00e1ll\u00e1ra tette a kez\u00e9t, \u00e9s mondta, hogy j\u00f6jj\u00f6n, doktor \u00far, letelt az \u00f6t perc, most m\u00e1r menni kell, mert k\u00fcl\u00f6nben lek\u00e9ss\u00fck a rep\u00fcl\u0151t, apa akkor lehajolt, megpuszilta a homlokom, de meg\u00f6lelni nem \u00f6lelt meg, \u00e9s mondta, hogy vigy\u00e1zzak any\u00e1ra, legyek j\u00f3 fi\u00fa, mert most \u00e9n leszek a f\u00e9rfi a h\u00e1zban, \u00fagyhogy becs\u00fcljem meg magam, \u00e9s \u00e9n meg mondtam, hogy j\u00f3l van, j\u00f3 leszek, \u00e9s \u0151 meg mag\u00e1ra vigy\u00e1zzon, \u00e9s a kolleg\u00e1ja akkor r\u00e1m n\u00e9zett, \u00e9s azt mondta, hogy ne agg\u00f3dj, \u00f6csk\u00f6s, majd mi vigy\u00e1zunk a doktor \u00farra, \u00e9s kacsintott egyet, azt\u00e1n kinyitotta ap\u00e1nak a furgon oldals\u00f3 ajtaj\u00e1t, \u00e9s seg\u00edtett neki be\u00fclni, a sof\u0151r k\u00f6zben beind\u00edtotta a motort, \u00e9s ahogy becsap\u00f3dott ap\u00e1m m\u00f6g\u00f6tt az ajt\u00f3, indultak is, \u00e9n meg felkaptam az iskol\u00e1st\u00e1sk\u00e1mat, \u00e9s megfordultam, \u00e9s mentem a l\u00e9pcs\u0151h\u00e1z fele, mert szereztem egy \u00faj csat\u00e1rt a gombfocicsapatomba, \u00e9s ki akartam pr\u00f3b\u00e1lni, hogy t\u00e9nyleg olyan j\u00f3l cs\u00faszik-e a viaszosv\u00e1sznon is, mint a kartonon, nem maradtam ott, \u00e9s nem is integettem, \u00e9s nem n\u00e9ztem a furgon ut\u00e1n, nem v\u00e1rtam meg, hogy elt\u0171nj\u00f6n az utca v\u00e9g\u00e9n. Tiszt\u00e1n eml\u00e9kszem apa arc\u00e1ra, borost\u00e1s volt, cigarettaszag\u00fa, nagyon-nagyon f\u00e1radtnak l\u00e1tszott, a mosolya is olyan f\u00e9loldalas volt, sokat gondolkoztam rajta, de nem hiszem, hogy sejtette volna el\u0151re, hogy nem fog tudni hazaj\u00f6nni, egy h\u00e9tre r\u00e1 csak egy levelet kaptunk t\u0151le, azt \u00edrta, a helyzet sokkal s\u00falyosabb, mint amire sz\u00e1m\u00edtottak, r\u00e9szleteket sajnos \u00e1llambiztons\u00e1gi okokb\u00f3l nem \u00edrhat, de egy darabig m\u00e9g ott kell maradnia, ha minden j\u00f3l megy, p\u00e1r h\u00e9t m\u00falva tal\u00e1n kap egy-k\u00e9t nap szabads\u00e1got, de egyel\u0151re minden pillanatban sz\u00fcks\u00e9g van r\u00e1. Az\u00f3ta k\u00fcld\u00f6tt m\u00e9g egyp\u00e1r levelet, \u00fagy h\u00e1rom-n\u00e9gy hetente, \u00e9s mindegyikben \u00edrta, hogy m\u00e1r nemsok\u00e1ra hazaj\u00f6n, de azt\u00e1n m\u00e9g kar\u00e1csonyra se tudott elj\u00f6nni, \u00e9s szilveszterre is hi\u00e1ba v\u00e1rtuk, \u00e9s m\u00e1r benne voltunk az \u00e1prilisban, \u00e9s m\u00e1r levelek se j\u00f6ttek, \u00e9s kezdtem azt gondolni, hogy apa igaz\u00e1b\u00f3l k\u00fclf\u00f6ldre sz\u00f6k\u00f6tt, \u00fagy, mint egyik oszt\u00e1lyt\u00e1rsamnak, Egonk\u00e1nak az apja, aki \u00e1t\u00faszta a Dun\u00e1t \u00e9s Jugoszl\u00e1vi\u00e1ba ment, \u00e9s onnan meg Nyugatra, de az\u00f3ta se kaptak fel\u0151le semmi h\u00edrt, \u00fagyhogy azt se tudj\u00e1k, hogy \u00e9l-e egy\u00e1ltal\u00e1n.<br \/>\nH\u00e1tul, a blokkok m\u00f6g\u00f6tt mentem, mert nem akartam senkivel tal\u00e1lkozni, nem szerettem volna, hogy b\u00e1rki is megk\u00e9rdezze, hogy hova indultam \u00e9n ilyen hajnalban. A csorg\u00f3n\u00e1l szerencs\u00e9re nem volt senki, \u00fagyhogy sz\u00e9pen \u00e1tm\u00e1sztam a l\u00e1ncon, be a vir\u00e1g\u00e1gy\u00e1sba, a tulip\u00e1nok k\u00f6z\u00e9, \u00e9s el\u0151vettem a nagyoll\u00f3t, \u00e9s elkezdtem lev\u00e1gni a vir\u00e1gokat, eg\u00e9sz lent, a f\u00f6ld f\u00f6l\u00f6tt v\u00e1gtam el a sz\u00e1rukat, nagymam\u00e1m mondta egyszer, hogy min\u00e9l lejjebb metszi el az ember a tulip\u00e1nok sz\u00e1r\u00e1t, ann\u00e1l tov\u00e1bb tartanak, legjobb, ha mindj\u00e1rt levelest\u0151l lev\u00e1gjuk az eg\u00e9szet, el\u0151sz\u00f6r csak huszon\u00f6t sz\u00e1lat akartam lev\u00e1gni, de valahol tizen\u00f6tn\u00e9l elv\u00e9tettem a sz\u00e1mol\u00e1st, \u00fagyhogy csak v\u00e1gtam egyiket a m\u00e1sik ut\u00e1n, tiszta harmat lett a kab\u00e1tom, meg a nadr\u00e1gom is, nem t\u00f6r\u0151dtem vele, ap\u00e1ra gondoltam, hogy \u0151 is valahogy \u00edgy csin\u00e1lhatta minden \u00e9vben, \u0151 is \u00edgy v\u00e1ghatta a tulip\u00e1nokat minden tavasszal, anya nagyon sokszor elmes\u00e9lte, hogy apa tulip\u00e1nokkal k\u00e9rte meg a kez\u00e9t, tulip\u00e1ncsokrokkal udvarolt neki, \u00e9s a h\u00e1zass\u00e1gi \u00e9vfordul\u00f3jukat is mindig tulip\u00e1nokkal \u00fcnnepelte, minden \u00e1prilis tizenhetedik\u00e9n hatalmas csokrokkal lepte meg, reggel, mire fel\u00e9bredt, mindig ott v\u00e1rt\u00e1k a vir\u00e1gok a konyhaasztalon, \u00e9s \u00e9n tudtam, hogy ez a mostani pont a tizen\u00f6t\u00f6dik \u00e9vfordul\u00f3juk lenne, \u00e9s azt akartam, hogy anya akkora nagy csokrot kapjon, amekkor\u00e1t m\u00e9g eddig soha.<br \/>\nAnnyi tulip\u00e1nt lev\u00e1gtam, hogy m\u00e1r alig b\u00edrtam rendesen fogni \u0151ket, ahogy megpr\u00f3b\u00e1ltam magamhoz \u00f6lelni a vir\u00e1gokat, a csokor sz\u00e9tcs\u00faszott a kezemben, akkor magam mell\u00e9 fektettem a tulip\u00e1nokat a f\u00f6ldre, ler\u00e1ztam az oll\u00f3r\u00f3l a harmatot, \u00e9s \u00fagy v\u00e1gtam tov\u00e1bb egyik sz\u00e1rat a m\u00e1sik ut\u00e1n, ap\u00e1ra gondoltam k\u00f6zben, hogy biztos \u0151 is ugyanezzel az oll\u00f3val v\u00e1gta a vir\u00e1gokat, a kezemre n\u00e9ztem, pr\u00f3b\u00e1ltam elk\u00e9pzelni az apa kez\u00e9t, de hi\u00e1ba, mert csak a saj\u00e1t v\u00e9kony, feh\u00e9r kezemet l\u00e1ttam, az ujjaimat az oll\u00f3 kopott f\u00e9mgy\u0171r\u0171iben, na \u00e9s akkor egy \u00f6reg b\u00e1csi egyszer csak r\u00e1m ki\u00e1ltott, hogy mit csin\u00e1lok, azonnal menjek oda, hogy k\u00e9pzelem, hogy csak \u00fagy lev\u00e1gom a vir\u00e1gokat, tudjam meg, hogy ki fogja h\u00edvni a rend\u0151r\u00f6ket, \u00e9s \u00e9n jav\u00edt\u00f3int\u00e9zetbe fogok ker\u00fclni, ahova val\u00f3 vagyok, odan\u00e9ztem, szerencs\u00e9re nem volt ismer\u0151s, \u00fagyhogy odaki\u00e1ltottam neki, hogy fogja be a sz\u00e1j\u00e1t, vir\u00e1got lopni nem b\u0171n, azt\u00e1n zsebre tettem a nagyoll\u00f3t, k\u00e9t k\u00e9zzel felnyal\u00e1boltam a f\u00f6ldr\u0151l a tulip\u00e1nokat, egy p\u00e1r sz\u00e1l ott is maradt, azt\u00e1n a m\u00e1sik oldalon kiugrottam az \u00e1gy\u00e1sb\u00f3l, hallottam, hogy ut\u00e1nam ki\u00e1ltja, hogy sz\u00e9gyelljem magam, hogy besz\u00e9lek, nem baj, fel\u00edrta a karsz\u00e1momat, de vissza se n\u00e9ztem, mert tudtam, hogy nem \u00edrhatta fel, mert direkt abban a kab\u00e1tomban j\u00f6ttem, amelyikre nem volt felvarrva az iskolai karsz\u00e1m, \u00fagyhogy szaladtam sz\u00e9pen hazafele, k\u00e9t k\u00e9zzel fogtam a vir\u00e1gokat, nehogy megt\u00f6rjenek, a tulip\u00e1nfejek egym\u00e1shoz \u00fct\u0151dtek, egyszer-egyszer az arcomhoz \u00e9rtek, a sz\u00e9les levelek is suhogtak-z\u00f6r\u00f6gtek, olyan szag volt, mint amikor a f\u00fcvet ny\u00edrj\u00e1k, csak sokkal er\u0151sebb.<br \/>\nAmikor fel\u00e9rtem a negyedikre, meg\u00e1lltam az ajt\u00f3 el\u0151tt, \u00e9s leguggoltam, \u00e9s \u00f3vatosan a l\u00e1bt\u00f6rl\u0151re fektettem a vir\u00e1gokat, azt\u00e1n fel\u00e1lltam \u00e9s lassan kinyitottam a bej\u00e1rati ajt\u00f3t, \u00e1tl\u00e9ptem a vir\u00e1gokon, azt\u00e1n csak \u00e1lltam ott, a s\u00f6t\u00e9t el\u0151szob\u00e1ban, \u00e9s hallgat\u00f3ztam. Anya szerencs\u00e9re nem \u00e9bredt m\u00e9g fel, \u00fagyhogy bevittem sz\u00e9pen a konyh\u00e1ba a sok tulip\u00e1nt, letettem az \u00f6sszeset a konyhaasztalra, bementem a sp\u00e1jzba, a polc al\u00f3l el\u0151vettem a legnagyobb ubork\u00e1s\u00fcveget, davittem a csaphoz, megt\u00f6lt\u00f6ttem v\u00edzzel, azt\u00e1n odatettem a konyhaasztal k\u00f6zep\u00e9re, \u00e9s sz\u00e9pen beletettem a tulip\u00e1nokat, annyi volt, hogy nem is f\u00e9rt bele mindegyik az \u00fcvegbe, vagy t\u00edz sz\u00e1l kimaradt, azokat betettem a mosogat\u00f3ba, azt\u00e1n odamentem az asztalhoz, \u00e9s amennyire tudtam, megpr\u00f3b\u00e1ltam megigaz\u00edtani a csokrot, de nem nagyon siker\u00fclt, a tulip\u00e1nok a sok lev\u00e9l miatt el\u00e9gg\u00e9 \u00f6ssze-vissza \u00e1lltak, volt, amelyik t\u00fal r\u00f6vid volt, volt, amelyik t\u00fal hossz\u00fa, l\u00e1ttam, hogy musz\u00e1j lesz egyform\u00e1ra v\u00e1gni a sz\u00e1rukat, ha azt akarom, hogy kin\u00e9zzen valahogy a csokor, \u00e9s akkor az jutott eszembe, hogy ha el\u0151venn\u00e9m a kamr\u00e1b\u00f3l a nagy mos\u00f3fazekat, akkor abba az \u00f6sszes vir\u00e1g elf\u00e9rne, \u00e9s lehet, hogy m\u00e9g a sz\u00e1rukat se kellene lev\u00e1gni, \u00fagyhogy odamentem megint a sp\u00e1jzajt\u00f3hoz, kinyitottam, azt\u00e1n lehajoltam, \u00e9s kih\u00faztam a polc al\u00f3l a fazekat, na \u00e9s akkor hallottam, hogy kiny\u00edlik a konyha ajtaja, \u00e9s azt is hallottam, hogy anya megsz\u00f3lal, hogy ki az, van itt valaki, engem nem l\u00e1tott meg, mert a sp\u00e1jzajt\u00f3 eltakart, de \u00e9n az ajt\u00f3 r\u00e9s\u00e9n \u00e1t l\u00e1ttam, hogy ott \u00e1ll, a hossz\u00fa feh\u00e9r h\u00e1l\u00f3ing\u00e9ben volt, mez\u00edtl\u00e1b, \u00e9s l\u00e1ttam az arc\u00e1t, amikor megl\u00e1tta a tulip\u00e1nokat, eg\u00e9szen elfeh\u00e9redett, f\u00e9l k\u00e9zzel az ajt\u00f3f\u00e9lf\u00e1nak t\u00e1maszkodott, a sz\u00e1ja meg kiny\u00edlt, azt hittem, hogy mosolyogni fog, de ink\u00e1bb olyan volt az arca, mintha ki\u00e1ltani akarna, vagy kiab\u00e1lni, mint hogyha nagyon d\u00fch\u00f6s lenne, vagy nagyon f\u00e1jna neki valami, eg\u00e9szen elvicsorodott, \u00e9s a szeme is \u00f6sszesz\u0171k\u00fclt, \u00e9s hallottam, hogy nagyon m\u00e9lyeket l\u00e9legzik, \u00e9s akkor lassan k\u00f6r\u00fcln\u00e9zett ott a konyh\u00e1ban, \u00e9s amikor megl\u00e1tta a nyitott sp\u00e1jzajt\u00f3t, elengedte az ajt\u00f3f\u00e9lf\u00e1t, \u00e9s elf\u00e9s\u00fclte az arca el\u0151l a haj\u00e1t, \u00e9s egy nagyot s\u00f3hajtott \u00e9s \u00fagy k\u00e9rdezte, hogy kisfiam, te vagy az, \u00e9s akkor \u00e9n nem sz\u00f3ltam semmit, hanem csak kij\u00f6ttem a sp\u00e1jzajt\u00f3 m\u00f6g\u00fcl \u00e9s meg\u00e1lltam az asztal mellett, \u00e9s \u00fagy mondtam, hogy meglepet\u00e9st akartam, \u00e9s k\u00e9rem sz\u00e9pen, hogy ne haragudjon, nem akartam rosszat, csak az\u00e9rt csin\u00e1ltam, mert apa megk\u00e9rt, hogy am\u00edg nem lesz itthon, addig \u00e9n legyek a f\u00e9rfi a h\u00e1zban, \u00e9s akkor l\u00e1ttam, hogy anya mosolyogni pr\u00f3b\u00e1l, de a szem\u00e9n l\u00e1tszott, hogy m\u00e9g mindig nagyon szomor\u00fa, \u00e9s mondta, hogy nem haragszik, eg\u00e9szen m\u00e9ly \u00e9s \u00e9rdes volt a hangja, nem haragszik, \u00e9s nagyon k\u00f6sz\u00f6ni, \u00e9s ahogy ezt mondta, odal\u00e9pett hozz\u00e1m, \u00e9s meg\u00f6lelt, de nem \u00fagy, ahogy m\u00e1skor, hanem sokkal de sokkal er\u0151sebben, nagyon er\u0151sen mag\u00e1hoz szor\u00edtott, \u00fagy mint egyszer, amikor beteg voltam, \u00e9s \u00e9n is \u00e1t\u00f6leltem \u00e9s \u00e9n is megszor\u00edtottam, \u00e9s a ruh\u00e1mon \u00e9s a h\u00e1l\u00f3ingen kereszt\u00fcl \u00e9reztem, hogy dobog a sz\u00edve, \u00e9s a tulip\u00e1nok jutottak eszembe, az, ahogy a parkban a f\u00f6ld\u00f6n t\u00e9rdeltem, \u00e9s egyik tulip\u00e1nt v\u00e1gtam le a m\u00e1sik ut\u00e1n, \u00e9s \u00e9reztem, hogy anya m\u00e9g er\u0151sebben megszor\u00edt, \u00e9s \u00e9n is m\u00e9g er\u0151sebben szor\u00edtottam, \u00e9s az orrom eg\u00e9szen tele volt m\u00e9g mindig a tulip\u00e1nok szag\u00e1val, azzal a z\u00f6ld, er\u0151s f\u0171szaggal, \u00e9s akkor \u00e9reztem, hogy anya megr\u00e1zk\u00f3dik, \u00e9s tudtam, hogy mindj\u00e1rt s\u00edrni fog, \u00e9s azt is tudtam, hogy akkor \u00e9n is s\u00edrni fogok, \u00e9s nem akartam, de nem tudtam elengedni, csak szor\u00edtani, \u00e9s mondani akartam, hogy ne b\u00fasuljon, \u00e9s semmi baj, de nem tudtam megsz\u00f3lalni, egy\u00e1ltal\u00e1n nem tudtam kinyitni se a sz\u00e1mat, na \u00e9s akkor egyszerre megnyomta valaki a bej\u00e1rati ajt\u00f3 cseng\u0151j\u00e9t, kem\u00e9nyen r\u00e1tenyerelt, a cseng\u0151 nagyon hangosan \u00e9s hosszan berregett, egyszer, k\u00e9tszer, h\u00e1romszor, \u00e9s akkor \u00e9reztem, hogy anya elenged, valahogy egyszerre hideg lett az eg\u00e9sz teste, \u00e9s akkor \u00e9n is elengedtem, \u00e9s \u00fagy mondtam, hogy v\u00e1rjon, mert megyek, \u00e9s megn\u00e9zem, hogy ki az.<br \/>\nAhogy odamentem az ajt\u00f3hoz, az jutott eszembe, hogy biztos a rend\u0151r\u00f6k lesznek, mert m\u00e9giscsak felismert a parkban az az ember, \u00e9s feljelentett, \u00e9s most itt vannak, j\u00f6ttek \u00e9rtem, hogy elvigyenek, mert rong\u00e1ltam a k\u00f6zvagyont \u00e9s leszedtem a tulip\u00e1nokat, \u00e9s akkor azt gondoltam, hogy nem k\u00e9ne kinyitni az ajt\u00f3t, de k\u00f6zben v\u00e9gig sz\u00f3lt a cseng\u0151, nagyon hangosan berregett, \u00e9s m\u00e1r kopogtak is k\u00f6zben, \u00fagyhogy m\u00e9giscsak odany\u00faltam, megfogtam a j\u00e1l\u00e9z\u00e1rat, \u00e9s kinyitottam az ajt\u00f3.<br \/>\nNem a rend\u0151r\u00f6k voltak, hanem az apa kolleg\u00e1i \u00e1lltak az ajt\u00f3 el\u0151tt, azok, akikkel annak idej\u00e9n l\u00e1ttam elmenni, annyira meglep\u0151dtem, hogy meg se tudtam sz\u00f3lalni, akkor a magas \u0151sz haj\u00fa r\u00e1m n\u00e9zett, \u00e9s k\u00e9rdezte, hogy anyuk\u00e1m itthon van-e, \u00e9n meg b\u00f3lintottam, \u00e9s az jutott eszembe, hogy apa biztos vel\u00fck k\u00fcld\u00f6tt aj\u00e1nd\u00e9kot a h\u00e1zass\u00e1gi \u00e9vfordul\u00f3ra, \u00e9s \u00e9pp mondani akartam, hogy j\u00f6jjenek be, mert \u00e9desany\u00e1m nagyon fog \u00f6r\u00fclni maguknak, de miel\u0151tt megsz\u00f3laltam volna, az \u0151sz haj\u00fa megint r\u00e1m sz\u00f3lt, hogy nem hallottam, k\u00e9rdezett valamit, na \u00e9s akkor mondtam, hogy de igen, itthon van, \u00e9s erre a m\u00e1sik, alacsonyabb is megsz\u00f3lalt, azt mondta, hogy akkor \u0151k most bej\u00f6nnek, azt\u00e1n f\u00e9lrel\u00f6k\u00f6tt az ajt\u00f3b\u00f3l, \u00e9s t\u00e9nyleg mind a ketten bej\u00f6ttek, \u00e9s meg\u00e1lltak az el\u0151szob\u00e1ban, \u00e9s akkor az alacsonyabb megk\u00e9rdezte, hogy melyik az any\u00e1m szob\u00e1ja, \u00e9n meg mondtam, hogy anya a konyh\u00e1ban van, de m\u00e1r mentem is el\u0151re, \u00e9s mondtam, hogy itt vannak az apa kolleg\u00e1i, biztos levelet hoztak, vagy valami aj\u00e1nd\u00e9kot k\u00fcld\u00f6tt, anya \u00e9pp vizet ivott a hossz\u00faf\u00fcl\u0171 csuporb\u00f3l, amivel a k\u00e1v\u00e9f\u0151z\u0151t szoktuk megt\u00f6lteni, \u00e9s meg\u00e1llt a keze a mozdulat k\u00f6zben, r\u00e1m n\u00e9zett, azt\u00e1n eln\u00e9zett mellettem, az apa kolleg\u00e1ira, \u00e9s l\u00e1ttam, hogy a csupor m\u00f6g\u00f6tt els\u00e1pad, \u00e9s akkor leengedte a b\u00f6gr\u00e9t, \u00e9s l\u00e1ttam, hogy sz\u00e1ja is megkem\u00e9nyedett, mint amikor nagyon m\u00e9rges szokott lenni, \u00fagy, \u00e9s akkor azt k\u00e9rdezte nagyon hangosan az apa kolleg\u00e1it\u00f3l, hogy mit keresnek itt, \u00e9s \u00fagy lecsapta a f\u00fcles csuprot a pultra, hogy mind kiloccsant bel\u0151le a marad\u00e9k v\u00edz, \u00e9s k\u00f6zben mondta, hogy menjenek innen, de akkor m\u00e1r mind a ketten bej\u00f6ttek ut\u00e1nam a konyh\u00e1ba, a magas \u0151sz haj\u00fa nem is k\u00f6sz\u00f6nt, hanem egyb\u0151l azt k\u00e9rdezte any\u00e1t\u00f3l, hogy mi van, maga nem is mondta el a gyereknek, \u00e9s akkor any\u00e1m megr\u00e1zta a fej\u00e9t, \u00e9s azt mondta, hogy ahhoz mag\u00e1nak semmi k\u00f6ze, de a magas \u0151sz haj\u00fa meg azt mondta, hogy az hiba volt, mert el\u0151bb-ut\u00f3bb \u00fagyis meg fogja tudni, az ilyesmin legjobb mindj\u00e1rt az elej\u00e9n t\u00falesni, mert a hazugs\u00e1g csak hazugs\u00e1got sz\u00fcl, \u00e9s akkor anya felnevetett, \u00e9s \u00fagy mondta, hogy igen, maguk azt\u00e1n az igazs\u00e1g bar\u00e1tai, \u00e9s akkor az alacsonyabb r\u00e1sz\u00f3lt any\u00e1ra, hogy fogja be a sz\u00e1j\u00e1t, \u00e9s anya t\u00e9nyleg elhallgatott, az \u0151sz haj\u00fa meg oda\u00e1llt el\u00e9m, \u00e9s \u00fagy k\u00e9rdezte, hogy te, kisfiam, m\u00e9g mindig azt hiszed, hogy az ap\u00e1d kolleg\u00e1i vagyunk, \u00e9s akkor \u00e9n nem mondtam semmit, de \u00e9reztem, hogy kih\u0171l a testem, mint torna\u00f3r\u00e1n, felm\u00e9r\u0151 fut\u00e1s ut\u00e1n, amikor el\u0151re kell hajolni, mert m\u00e1shogy nem kap leveg\u0151t az ember, \u00e9s akkor az \u0151sz haj\u00fa r\u00e1m mosolygott, \u00e9s azt mondta, hogy tudjam meg akkor, hogy \u0151k nem az ap\u00e1m kolleg\u00e1i, hanem a belbiztons\u00e1gt\u00f3l j\u00f6ttek, ap\u00e1m meg le van tart\u00f3ztatva, mert \u00e1llamellenes szervezked\u00e9sben vett r\u00e9szt, \u00fagyhogy egy ideig biztos nem fogom viszontl\u00e1tni, m\u00e9ghozz\u00e1 egy j\u00f3 hossz\u00fa ideig, mert ap\u00e1m a Duna-csatorn\u00e1n\u00e1l lap\u00e1tol, tudom-e, hogy az mit jelent, azt jelenti, hogy munkat\u00e1borban van, \u00e9s amilyen sz\u00e9llelb\u00e9lelt, nem fogja sok\u00e1ig b\u00edrni, \u00e9s nem fog onn\u00e9t visszaj\u00f6nni soha t\u00f6bbet, lehet, hogy nem is \u00e9l m\u00e1r, \u00e9s ahogy ezt mondta, anya felkapta a csuprot a pultr\u00f3l, \u00e9s odav\u00e1gta a f\u00f6ldh\u00f6z, \u00fagy, hogy az darabokra t\u00f6r\u00f6tt, \u00e9s a tiszt akkor elhallgatott, \u00e9s egy pillanatra csend lett, anya meg azt mondta, hogy el\u00e9g volt, ezt hagyj\u00e1k abba, ha \u0151t is el akarj\u00e1k vinni, akkor vigy\u00e9k, de engem hagyjanak b\u00e9k\u00e9n, mert \u00e9n m\u00e9g gyerek vagyok, \u00e9rtik, hagyjanak b\u00e9k\u00e9n, \u00e9s mondj\u00e1k meg, hogy mit akarnak, mondj\u00e1k meg, hogy mit keresnek itt.<br \/>\nErre az alacsonyabb azt mondta, hogy csak \u00fagy erre j\u00e1rtak, \u00e9s ha m\u00e1r itt voltak, gondolt\u00e1k, hogy egy kicsit k\u00f6r\u00fcln\u00e9znek, h\u00e1tha tal\u00e1lnak valami \u00e9rdekeset a doktor \u00far szob\u00e1j\u00e1ban.<br \/>\nAnya akkor azt k\u00e9rdezte, hogy van erre parancsuk, a magas \u0151sz haj\u00fa tiszt meg any\u00e1ra mosolygott, \u00e9s azt mondta, hogy nem kell itt minden apr\u00f3s\u00e1ghoz parancs, nincs abban semmi, ha egy kicsit k\u00f6r\u00fcln\u00e9znek, nem hiszi, hogy b\u00e1rmi rejtegetnival\u00f3nk lenne.<br \/>\nAnya akkor nagyon hangosan azt mondta, hogy ehhez nincs joguk, takarodjanak innen, menjenek, mert ha nem, most azonnal, \u00edgy ahogy van, odamegy a v\u00e1rosh\u00e1za el\u00e9, \u00e9s \u00fcl\u0151sztr\u00e1jkolni kezd, nyilv\u00e1nosan fogja k\u00f6vetelni, hogy engedj\u00e9k szabadon a f\u00e9rj\u00e9t, mi az, hogy t\u00e1rgyal\u00e1s \u00e9s \u00edt\u00e9let n\u00e9lk\u00fcl tartj\u00e1k fogva m\u00e1r egy f\u00e9l \u00e9ve, ak\u00e1rmilyen ez az orsz\u00e1g, m\u00e9giscsak van egy alkotm\u00e1nyunk, m\u00e9giscsak vannak t\u00f6rv\u00e9nyeink, a h\u00e1zkutat\u00e1shoz m\u00e9g mindig parancs kell, \u00fagyhogy mutass\u00e1k meg, vagy menjenek innen.<br \/>\nAz \u0151sz haj\u00fa tiszt erre any\u00e1ra mosolygott, \u00e9s azt mondta, hogy nagyon j\u00f3l \u00e1ll neki ez a nagy harciass\u00e1g, \u00e9s ap\u00e1mnak ott a Duna-csatorn\u00e1n\u00e1l biztos nagyon hi\u00e1nyozhat, mert igaz\u00e1n gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 asszony, k\u00e1r, hogy soha t\u00f6bbet nem fognak tal\u00e1lkozni.<br \/>\nAnya akkor elv\u00f6r\u00f6s\u00f6d\u00f6tt, eg\u00e9szen piros lett az arca, l\u00e1ttam, hogy az eg\u00e9sz teste megfesz\u00fcl, azt gondoltam, hogy mindj\u00e1rt oda fog menni \u00e9s meg fogja a pofozni az \u0151sz haj\u00fa tisztet, azt hiszem, m\u00e9g soha nem is l\u00e1ttam ilyen haragosnak, \u00e9s akkor anya t\u00e9nyleg megmozdult, de nem a tiszt fele, hanem odament egyenesen a bej\u00e1rati ajt\u00f3hoz, kinyitotta, \u00e9s \u00fagy mondta, hogy el\u00e9g volt, ki innen, takarodjanak most azonnal ki a h\u00e1z\u00e1b\u00f3l, mert ha nem, \u0151 most r\u00f6gt\u00f6n felh\u00edvja az ap\u00f3s\u00e1t, tudj\u00e1k j\u00f3l, hogy p\u00e1rttitk\u00e1r volt, \u00e9s hi\u00e1ba nyugd\u00edjazt\u00e1k, az\u00e9rt m\u00e9g maradt annyi j\u00f3akar\u00f3ja, hogy elint\u00e9zze, hogy az\u00e9rt, amit itt csin\u00e1ltak, \u00e1thelyeztesse \u0151ket a k\u00f6zleked\u00e9si oszt\u00e1lyra, \u00fagyhogy ha j\u00f3t akarnak maguknak, akkor menjenek, anya ezt \u00fagy mondta, olyan kem\u00e9nyen, hogy m\u00e9g \u00e9n is majdnem elhittem, pedig tudtam, hogy anya soha de soha nem h\u00edvn\u00e1 fel a saj\u00e1t j\u00f3sz\u00e1nt\u00e1b\u00f3l nagyap\u00e1m\u00e9kat, mert mi\u00f3ta nagymam\u00e1m a szem\u00e9be mondta, hogy egy abnorm\u00e1lis zsid\u00f3 kurva, az\u00f3ta anya se vele, se nagyap\u00e1mmal nem \u00e1llt sz\u00f3ba, de abb\u00f3l, ahogy anya besz\u00e9lt, ez egy\u00e1ltal\u00e1n nem l\u00e1tszott.<br \/>\nAz alacsonyabb tiszt erre azt mondta, hogy sz\u00f3val \u00edgy, h\u00e1t ha azt hiszi, hogy az \u00f6regnek m\u00e9g maradt b\u00e1rmi befoly\u00e1sa, pl\u00e1ne most, hogy a fi\u00e1t elvitt\u00e9k, h\u00e1t nagyon t\u00e9ved, m\u00e9g \u00f6r\u00fclhet, hogy \u0151t nem intern\u00e1lj\u00e1k, de ha any\u00e1m telefon\u00e1lni akar \u00e9s panaszkodni akar, akkor csak tess\u00e9k, \u00e9s odal\u00e9pett a pulthoz, megfogta az ev\u0151eszk\u00f6z\u00f6s fi\u00f3kot \u00e9s kir\u00e1ntotta, de olyan er\u0151sen, hogy a fi\u00f3k a kez\u00e9ben maradt, a k\u00e9sek, vill\u00e1k, kanalak \u00e9s kiskanalak szanasz\u00e9t rep\u00fcltek a konyh\u00e1ban, a tiszt r\u00e1v\u00e1gott az \u00fcres fi\u00f3kkal a pultra, de \u00fagy, hogy a fi\u00f3k h\u00e1ts\u00f3 sz\u00e9le let\u00f6r\u00f6tt, \u00e9s azt mondta, tess\u00e9k, most m\u00e1r akkor lesz mit elpanaszolni, de ez m\u00e9g csak a kezdet, bizony, csak a kezdet, \u00e9s l\u00e1ttam, hogy elvicsorodik, \u00e9s tudtam, hogy most mindj\u00e1rt fel fogja bor\u00edtani az asztalt, de akkor az \u0151sz haj\u00fa a v\u00e1ll\u00e1ra tette a kez\u00e9t, \u00e9s \u00fagy mondta, hogy nyugalom, Gyurka, nyugalom, hagyjad, \u00fagy l\u00e1tszik, f\u00e9lreismert\u00fck a h\u00f6lgyet, azt hitt\u00fck, hogy egy okos asszony, azt hitt\u00fck, hogy tudja, hogy mikor \u00e9s kivel kell kedvesnek lenni, de \u00fagy l\u00e1tszik, hogy nincs annyi esze, hogy felismerje a j\u00f3akar\u00f3it, \u00fagy l\u00e1tszik, hogy minden\u00e1ron bajba akarja keverni mag\u00e1t. J\u00f3l van, legyen csak \u00fagy, ahogy \u0151 akarja. A Gyurka nev\u0171 tiszt akkor ledobta a f\u00f6ldre a t\u00f6r\u00f6tt fi\u00f3kot, oda, a sz\u00e9tdob\u00e1lt ev\u0151eszk\u00f6z\u00f6k mell\u00e9, \u00e9s \u00fagy mondta, hogy j\u00f3l van, \u0151rnagy elvt\u00e1rs, csin\u00e1ljuk \u00fagy, ahogy maga k\u00edv\u00e1nja, menj\u00fcnk.<br \/>\nA Gyurka nev\u0171 tiszt akkor any\u00e1ra n\u00e9zett, b\u00f3lintott, azt\u00e1n fel\u00e9m fordult, \u00e9s nekem mondta, hogy j\u00f3l van, elmennek, de csak az\u00e9rt, mert l\u00e1tja, hogy szeretj\u00fck a vir\u00e1gokat, \u00e9s aki a vir\u00e1got szereti, rossz ember nem lehet, \u00e9s ahogy ezt mondta, odal\u00e9pett az asztalhoz, \u00e9s azt hittem, hogy m\u00e9giscsak le fogja verni az ubork\u00e1s\u00fcveget, de csak egy sz\u00e1l tulip\u00e1nt h\u00fazott ki bel\u0151le, az orr\u00e1hoz tartotta, megszagolta, \u00e9s azt mondta, hogy az a baj csak a tulip\u00e1nnal, hogy nincs semmi szaga, k\u00fcl\u00f6nben igaz\u00e1n gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 vir\u00e1g, azt\u00e1n kiment a konyh\u00e1b\u00f3l, menj\u00fcnk, \u0151rnagy elvt\u00e1rs, az \u0151sz haj\u00fa erre nem mondott semmit, csak intett, hogy menjen, a Gyurka nev\u0171 tiszt akkor elindult kifele, ahogy oda\u00e9rt any\u00e1hoz, odany\u00fajtotta neki a tulip\u00e1nt, anya sz\u00f3 n\u00e9lk\u00fcl elvette, a Gyurka nev\u0171 tiszt akkor azt mondta, hogy vir\u00e1got a vir\u00e1gnak, azt\u00e1n m\u00e9g egyszer fel\u00e9m fordult, r\u00e1m n\u00e9zett, kacsintott egyet, azt\u00e1n kiment az ajt\u00f3n, \u00e9s ment is lefele a l\u00e9pcs\u0151n.<br \/>\nAz \u0151rnagy is kiment, \u00e9s anya akkor r\u00e1 akarta csapni az ajt\u00f3t, de az \u0151rnagy hirtelen \u00e1tl\u00e9pett a k\u00fcsz\u00f6b\u00f6n, \u00e9s odatette a l\u00e1b\u00e1t az ajt\u00f3 el\u00e9, hogy anya ne tudja becsukni, \u00e9s \u00fagy mondta sz\u00e9pen, nyugodtan, hogy meg fogja m\u00e9g ezt b\u00e1nni, asszonyom, mert amikor visszaj\u00f6v\u00fcnk, m\u00e9g a padl\u00f3t is felszedj\u00fck, m\u00e9g a gittet is kikaparjuk az ablakkeretekb\u0151l, ben\u00e9z\u00fcnk m\u00e9g a f\u00fcrd\u0151k\u00e1d al\u00e1 is, \u00e9s a g\u00e1zcs\u00f6vekbe is, sz\u00e9tszedj\u00fck az eg\u00e9sz h\u00e1zat, \u00e9s biztos lehet benne, hogy meg fogjuk tal\u00e1lni azt, amit keres\u00fcnk, biztos lehet benne, elhallgatott, megfordult, \u00e9s indult \u0151 is lefele.<br \/>\nAnya akkor becsapta az ajt\u00f3t, el\u0151tte m\u00e9g hallottam, hogy az \u0151rnagy azt mondja, hogy viszontl\u00e1t\u00e1sra, anya megfordult, a csukott ajt\u00f3nak vetette a h\u00e1t\u00e1t, ott \u00e1llt, a kez\u00e9ben a piros tulip\u00e1nnal, a sz\u00e9tt\u00f6rt csupor darabjait n\u00e9zte, a sz\u00e9tdob\u00e1lt ev\u0151eszk\u00f6z\u00f6ket, a kett\u00e9t\u00f6rt fi\u00f3kot, megr\u00e1ndult a sz\u00e1ja, azt\u00e1n lassan megkem\u00e9nyedett, \u00f6sszeszor\u00edtotta az ajk\u00e1t, \u00e9s r\u00e1m n\u00e9zett, \u00e9s nagyon halkan azt mondta, hogy hozzam a szemeteslap\u00e1tot meg a sepr\u0171t, szedj\u00fck \u00f6ssze sz\u00e9pen a csupor darabjait, \u00e9s \u00e9n akkor a tulip\u00e1nokra n\u00e9ztem, ott az ubork\u00e1s\u00fcvegben, az asztalon, \u00e9s meg akartam k\u00e9rdezni any\u00e1t\u00f3l, hogy ugye, amit a tisztek ap\u00e1r\u00f3l mondtak, az nem igaz, ugye, haza fog j\u00f6nni, \u00e9s anya fel\u00e9 fordultam, \u00e9s l\u00e1ttam, hogy \u00e9pp beleszagol abba az egy sz\u00e1l tulip\u00e1nba, \u00e9s a szeme meg olyan vizesen csillogott, hogy tudtam, hogy alig tudja visszatartani a k\u00f6nnyeit, \u00fagyhogy ink\u00e1bb semmit sem k\u00e9rdeztem.<\/p>\n<blockquote><p>Ez a Feh\u00e9r Kir\u00e1ly c\u00edm\u0171 reg\u00e9ny els\u0151 novella fejezete, eredetileg a holmiban jelent meg.<\/p><\/blockquote>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Mire le\u00e9rtem a blokk el\u00e9, m\u00e1r eg\u00e9sz kimelegedtem, \u00fagy mentem a kispark fel\u00e9, mert ott, a csorg\u00f3 mellett, a d\u00edsz\u00e1gy\u00e1sban n\u0151ttek a legszebb tulip\u00e1nok a v\u00e1rosban.<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":1206,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[13,6,5],"tags":[],"class_list":["post-49","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-a-feher-kiraly","category-irasok","category-novellak","has_thumb"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/gyorgydragoman.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/49","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/gyorgydragoman.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/gyorgydragoman.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/gyorgydragoman.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/gyorgydragoman.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=49"}],"version-history":[{"count":3,"href":"https:\/\/gyorgydragoman.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/49\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1209,"href":"https:\/\/gyorgydragoman.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/49\/revisions\/1209"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/gyorgydragoman.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/1206"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/gyorgydragoman.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=49"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/gyorgydragoman.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=49"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/gyorgydragoman.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=49"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}