“Az ember azt gondoln\u00e1, hogy nem v\u00e1ltozhat \u00e1t 13 \u00e9ves l\u00e1nny\u00e1, pedig olyan ijeszt\u0151en m\u00e9lyen mer\u00fcltem el benne, hogy \u00fagy \u00e9reztem, \u0151 valahogy m\u00e9gis \u00e9n vagyok” – mondta az MTI-nek Dragom\u00e1n Gy\u00f6rgy, akinek a napokban megjelen\u0151 leg\u00fajabb reg\u00e9nye a M\u00e1glya, a 13 \u00e9ves Emma hangj\u00e1n sz\u00f3lal meg.<\/p>\n
A szeptember 30-\u00e1n a Magvet\u0151 kiad\u00f3n\u00e1l megjelen\u0151 reg\u00e9ny, amelyet feles\u00e9g\u00e9nek, Szab\u00f3 T. Ann\u00e1nak aj\u00e1nlott, egy csal\u00e1di t\u00f6rt\u00e9netet helyez a diktat\u00far\u00e1t \u00e1t\u00e9l\u0151k sz\u00e1m\u00e1ra ismer\u0151s t\u00f6rt\u00e9nelmi kontextusba. “Nagyon vigy\u00e1ztam, hogy ne legyen t\u00fal\u00edrva, ne legyen t\u00fal sz\u00e9p. K\u00edm\u00e9letlen\u00fcl kellett b\u00e1nni ezzel az anyaggal, hogy pontos legyen. Mert egy nagyon \u00e9rzelmes t\u00f6rt\u00e9netet kellett a lehet\u0151 legk\u00edm\u00e9letlenebb pontoss\u00e1ggal elmes\u00e9lni \u00fagy, hogy m\u00e9gse legyen kegyetlen. Hal\u00e1losan neh\u00e9z volt \u00edrni, de most, hogy k\u00e9szen van, t\u00e9nyleg boldog vagyok ezzel a k\u00f6nyvvel.”<\/p>\n
Emma sz\u00fclei hal\u00e1la ut\u00e1n egyed\u00fcl marad, int\u00e9zetbe ker\u00fcl. Egy nap megjelenik egy id\u0151s asszony, \u00e9s azt mondja, hogy \u0151 a nagymam\u00e1ja, akir\u0151l nem is tudott, \u00e9s mag\u00e1val viszi. A lebilincsel\u0151 t\u00f6rt\u00e9net fikt\u00edv t\u00e9rben, egy titkokkal terhes kisv\u00e1rosban, egy diktat\u00fara els\u00f6pr\u00e9se ut\u00e1n p\u00e1r h\u00f3nappal j\u00e1tsz\u00f3dik.<\/p>\n
“Nem terveztem l\u00e1nyhangon \u00edrni, egyszer\u0171en elkezdtem hallani a hangj\u00e1t. A feh\u00e9r kir\u00e1ly f\u0151szerepl\u0151j\u00e9t, a 12 \u00e9ves fi\u00fat jobban ismerem, k\u00f6zelebb volt hozz\u00e1m, ink\u00e1bb voltam \u00e9n. Ez a l\u00e1ny meglep\u0151en m\u00e1s ember, egy id\u0151 ut\u00e1n m\u00e9gis annyira a b\u0151r\u00e9ben voltam, hogy az m\u00e1r szinte skizofr\u00e9n \u00e1llapot” – mes\u00e9lte az \u00edr\u00f3.<\/p>\n
Emma a sz\u00fcleivel 12 \u00e9vet \u00e9lt a diktat\u00far\u00e1ban, de nem tanult meg hazudni. “\u00c9n mindig szabad emberekr\u0151l \u00edrok. Amikor ‘megismerkedtem’ Emm\u00e1val, azt gondoltam, hogy \u0151 is az. Az el\u0151z\u0151 k\u00e9t k\u00f6nyvemben az \u00e9rdekelt, hogy a diktat\u00far\u00e1ban hogyan lehet szabadnak lenni. Most pedig az, hogy ez a szabads\u00e1g hogyan m\u0171k\u00f6dik. Mert egy dolog meg\u00e9lni a szabads\u00e1got, de elj\u00f6n az a pillanat, amikor meg kell \u00e9rteni az eg\u00e9szet, hogy mi t\u00f6rt\u00e9nt, mi ebben hogyan vett\u00fcnk r\u00e9szt. Ez a k\u00f6nyv pont err\u0151l az elny\u00fajtott pillanatr\u00f3l sz\u00f3l.”<\/p>\n
A feh\u00e9r kir\u00e1ly m\u00falt id\u0151ben j\u00e1tsz\u00f3dik, a M\u00e1gly\u00e1ban viszont Emma \u00e9s a nagymama v\u00e9gig jelen id\u0151ben sz\u00f3lal meg. “A narr\u00e1ci\u00f3 mindig a legnagyobb k\u00e9rd\u00e9s” – mondta err\u0151l az \u00edr\u00f3. “A kor\u00e1bbi k\u00f6nyveimn\u00e9l fontosabb\u00e1 v\u00e1lt most az id\u0151 \u00e9s a m\u00falt, valamint az, hogy mire, hogyan \u00e9s mi\u00e9rt kell eml\u00e9kezni.”<\/p>\n
Emma, aki sz\u00e1mos titokkal szembes\u00fcl, a nagymama var\u00e1zslatos vil\u00e1g\u00e1t, “h\u00e9tk\u00f6znapi” m\u00e1gi\u00e1it mag\u00e1t\u00f3l \u00e9rtet\u0151d\u0151 term\u00e9szetess\u00e9ggel fogadja be. Dragom\u00e1n Gy\u00f6rgy alap\u00e9lm\u00e9nyek\u00e9nt mes\u00e9lt arr\u00f3l, hogy gyerekk\u00e9nt maga is sok id\u0151t t\u00f6lt\u00f6tt egyed\u00fcl nagymam\u00e1ja kertj\u00e9ben. “Elhittem azokat a ritu\u00e1l\u00e9kat, amiket kital\u00e1ltam magamnak. \u00c9s amikor annak idej\u00e9n \u00edrni kezdtem, nem is gondoltam, hogy ezek el\u0151 fognak j\u00f6nni. A puszt\u00edt\u00e1s k\u00f6nyv\u00e9ben \u00e9s A feh\u00e9r kir\u00e1lyban is el\u0151fordulnak m\u00e1gikus elemek, itt meg egyszer\u0171en azt vettem \u00e9szre, hogy minden mozdulat, minden t\u00e1rgy, a nagymam\u00e1val val\u00f3 viszony minden pillanata valahogy t\u00f6bb \u00f6nmag\u00e1n\u00e1l. Term\u00e9szetesen m\u0171k\u00f6d\u0151 r\u00e9sze lett minden pillanatnak, hogy ez egy var\u00e1zslatos k\u00f6nyv, hogy ezek a n\u0151k ak\u00e1r boszork\u00e1nyok is lehetn\u00e9nek.”<\/p>\n
Mik\u00f6zben a m\u00e1gia valamif\u00e9le v\u00e9d\u0151erny\u0151t bor\u00edt nagymama \u00e9s unoka f\u00f6l\u00e9, a k\u00e9p\u00e9less\u00e9g\u0171 le\u00edr\u00e1sok k\u00e9zzelfoghat\u00f3 k\u00f6zels\u00e9gbe hozz\u00e1k vil\u00e1gukat. “Er\u0151sen realista \u00edr\u00f3nak k\u00e9pzelem magam abban a tekintetben, hogy pontosan l\u00e1tom a dolgokat. A feh\u00e9r kir\u00e1ly narr\u00e1tora kisebb gyerek, m\u00e1shogy l\u00e1t, a r\u00e9szletek nem fontosak sz\u00e1m\u00e1ra. Emma kicsit hidegebb szemmel n\u00e9z \u00e9s pontosabban l\u00e1t t\u00e1rgyakat. Amilyen tiszt\u00e1n l\u00e1tom, hogyan n\u00e9z ki egy vasal\u00f3, olyan tiszt\u00e1n l\u00e1tom, mik\u00e9nt lehet azzal kivasalni egy rossz \u00e1lmot egy leped\u0151b\u0151l. Amit \u0151 val\u00f3s\u00e1gosnak l\u00e1t, \u00e9n is annak l\u00e1tom. A fizikai t\u00e1rgyak val\u00f3s\u00e1ga szinte \u00e1tmenet n\u00e9lk\u00fcl cs\u00faszik \u00e1t egy metafizikai val\u00f3s\u00e1gba, ahol t\u00e9nyleg b\u00e1rmi megt\u00f6rt\u00e9nhet, ahol lehet rep\u00fclni, lehet embert csin\u00e1lni s\u00e1rb\u00f3l, ahol \u00fagy v\u00e1ltozik a vil\u00e1g, ahogy er\u0151nkkel akarjuk.”<\/p>\n
Emma “leck\u00e9r\u0151l leck\u00e9re” tud meg egyre t\u00f6bbet mag\u00e1r\u00f3l, a m\u00faltr\u00f3l, a hozz\u00e1 k\u00f6zel \u00e1ll\u00f3kr\u00f3l. Tanul a nagymam\u00e1j\u00e1t\u00f3l, de ez nem felt\u00e9tlen\u00fcl racion\u00e1lis folyamat. Dragom\u00e1n Gy\u00f6rgy a M\u00e1gly\u00e1t tartja a legkev\u00e9sb\u00e9 racion\u00e1lis k\u00f6nyv\u00e9nek. “A megvil\u00e1gosod\u00e1s pillanata nem arr\u00f3l sz\u00f3l, hogy racion\u00e1lisan meg\u00e9rt\u00fcnk valamit, hanem arr\u00f3l, hogy r\u00e9sz\u00fcnkk\u00e9 v\u00e1lik az igazs\u00e1g. Ebben a k\u00f6nyvben az a t\u00e9t, hogy ez megt\u00f6rt\u00e9nhet-e?” – fogalmazott.<\/p>\n
Felid\u00e9zte, hogy \u00edr\u00f3i l\u00e1tom\u00e1s\u00e1ban Emma egy forg\u00f3sz\u00e9l k\u00f6zep\u00e9n \u00e1ll: egyszerre l\u00e1t mindent, pr\u00f3b\u00e1l meg\u00e9rteni mindent \u00e9s tud meg mindent. A k\u00f6nyv v\u00e9g\u00e9n meg is t\u00f6rt\u00e9nik, hogy hirtelen f\u00f6l\u00fclr\u0151l l\u00e1tjuk az eg\u00e9szet. “Ebben a pillanatban egyszerre \u00e9rtj\u00fck meg a m\u00faltat, a jelent \u00e9s a j\u00f6v\u0151t, ez egy vad transzcendens pillanat, amihez a kamaszs\u00e1g ereje kell” – mondta \u00e9s magyar\u00e1zatul hozz\u00e1f\u0171zte, hogy olyan ez, mint amikor az ember szerelmes. “Mikor r\u00e1j\u00f6ssz, hogy szerelmes vagy, minden a hely\u00e9re ker\u00fcl, addig nem \u00e9rted, hogy mi t\u00f6rt\u00e9nt veled, de azt\u00e1n mindent meg\u00e9rtesz. Ennek a pillantanak az \u00e9lm\u00e9nye miatt \u00edrtam az eg\u00e9sz k\u00f6nyvet.”<\/p><\/div>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
“Az ember azt gondoln\u00e1, hogy nem v\u00e1ltozhat \u00e1t 13 \u00e9ves l\u00e1nny\u00e1, pedig olyan ijeszt\u0151en m\u00e9lyen mer\u00fcltem el benne, hogy \u00fagy \u00e9reztem, \u0151 valahogy m\u00e9gis \u00e9n vagyok.” MTI interj\u00fa a M\u00e1gly\u00e1r\u00f3l.<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":680,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[10],"tags":[],"class_list":["post-820","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-interjuk","has_thumb"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/gyorgydragoman.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/820","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/gyorgydragoman.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/gyorgydragoman.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/gyorgydragoman.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/gyorgydragoman.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=820"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/gyorgydragoman.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/820\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":821,"href":"https:\/\/gyorgydragoman.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/820\/revisions\/821"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/gyorgydragoman.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/680"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/gyorgydragoman.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=820"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/gyorgydragoman.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=820"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/gyorgydragoman.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=820"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}