{"id":97,"date":"2006-06-22T09:06:00","date_gmt":"2006-06-22T08:06:00","guid":{"rendered":"http:\/\/thewhiteking.org\/?p=97"},"modified":"2006-06-22T09:06:00","modified_gmt":"2006-06-22T08:06:00","slug":"apokalipszis-most-rendezoi-valtozat","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/gyorgydragoman.com\/?p=97","title":{"rendered":"Apokalipszis most: rendez\u0151i v\u00e1ltozat"},"content":{"rendered":"

Conrad reg\u00e9nye, Coppola filmje – nem is tudom melyik fontosabb nekem, tal\u00e1n m\u00e9giscak a reg\u00e9ny. De a filmet is nagyon szeretem, a rendez\u0151i v\u00e1ltozat ugyan kicsit t\u00fal hossz\u00fa, de zseni\u00e1lis. Nagyon sz\u00edvesen \u00edrtam r\u00f3la. <\/p><\/blockquote>\n

Egy lehorgonyzott francia cirk\u00e1l\u00f3 \u00e1gy\u00fazza az afrikai boz\u00f3tot. Embernek, telep\u00fcl\u00e9snek nyoma sincsen, a nyomaszt\u00f3, f\u00fclledt csendben csak a l\u00f6ved\u00e9kek s\u00fcv\u00edt\u00e9se hallatszik. \u00c9s nem t\u00f6rt\u00e9nik semmi. Az \u00e9rthetetlen \u00e9s g\u00e9pies h\u00e1bor\u00fa p\u00e1rtatlanul, de ann\u00e1l elsz\u00e1ntabban osztja a hal\u00e1lt.
\n\tEz a sz\u00fcrre\u00e1lis, h\u00e1tborzongat\u00f3an szimbolikus jelenet Joseph Conrad A s\u00f6t\u00e9ts\u00e9g m\u00e9ly\u00e9n c\u00edm\u0171 1902-ben megjelent reg\u00e9ny\u00e9nek egyik legh\u00edresebb passzusa, jelk\u00e9pes el\u0151j\u00e1t\u00e9k a huszadik sz\u00e1zadi h\u00e1bor\u00fak szem\u00e9lytelen borzalmaihoz. A Belga Kong\u00f3ban j\u00e1tsz\u00f3d\u00f3 k\u00f6nyvben egy fiatal angol gyarmati tisztvisel\u0151 haj\u00f3zik a s\u00f6t\u00e9t kontinens megh\u00f3d\u00edthatatlan \u00e9s megismerhetetlen t\u00e1jain, egyre m\u00e9lyebbre hatolva a hal\u00e1l \u00e9s a rothad\u00e1s vil\u00e1g\u00e1ba, am\u00edg r\u00e1 nem tal\u00e1l a barb\u00e1rs\u00e1gba bele\u0151r\u00fclt mintatisztvisel\u0151re, Mr. Kurtzra, akit az ideg\u00f6sszeoml\u00e1s hat\u00e1r\u00e1n, tehetetlen nyomor\u00fas\u00e1g\u00e1ban szinte m\u00e1r p\u00e9ldak\u00e9p\u00e9nek tekint. Jelk\u00e9pes az is, hogy Marlow, a k\u00f6nyv narr\u00e1tora \u00e9ppen a Temze partj\u00e1n, a t\u00falciviliz\u00e1lt Londonban mes\u00e9li el t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t, mintegy testk\u00f6zelbe hozva az \u00f6szt\u00f6n\u00f6k \u00e9s az \u0151r\u00fclet s\u00f6t\u00e9tj\u00e9t \u2013 ebb\u0151l is nyilv\u00e1nval\u00f3, hogy a mi felvil\u00e1gosultnak v\u00e9lt, rendezett vil\u00e1gunk mennyire t\u00f6r\u00e9keny.
\n\tA hetvenes \u00e9vek Amerik\u00e1j\u00e1ban ugyanezt \u00e9lhett\u00e9k \u00e1t az emberek: a k\u00e9nyszersoroz\u00e1s \u00e9s a m\u00e9dia \u00e1ltal k\u00f6zvet\u00edtett h\u00e1bor\u00fas \u0151rj\u00f6ng\u00e9s minden embert \u00e9rintett, katon\u00e1t \u00e9s civilt egyar\u00e1nt. A kommunizmus elleni harc jelszav\u00e1val tizen\u00e9ves fi\u00fakat k\u00fcldtek a t\u0171zvonalba, halomra \u00f6lt\u00e9k a vietn\u00e1mi polg\u00e1ri lakoss\u00e1got, \u00e9s napalmmal \u00e9gett\u00e9k fel a dzsungelt. A technikai f\u00f6l\u00e9ny azonban nem jelentett automatikusan civiliz\u00e1ci\u00f3s f\u00f6l\u00e9nyt, s\u0151t: a demokr\u00e1ci\u00e1j\u00e1val b\u00fcszk\u00e9lked\u0151 Amerika fiai minden addigin\u00e1l barb\u00e1rabb v\u00e9rengz\u00e9sbe keveredtek, ahol a puszta t\u00fal\u00e9l\u00e9shez is \u00f6lni\u00fck kellett. A hippikorszak idealizmus\u00e1b\u00f3l egyenesen a t\u00f6rt\u00e9nelem el\u0151tti id\u0151k \u00f6szt\u00f6nvil\u00e1g\u00e1ba cs\u00f6ppentek, \u00e9s ha t\u00fal\u00e9lt\u00e9k a h\u00e1bor\u00fat, akkor sem tudt\u00e1k soha feldolgozni azt, amit l\u00e1ttak, \u00e9s m\u00e9g kev\u00e9sb\u00e9, amit cselekedtek.
\n\tFrancis Ford Coppola filmje, az Apokalipszis most Joseph Conrad m\u00e1r t\u00f6bb moziv\u00e1ltozatot meg\u00e9rt reg\u00e9ny\u00e9nek t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t \u00e1thelyezi a h\u00e1bor\u00fas Vietn\u00e1mba, de megtartja a k\u00f6nyv vontatott t\u00f6rt\u00e9netkezel\u00e9s\u00e9t \u00e9s nyomaszt\u00f3 l\u00e9gk\u00f6r\u00e9t. A narr\u00e1tor ez\u00fattal egy fiatal h\u00edrszerz\u0151 tiszt (Martin Sheen), akit azzal a szigor\u00faam titkos k\u00fcldet\u00e9ssel b\u00edznak meg, hogy likvid\u00e1lja a kambodzsai dzsungelben rejt\u0151zk\u00f6d\u0151, bomlott elm\u00e9j\u0171 egykori elitkaton\u00e1t, Walter E. Kurz ezredest (Marlon Brando), akit reneg\u00e1t katon\u00e1kb\u00f3l \u00e9s bennsz\u00fcl\u00f6ttekb\u0151l toborzott mag\u00e1nhadserege istenk\u00e9nt tisztel. Willard kapit\u00e1ny teh\u00e1t csapat\u00e1val egy\u00fctt felhaj\u00f3zik a Mekongon, egyre m\u00e9lyebbre hatol a h\u00e1bor\u00fa \u0151r\u00fclet\u00e9b\u0151l t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00f3 \u00f6ld\u00f6kl\u00e9sbe, m\u00edg v\u00e9g\u00fcl, s\u00falyos ember\u00e1ldozatok \u00e1r\u00e1n, eljut a s\u00f6t\u00e9t istens\u00e9gk\u00e9nt tombol\u00f3 Kurtzhoz, \u00e9s egy \u00e9jszakai szertart\u00e1s k\u00f6zben lem\u00e9sz\u00e1rolja.
\n\tCoppola 1979-ben mutatta be az Apokalipszis most-ot, \u00e9s a film annak ellen\u00e9re nagy sikert aratott (Arany P\u00e1lma, nyolc Oscar-jel\u00f6l\u00e9s), hogy a rendez\u0151 v\u00e1ltig hangoztatta: a film m\u00e9g nincs teljesen k\u00e9szen. 2001-re azut\u00e1n v\u00e9gre elk\u00e9sz\u00fclt a v\u00e9gs\u0151, \u00fajrav\u00e1gott, kihagyott jelenetekkel \u00e9s napi felv\u00e9telekkel kieg\u00e9sz\u00fclt rendez\u0151i v\u00e1ltozat is, \u00e9s az \u00e1llva tapsol\u00f3 Cannes-i k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g a bizony\u00edt\u00e9k r\u00e1, hogy a film mondanival\u00f3ja most is \u00e9get\u0151en aktu\u00e1lis \u2013 s\u0151t b\u00e1tran kijelenthetj\u00fck, hogy a m\u00e9dia mindenhat\u00f3s\u00e1g\u00e1nak kor\u00e1ban fontosabb, mint valaha. Az Apokalipszis most ugyanis nem egyszer\u0171en h\u00e1bor\u00faellenes film, hanem ink\u00e1bb a \u201eh\u00e1bor\u00fas erk\u00f6lcs\u201d sz\u00f6rny\u0171s\u00e9g\u00e9t mutatja fel, azt, hogy nemes eszm\u00e9ink \u00e9s fennen hangoztatott ide\u00e1ljaink, teh\u00e1t a kult\u00fara k\u00fclsz\u00edne m\u00f6g\u00f6tt ott lapul benn\u00fcnk a v\u00e9rszomjas vad\u00e1llat. \u201eAz \u00e9n mozim ink\u00e1bb hazugs\u00e1gellenes filmnek min\u0151s\u00edthet\u0151\u201d jelentette ki a rendez\u0151, hiszen \u201eegy kult\u00fara hazudhat arr\u00f3l, hogyan folyik egy h\u00e1bor\u00faskod\u00e1s, hogy az embereket k\u00ednozz\u00e1k, megcsonk\u00edtj\u00e1k \u00e9s meggyilkolj\u00e1k. Ez az erk\u00f6lcs az, amely megr\u00e9m\u00edt engem, \u00e9s \u00e1lland\u00f3s\u00edtja a h\u00e1bor\u00fa kit\u00f6r\u00e9s\u00e9nek lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t.\u201d
\n\tA hol harsog\u00f3, hol idegt\u00e9p\u0151 zene, a csendek \u00e9s a fegyverropog\u00e1s v\u00e1ratlan v\u00e1ltakoz\u00e1sa, a gomolyg\u00f3 k\u00f6d \u00e9s a szakad\u00f3 es\u0151, a film tapad\u00f3s s\u00f6t\u00e9tje \u00e9s tr\u00f3pusi l\u00e1z-s\u00e1rga sz\u00ednei mindv\u00e9gig nyomaszt\u00f3 r\u00e9m\u00e1lom-hangulatot sugallnak. Az elbesz\u00e9l\u0151i hangot lesz\u00e1m\u00edtva a k\u00f6ly\u00f6kk\u00e9p\u0171 Willard szinte meg sem sz\u00f3lal, de fesz\u00fclt \u00e9s f\u00e1jdalmas arckifejez\u00e9se, ide-oda rebben\u0151 tekintete mindenn\u00e9l besz\u00e9desebb. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen hangs\u00falyos ez a n\u00e9mas\u00e1g a film egyik hossz\u00fa, csak most l\u00e1that\u00f3 jelenet\u00e9ben, amikor egy francia \u00fcltetv\u00e9nyes vacsor\u00e1j\u00e1n kirobban\u00f3 vad politikai vita, majd k\u00e9s\u0151bb az asztaln\u00e1l \u00fcl\u0151 fiatal \u00f6zveggyel kibontakoz\u00f3 szerelmi jelenet sor\u00e1n a gyilkoss\u00e1gokkal terhelt lelk\u0171 \u00e9s most is \u00f6lni k\u00e9sz\u00fcl\u0151 fiatal tiszt csak \u00fcl \u00e9s figyel, mint aki m\u00e1r nem tudja eld\u00f6nteni, hogy az \u0151t k\u00f6r\u00fclvev\u0151 esem\u00e9nyek val\u00f3sak-e egy\u00e1ltal\u00e1n.
\n\tA film n\u00e9z\u0151je is \u00edgy \u00e9rez: az els\u0151 h\u00e1bor\u00fas nagyjelenetben r\u00f6gt\u00f6n egy komplett \u0151r\u00fclttel, a napalm- \u00e9s sz\u00f6rfim\u00e1d\u00f3 Kilgore ezredessel (Robert Duvall) ismerkedhet\u00fcnk meg, aki viszont Kurtzcal ellent\u00e9tben v\u00edgan katon\u00e1skodhat tov\u00e1bb, mert patri\u00f3ta elhivatotts\u00e1g\u00e1n k\u00edv\u00fcl nem konstru\u00e1l ideol\u00f3gi\u00e1t \u0151r\u00fclet\u00e9hez, \u00e9s egy vietn\u00e1mi telep\u00fcl\u00e9s tot\u00e1lis kiirt\u00e1sa k\u00f6zepette is az a legnagyobb gondja, hogy a vajon megfelelnek-e a hull\u00e1mok arra, hogy embereit sz\u00f6rf\u00f6zni k\u00fcldje a pattog\u00f3 g\u00e9ppuskat\u0171zben. Ez a tot\u00e1lisan abszurd jelenet meg is adja a film alaphangj\u00e1t: a b\u00e9kebeli cselekedetek f\u00e1jdalmasan idegennek hatnak a mindig t\u00fczel\u00e9sre k\u00e9sz fegyverek vil\u00e1g\u00e1ban, legyen sz\u00f3 ak\u00e1r a Playboy-nyuszik dzsungelbeli fell\u00e9p\u00e9s\u00e9r\u0151l (majd a szint\u00e9n csak ebben a v\u00e1ltozatban l\u00e1that\u00f3 ki\u00e1rus\u00edt\u00e1s\u00e1r\u00f3l), egy kiskutya tragikusan v\u00e9gz\u0151d\u0151 megment\u00e9s\u00e9r\u0151l vagy egy temet\u00e9s ut\u00e1ni vacsor\u00e1r\u00f3l. Itt senki \u00e9s semmi nem maradhat tiszta, mindenkit \u00e1that a hal\u00e1l \u00e9s a hazugs\u00e1g rothad\u00f3 b\u0171ze.
\n\tKurtz ezredes azonban nem k\u00e9pes egyszerre mindkett\u0151t elfogadni. Ebben az \u00faj rendez\u0151i v\u00e1ltozatban a zseni\u00e1lis Marlon Brandonak van egy jelenete, amelyben \u00e9ppen a politikai hazudoz\u00e1sr\u00f3l r\u00e1ntja le a leplet, a dokumentumokb\u00f3l amelyeket Willardnak bemutat, egy\u00e9rtelm\u0171en kider\u00fcl, hogy a politikusok nem mondtak igazat a h\u00e1bor\u00faval kapcsolatban. Amint a r\u00e1k\u00f6vetkez\u0151 nagymonol\u00f3gb\u00f3l megtudhatjuk, az embertelen borzalmakat \u00e1t\u00e9lt ezredes r\u00e1\u00e9bredt, hogy az ember csak \u00fagy k\u00e9pes v\u00e9ghezvinni a sz\u00f6rny\u0171s\u00e9geket, ha egyben el is fogadja \u0151ket, ahogy mondjuk egy der\u00e9k, csal\u00e1dszeret\u0151 m\u00e9sz\u00e1ros elfogadja, hogy \u00e1llatokat \u00f6l. Ha nem hazudunk arr\u00f3l, amit tett\u00fcnk, k\u00e9pesek lesz\u00fcnk emberfelettiv\u00e9 v\u00e1lni \u2013 illetve ink\u00e1bb emberfeletti sz\u00f6rnyetegg\u00e9, ahogy azt \u00e9ppen a barb\u00e1r r\u00edtusok t\u00e1rgyak\u00e9nt \u00e9l\u0151 Kurtz is bizony\u00edtja. Az ember azonban soha nem v\u00e1lhat t\u00f6k\u00e9letes istenn\u00e9, \u00e9s mikor a hal\u00e1l \u00e9s a hazugs\u00e1g k\u00f6z\u00fcl a hal\u00e1lt v\u00e1lasztja, egyben a saj\u00e1t hal\u00e1l\u00e1r\u00f3l is d\u00f6nt\u00f6tt.
\n\t\u201eThe horror! The horror!\u201d suttogja a haldokl\u00f3 Mr. Kurtz Joseph Conrad reg\u00e9ny\u00e9ben. Ezek a mag\u00e1nyosan \u00e9s bomlott elm\u00e9vel meghal\u00f3 Kurtz ezredes utols\u00f3 szavai is: utat nyitnak a v\u00e9gtelen szenved\u00e9s \u00e9s a hi\u00e1baval\u00f3 hal\u00e1l irt\u00f3ztat\u00f3 s\u00f6t\u00e9ts\u00e9g\u00e9be. Hi\u00e1ba minden \u00e1ldozat, a vil\u00e1gv\u00e9ge nem hozza el a megv\u00e1lt\u00e1st, hiszen az apokalipszis m\u00e1r elj\u00f6tt, \u00e9s ha Kurtznak \u00e9s Coppol\u00e1nak igaza van, am\u00edg l\u00e9tezik h\u00e1bor\u00fa, mindig az utols\u00f3 id\u0151ket \u00e9lj\u00fck.
\nszta-dgy<\/em><\/p>\n

Eredeti c\u00edm: Apocalypse Now Redux; amerikai 1979\/2001; 202 perc; Rendez\u0151: Francis Ford Coppola; Szerepl\u0151k: Marlon Brando, Robert Duvall, Marin Sheen, Frederic Forest, Albert Hall, Sam Bottoms, Laurence Fishburne, Dennis Hopper, G. D. Spradlin, Harrison Ford, Glenn Scott<\/strong><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Conrad reg\u00e9nye, Coppola filmje – nem is tudom melyik fontosabb nekem, tal\u00e1n m\u00e9giscak a reg\u00e9ny. De a filmet is nagyon szeretem, a rendez\u0151i v\u00e1ltozat ugyan kicsit t\u00fal hossz\u00fa, de zseni\u00e1lis. […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"closed","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[16],"tags":[],"class_list":["post-97","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-filmekrol","has_no_thumb"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/gyorgydragoman.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/97","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/gyorgydragoman.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/gyorgydragoman.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/gyorgydragoman.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/gyorgydragoman.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=97"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/gyorgydragoman.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/97\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/gyorgydragoman.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=97"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/gyorgydragoman.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=97"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/gyorgydragoman.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=97"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}