Lencseleves, tárkonyosan paradicsomosan
Szerezzetek negyedkiló lencsét, két hagymát, két répát (nekem murok) egy-két zellerszárat (vagy egy negyed zellert) pár gerezd fokhagymát, egy félliteres jó-féle olasz paradicsom passátát vagy hámozott paradicsomkonzervet. Sorakoztassátok fel ezeket a hozzávalókat a konyhapulton. Gondolkozzatok el egy kicsit azon, hogy végül is lehetne kolbász nélkül is főzni, úgy is finom lenne, aztán mégis csak menjetek be a kamrába, hozzátok ki a kolbászt. Ha már ott vagytok, nézzétek bánatosan a polcon a befőzött paradicsomok hűlt helyét, fogadjátok meg, hogy idén nyáron megint főztök majd be paradicsomot.
Vágjátok fel a hagymát, jó apróra. Kockázzátok fel a murkot, zúzzátok meg a fokhagymát. A zellert is vágjátok fel. Tegyétek fel egy kis vajon vagy olajon fonnyadni a zöldségeket. Válogassátok ki a lencsét. (Tudom, ma már nem kell kiválogatni, nincsenek már benne kis kavicsok effélék, de én egy szitában akkor is kiválogatom. Jól esik az ujjbegyeimnek és kész.) Tegyetek egy kis köményt és borsot a zöldségekre, sózzátok meg, szórjatok rá egy kis kakukkfüvet, majoránnát, rozmaringot, lestyánt. Ezekből a fűszerekből nem kell sok, majd úgyis a tárkony lesz a lényeg, de azért nem árt, ha ott bujkálnak ezek is a háttérben a tárkonyos paradicsom savanyája mögött. Öntsetek hozzá másfél csésze vizet, forraljátok fel a legnagyobb lángon. Ha a lencse egyszer felforr utána már kis lángon is gyorsan és könnyen puhára fő. Húzzátok le a lángot, öntsétek hozzá a passátát aztán töltsétek félig vízzel a passátás üveget, rázzátok jól fel, gondolatban veregessétek magatokat vállon, hogy egy csepp se megy kárba, így kell ezt, aztán öntsétek ezt is a leveshez. Tegyetek bele egy babérlevelet és jó sok tárkonyt. Legjobb lenne a friss, de szerencsére a tárkony markáns íze jól bírja a szárítást. Fedjétek le, főzzétek kis lángon negyedórát. Közben vágjatok vékony szeltekre egy arasznyit a kolbászból, Persze, kóstoljátok meg, Mindig ellenőrizni kell, nehogy tegnapról mára valahogy megromlott volna. Tegyétek a leveshez, főzzétek még negyedórát, amíg a lencse megpuhul.
Merjétek tányérba. Facsarjatok bele egy kis citromot, egyétek meg.
Lehet tejfölt is tenni hozzá, sőt velem az is előfordul, hogy lilahagymát vágok nagyon vékony szeletekre, és beleteszem a kész levesbe. (Ezt a fuszulykalevessel szoktuk csinálni, ettől még fuszulykalevesesebb a lencse.)
Ha sietek, kuktában főzőm, a kisebb fokozaton tizenöt perc kell neki, akkor viszont már az elején beleteszem a kolbászt.
(Nyáron ugyanezt a leves szeretem főzni, friss zöldapszulyból, friss tárkonnyal, friss paradicsommal, szigorúan kolbász nélkül – az túlságosan elnehezítené. Talán ezért tudok kanalazás közben olyan jól álmodozni a nyárról.
