Dr. Dragomán Gerő Pál - Gyárfás L. Miklós karikatúrája

Dr. Dragomán GerÅ‘ Pál – Gyárfás L. Miklós karikatúrája


Apai nagyapám, Dr, Dragomán Gerő Pál éppen ma, 2015 február tizennegyedikén volna százegy éves. Legendás múzeumigazgató meg földrajztanár volt ő Marosvásárhelyen, emlékszem, tíz éves körül lehettem, amikor megjelent róla ez a karikatúra és ez a cikk a Vörös Zászlóban. (Ma már Népújság.)
“Egy nyári délelÅ‘tt kint voltunk a Maros partján. Ott tartottuk meg a földrajzórát. Nagy, hórihorgas érettségizÅ‘ diákok voltunk, és köztünk a tanár, aki alig ért a vállunkig. Addig-addig kerülgettük a dolgot, amíg a legerÅ‘sebb fiú odaállt a tanár elé, s megkérdezte.
– Azt hallottuk, hogy a tanár elvtárs jól tud cselgáncsozni. Mi már érettségi elÅ‘tt állunk. Nemsokára vége a tanár-diák viszonynak. Volna kedve megküzdeni közülünk valamelyikkel?
– Hát, ha nagyon akarjátok, akár egyszerre többel is! — válaszolta.
– Hű az áldozóját! – horkantunk fel -, itt valami nem stimmel! Az öreg azt hiszi, hogy mi puliszkából vagyunk.
Kezdtünk nekigyürkőzni a csatának. Pali bácsi pedig, hogy a harci kedv még forróbb legyen, megszólalt: – Mindenki üthet, rúghat, haraphat, de amelyik nem tud úszni, az a közelembe ne jöjjön, mert akit elkapok, be is dobom a vízbe!
Nekirohantunk vagy haton, elülről, hátulról, ütöttük is volna, de nem volt, akit, mert alig egy perc alatt a banda a vízben volt, s aztán tikácsolva, prüszkölve kecmeregtünk ki a Marosból.
Az ő óráin puskázni képtelenség volt. Ritka finom szimattal kapta el a másoló diákot.
Most, amikor kérem tőle a sztorit, olyan zsíros viccel kezdi, hogy le sem merem írni.
– Pedig ez illik rám – mondja nevetve —, de van nekem amolyan diétás mesém is, ne búsulj! Úgy kilencszáznegyvenkilenc-ötvenben lehetett, a Kollégiumban. Földrajzórám volt a Marosi Barnáék osztályában. Év végi dolgozatírás. Katalógussal a kezemben belépek az osztályba. Látom, hogy tele van írva a tábla orosz szöveggel. Vettem a rongyot, hogy letöröljem, de a fiúk könyörögtek. „Ne tessék letörölni! Még nem tudtuk végig lemásolni…” Na jó. Hagytam. Aztán elmondtam a tételt, megírták a dolgozatokat, s képzeld, egytÅ‘l egyig minden dolgozat hibátlan volt!
Csak az érettségi banketten vallották be azok a hóhányók, hogy az a szöveg a táblán nem orosz lecke volt, hanem a földrajzot írták fel orosz betűkkel, s a szemem láttára puskázták le az egészet.”
(Görbe Pantheon, Mentor, 2013. Gyárfás L. Miklós rajza)