A nagyfiúk meg mind meg akarják nézni anya bugyiját. Azt mondják, nagyon kíváncsiak a bugyijára, de igazából nem is a bugyiját akarják látni, hanem a bugyis fiókját, azt amelyikbe a bugyijait tartja. A rendes kicsi bugyiit, meg a harisnyabugyiit, meg a fürdőbugyiit. Mind azt kérik, hogy vigyem be őket anyáék szobájába, és húzzam ki nekik a legfelső komód fiókot, mert látni akarják, hogy most is vannak-e rágógumik meg csokoládépénzek, meg szappanok eldugva anya bugyijai közé.
Tudom, hogy vannak, mert két napja itt volt keresztapám, és ő mindig hoz csokit is rágót is kávét is, de ezt a fiúknak nem mondom meg, hanem azt mondom inkább nekik, hogy nem szabad.
Anya a múltkor nagyon megszidott amikor hazajött meglátta, hogy a bugyik és a harisnyák és a kombinék mind ki vannak dobva a fiókjából, és a rágókból meg a csokipénzekből egyáltalán semmi se maradt, mert a fiúk még a papírjukat is kisimogatták mindegyiknek és elvitték azokat is haza magukkal.
A nagyfiúk akkor azt mondják, hogyha megmutatom nekik anya bugyis fiókját, akkor bevesznek a focicsapatba, én lehetek a kapus, az a legvagányabb, mert a kapusé a legszebb szám, az egyes, hogyha akarom most azonnal felfestik a majómra dukkófestésékkel, méghozzá pirossal, mert az a legszebb szín, aztán később vágnak sablont is zsilettel kartonból és felfújják az egyes fölé a nevemet, úgy, ahogy maguknak csinálták, és ez még mind semmi, hogyha akarom, fújnak nekem még ádidász és puma jelet is a trikómra, annyit amennyit csak akarok.
Amióta Feri kapott egy ádidászos trikót születésnapjára azóta nagyon szeretnék én is egyet, próbáltam is egyszer már magamnak csinálni, anya körömlakjával festettem át rajta, de nem sikerült, úgyhogy ki kellett dobjam a trikómat a szemétbe és azt kellett hazudjam anyának, hogy véletlenül az óvodában felejtettem és a körömlakkját meg fel kellett töltsem acetonnal, hogy ne vegye észre, hogy milyen sok elfogyott.
Mondom a fiúknak, hogy nem hiszem, hogy azt megtudják csinálni, nincs is igazi sablonjuk se dukkófestékük, csak úgy mondják, de akkor Zsolti a legnagyobb fiú elővesz a zsebéből egy kicsi fruktós üveget, és az tényleg tele van piros festékkel, Jancsi meg kihúz a zsebéből egy cigaretta tárcát és azt mondja nézzem csak meg, és a cigarettatrácában egyáltalán nincsenek cigaretták, hanem az aljába egy olyan csikós ádidász virág van vágva, a tetejébe meg egy ugró puma, Jancsi visszaveszi tőlem a tárcát és kinyitja, egy kicsi vasfujókát vesz ki belőle, meghajlítja, azt mondja ezzel kell felfújni a dukkófestéket, pont fix olyan lesz mint az igazi, hogyha ádidászt akar akkor az egyik sablont használja, hogyha pumát akkor másikat, ez a sablon ráadásul rézből, van, pont fix olyan ádidászt lehet vele fúji mint az igazi.
Mondom, hogy nemhiszem, erre Jancsi kiveszi a dugót az üvegből, beledugja a fujóka hosszabbik felét, a másikat a szájába veszi, aztán odamegy a falhoz, Zsoltinak, Zsolti a falra teszi a tárcát, Jancsi belefúj a fújókába, az üveg felbugyborékol, a fujókából pirosan száll a dukófelhó, Zsolti leveszi a falról a tárcát, tényleg ott a helyén egy kicsi ádidász virág,
Nagyon vagány, tényleg pont olyan mint amilyen a Feri trikóján van. A fiúk azt mondják, pont ilyet fújnak a trikómra, hogyha akarom, de most már én jövök, mutassam meg szépen az anya fiókját a bugyikkal meg a rágókkal meg a csokoládékkal.
Mondom, hogy nem szabad, közben eszembe jut, hogy mit mondott anya, amikor ádidász trikót kértem születésnapomra, hogy nem vehetünk mert nagyon drága, neki is nagyon tetszik, de sajnos nincsen rá pénze, és az is eszembe jutott, hogy megölelt és megpuszilt amikor mondtam neki, hogy nembaj, mert hogyha nagy leszek és lesz pénzem akkor veszek én majd magamnak is és neki is.
A fiúkra nézek és megkérdezem tőlük, hogy Anyának is tudnának ádidászos trikót csinálni?
Jancsi azt mondja, háperszehogy, sőt még Adidaszos bugyit is, képzeljem el, milyen jól nézne ott ki elől az a piros csíkos ádidász virág, hogyha akarom, most azonnal megcsinálják, nem kell hozzá csak egy könyv amire felhúzzák a bugyit, meg egy újságapapír amivel letakarják a sablont, itt nálunk szerencsére van könyv is újság is elég, minden egyes rágógumiért vagy csokiért vagy cukorkáért lefújnak egyet, amilyen burzsujok vagyunk, biztos lesz ott a fiókba elég édesség, hogy mindegyikre jusson.

Ez a novella az Alibi hat hónapra Bugyi számában jelent meg.