tevagyahibasAz első szabály, amit hoztam, amikor elhatároztam, hogy író leszek, az volt, hogy eldöntöttem, mostantól kezdve én vagyok a hibás. Azért, amit vállaltam. Ha nem sikerül, az az én hibám, mást nem okolhatok, és nem hibáztathatok, se a körülményeket, se más embereket, senkit, csakis saját magam. Ez egy kíméletlen szabály, azt jelenti, hogy a kudarc az én kudarcom, egyedül csakis az enyém. Nincs jogom máson bosszút állni érte. Egyedül csak magamon állhatok bosszút, arra pedig a legjobb módszer, ha újra megpróbálom. Néha hónapok telnek el így, szemben az üres, fehér fallal. Leírom, kidobom, újra leírom, újra kidobom. Tudom, hogy ha elég sokszor megpróbálom, akkor egyszer majd nem kell kidobni. Egyszer majd jó lesz, olyan, amilyennek lennie kell.