Fegyverkezés
Amikor elmentem a BulletStop nevű fegyverboltba Rockfordban, Illinois államban, és megcsodáltam a gyönyörű baba-rózsaszínűre festett, kislányoknak szánt AR15 ősöket, és beszédbe elegyedtem a boltossal, aki megmutatta a zsebre dugható pénztárcánál alig nagyobb kis .22 pisztolyát, amibe azért, nyugodjak meg, de igenis van olyan spéci lőszer, ami öklömnyi lyukat üt távozáskor a delikvensen, és amit egyébként mindig magánál hordanak a feleségével, hamarosan kiderült, hogy nem tud nekem semmilyen fegyvert eladni a világon, mert én egy olyan országból jövök, ahol sajnos nem igazán lehet fegyvert tartani. Nem értette, hogy tudjuk magunkat megvédeni akkor az állam diktatúrájától, és amikor később azt is megtudta, hogy mifelénk a vadászat is nagyon költséges mulatság, akkor aztán már tényleg annyira de annyira sajnált, hogy egyáltalán nem is volt hajlandó pénzt elfogadni a töltényekért, amiket ellőttünk, amikor hátravitt a bolttal egybeépített lőtérre, ahol értő instrukcióit követve kipróbálhattam majdnem a teljes szortimentet.
Remélem nem állunk meg félúton, és nem csak lőterek épülnek majd itthon százszám, hanem a fegyvertartás is könnyebb lesz majd ezután, hogy mi is nyugodtan hajthassuk álomra a fejünket, tudván, hogy nagy kaliberű fegyverekkel rohangáló kamaszok őrködnek majd éberen a biztonságunk és a demokrácia felett.