A spanyol omlett – éhes kamaszok öröme
Ha a fiaim a nap végén farkaséhesek akkor jön el a spanyol omlett ideje. Nyolc tojás, két hagyma, hat szép nagy krumpli, és mindenki jóllakik. A név csalóka mert ez nem egy feltekert omlett, ez egy serpenyőben sült krumplis tojásos (hagymás) rántotta-lepény. Az benne a különös, hogy hiába csak krumpliból, sóból, tojásból hagymából és olajból készül, az eredmény mégis sokkal jobb mint azt a felsorolt hozzávalók sejtetik.
Kultikus spanyol (katalán) alapétel, (tortillanak hívják) lehet ebéd, tapas, uzsonna, reggeli, piknikétel, eszik melegen, hideg, langyosan, még szendvicsben is. És persze mivel alapétel, itt is rengeteg variációs és szentségtörési lehetőség van. Ez az én évek óta kitapasztalt módszerem.
Két fej hagymát megpucolok, felszeletelem, aztán egy közepes serpenyőben kis lángon fonnyasztani kezdem olivaolajon. (A spanyol világon kívül ezen persze vita van, de ettől spanyol a spanyol omlett, olivaolajjal főzik és punktum – szalonnával mondjuk szépen lehet székelyesíteni, de az más egy másik étel, próbáltam és finom volt de nagyon más.) Amíg fonnyad, gyorsan megpucolok meg fél-háromnegyed kiló krumplit, aztán másfél-centis kockákra vágom. (Ilyenkor megszoktam érdeklődni, hogy mennyire éhesek a családtagjaitok, aztán vállat vonok és hozzáteszek még egy szem krumplit. Biztos, ami biztos.) Amikor a hagyma közben megfonnyadt, kiveszem a serpenyőből, és átteszem egy keverőtálba. A krumplit a hagyma helyére teszem a serepenyőbe, löttyintsetek rá még egy bő adag olajat, lefedem és sülni párolódni hagyom közepes lángon. Közben feltörök hat-nyolc tojást, jól felverem három csipetnyi sóval, ráöntöm a kihűlt hagymára. Némi bűntudattal elkezdem keresgélni a szerecsendiót. Meg a reszelőt. Ha megtalálom, arra gondolok, mennyire megbotránkoznának ezen a purista spanyolok, ilyenkor azzal érvelek elég temperamentumosan a képzelt vitában, hogy krumplis ételnek szerecsendió még soha meg nem ártott, aztán rá is reszelek egy keveset kéjesen-diadalmasan a krumplira. Ha megpuhult, hagyom egy nagyon picit pirulni. Keverek egyet a tojásos hagymán, egy szép körkörös mozdulattal átöntöm a serpenyőbe. Kicsit rázogatom, hogy szépen eloszoljon, aztán lefedem, kis lángon hagyon öt percig sülni. Közben odakiáltok a családtagjaimnak, hogy jöhetnek teríteni. Amikor az omlett körbe sült de felül kicsit nyálkás, átteszem két percre a sütőbe a grill alá, közben diadalmasan örülök, hogy nem kell a megfordítással kínlódni. Ha a sütő elromlott, vagy éppen nincs (mert tegyük fel, nyaralunk), akkor nincs mese, igazi spanyol módra kell eljárni: óvatosan és ügyesen egy nagy tányérra csúsztatom az omlettet, lefedem a megfordított serpenyővel, San Lorenzóhoz a szakácsok védőszentjéhez fohászkodom, közben bátor spanyol háziasszonynak képzelem magam és egy hirtelen mozdulattal jól megfordítom. Innen már csak három perc türelem és kész is, mehet az asztal közepére.
Szép derék torta szelteket szoktam vágni belőle, amit aztán külön meglocsolok a különleges alkalmakra dédelgetett olivaolajommal. Lehet is vacsorázni. Ha valami csoda folytán maradna belőle, akkor meg kész a reggeli.