Dragomán György: Hét törés
A bal felső nagymetsző tejfogam akkor, amikor felálltam az állatkerti vendéglőben a székre, és a támlába kapaszkodtam, mert úgy akartam elmesélni egy viccet, de a szék eldőlt velem, és én pont a fogamra estem.
A fejem akkor, amikor az emeletes ágy létrájáról nekiestem az öntöttvas kalorifernek.
A szemfogam akkor, amikor ráharaptam a rozsdás szegre a krémesben, amit Feritől kaptam.
A karom akkor, amikor Gazsi bosszút állt azért, mert én azt mondtam neki, szopjon meg azért mert hátulról elakasztott.
A bokám akkor, amikor az építkezésen át akartam ugrani az árkot és ráestem a beton csatornacsőre.
A lengőbordám akkor, amikor ólomcsőből és láncból csináltam magamnak nuncsakut, hogy Dzsikán bosszút álljak, és gyakorlás közben úgy akartam a hónom alá venni mint Bruszli.
A csípőm akkor, amikor Zozó bátyja felmászott utánam a nagyfára és ledobott, két nappal azután, hogy a blokktetőről fejbe dobtam Zozót és a nővérét mustárbombával.
A Rosszaságok negyedik darabja. Egy-szuszra olvasható kis szövegek ezek, pillanatképek egy vad gyerekkorból. A Népszabadság karácsonyi számában közöltem őket, pár évvel ezelőtt.