Dragomán György: Foxtrott
Sokan nem is tudják, de az egész nagy hacacáré úgy kezdődött, hogy Sepsi Péter és bandája tévedésből a brassói rádiógyár teherautóját rabolta el ezerkilencszázötvenhat augusztus huszonharmadikán. Úgy tudták, a teherautón…
Dragomán György: A bárányról
Báránylapockát hártyázok. Ahogy a húsra helyezem a keskeny pengét, és két ujjam közé fogom leheletvékonyságú hártyát, és lassan futtatni kezdem a hús felületén a kést, egyszercsak azt érzem, nem vagyok…
Dragomán György: Hallod, te gyáva asztalos?
Hámori Gabriella elmondja ezt a monológot a Nemzeti Galériá, te gyáva asztalos, engedj be! Tudom, hogy ott vagy, hallod, engedj be! Engedj be, hallod, engedj be! Tudom, hogy ott vagy,…
Szépen sorban
Négyéves vagyok. Nagymamával gazdaságot építünk. Nehéz munka, sokat kell dolgozni. A szürke vasalópokróc a világ, azt teríttettük a kerekasztalra, ilyenkor egész kicsi kalyiba lesz az asztalból, máskor be szoktam bújni…
Dragomán György: Extra Brut
Azt hazudom Ildikónak: azért megyek, hogy behozzam a pezsgőt. Utánam szól, hogy még nem hűlhetett be, várjak, de úgy teszek, mint aki nem hallotta meg, végül is az utcáról szépen…
Dragomán György: A báránycomb
Bordás letette a konyhaasztal melletti székre a hátizsákját, és bekiáltott a szobába Andreának, hogy megjött, és mindben sikerült, kapott mindent amit csak kell, és elkezdte kipakolni a sok mindent amit…
Dragomán György: Az első pillanat
Az első telepesekkel érkeztem ide a Marsra még kétezerharmickettőben. Azok után, hogy huszonötben három másodperccel az indulás után felrobbant a hordozórakéta, és mindenki meghalt némileg lecsökkent a jelentkezők száma, lehet,…
Dragomán György: Rakéta
A vendégek még meg se jöttek, de Karcsika már azt várta, hogy elmenjenek. Az volt az egészben a legjobb, igaz, nagyon kellett figyelni, hogy a vendégek mikor indulnak el, nem…
Dragomán György: Galanga
A Holdnővérek a kínai gyömbért hozzák ki utoljára, kicsi porcelenfidzsában teszik a többi fogás mellé, kedvesen odahajolnak közben a Trónörököshöz, beborítják frissen mosott hajuk meg a bőrük illatátval, lesütött szemmel…
Dragomán György: A pillanat, amitől mindig féltél
Füstre ébredsz, vagyis köhögésre, a saját köhögésedre, mélyen szakad fel a tüdődből, és rögtön tudod, hogy baj van, ez most nem álom és nem éjszakai szorongás, tényleg tele van fullasztó…
Dragomán György: Nulla-nulla-nulla-nulla-nulla
Az egész rohadt nagy plázában az összes hangszóróból ugyanaz a rádió szólt ugyanazzal a számmal, valami divatos koreai csajos pop, ami már elsőre se tetszett, századikra meg már kimondottan utálta,…
Dragomán György: A szerelmeslevél
Szerelmeslevél azóta van, mióta szerelem és írás. Négyezer évvel ezelőtt agyagtáblára írták, négyszáz évvel ezelőtt négyrét hajtott pecsétes pergameneket vittek váltott lovakon a postafutárok, ma műholdon és tengeralatti kábeleken szállnak…
Dragomán György: Poszthumán randi
Figyelj, ne játsszunk tovább, az az igazság, hogy én pontosan tudom, hogy ebből se lesz semmi, kortyolgatod azt a vodka martinit, amire meghívtalak, meg igyekszel kedvesen nézni, de tudom, hogy…
Dragomán György: A Hattyú szárnya
Felhők a Hietaniemi öböl felett. Finnországban történt idén tavasszal. Három tudóssal ültem egy kocsiban, egy román szociológus, egy flamand antropológus és egy izraeli filozófus ült mellettem, mentünk épp valahova. Esőre…
Dragomán György: Most akkor mi az igazság?
Azt mondod, a legjobban az akaszt ki, amikor a horoszkópodról kérdeznek, hogy milyen csillagjegy vagy. Azt szoktad válaszolni, hogy nem tudod, és nem is érdekel, mert egyáltalán nem hiszel a…
Dragomán György: Rukkola
Sose gondoltad volna, hogy egy márkás női tűsarkúban ennyi vas van, rendes kőkemény acélbetétekkel van tele a talpuk, alig viszi szét a flex, a bőr felső is nehezen ég, hiába…
Dragomán György: Porcelán
Féléves házasságotok legnagyobb balhéja után ülsz itt velem szemben, annyira iszonyatosan összevesztetek, hogy összetörted a nászajándékba kapott tizenkét személyes porcelán étkészlet valamennyi darabját, még azokat a kis cuki szószos tálkákat…
Dragomán György: Vége
A füvön fekszem, arccal a földnek, sírok. Az arcom eltakarom a felkarommal, a mezem felcsúszott a hátamra, összegyűrődött, nem látszik rajta sem a nevem, sem a számom. Ez a kép…
Dragomán György: De mi az a bátorság?
Ezt most nem egészen értem, mondd már el megint, de most az elejétől. Szóval hárman voltak, a pénztárcádat akarták. Egyiknél kés volt, a másik kettőnél nem tudod. A pénztárcád majdnem…
Dragomán György: Vér
Senki sem tudta, hogy a vérmedvék és a húsevő vaddisznók háborúja hogyan is kezdődött. A vaddisznók szerint a medvék kezdték, a medvék szerint a vaddisznók. A vérmedvék azt mesélték, egy…
Dragomán György: Mi az, hogy hűség?
Ötödször mondod már, hogy muszáj elmesélni, nem bírod ki, egyszerűen muszáj. Én meg azt mondom, inkább hagyjuk, ne mondd el. Nekem se, neki se, senki másnak se. Tartsd meg a…
Dragomán György: Oldszkúl hárdkór házasság
A házasságról kérdezel? Figyelj, én nem szoktam erről beszélni. Igen, itt az ujjamon a gyűrű, de akkor is, ez magánügy. Hogy nem tudod, hogy mit csinálj? Hat éve együtt vagytok,…
Dragomán György: Varicella Zoster
„Búcsúzz el az arcodtól”, gondolod, ahogy a tükörbe nézel. Ezt viccesen mondod, igazából nem hiszel benne, jó, persze, láttad a fényképeket, olvastad a betegség lefolyásának leírásait, elvileg tudod, hogy mi…
Dragomán György: A liszt istene
Ahogy megmondtam, hogy ki vagyok, rögtön tudták, hogy lisztügyben jöttem, a kiscsaj mindjárt bevitt az irodába, aztán mint egy gép rögtön nyomni kezdte nekem a statisztikákat, és tényleg, ők itt…
Dragomán György: Puskák vagy galambok
Ahogy bementem a tornateremben a vastag bordó posztóval lefüggönyözött szavazófülkébe, a borítékkal és az ellenőrzőmmel a kezembe, alig bírtam ki kacagás nélkül, mert eszembe jutott, hogy mit mondott édesapa, amikor…
Dragomán György: Adatmentés
Őz tata mélyet sóhajtott, felpattintotta a bányászsisak elejére zsanérozott régi hószemüveget, a foszladozó bőrrel bevont keretre drótozott órás lupék elejére még külön fel volt ragasztva két különböző színű optikai lencse.…