Dragomán György: Látósdi
Kontra Ágnes képei közé Épp felolvasom a szöátósdit fogunk játszani a testvéremmel. Lehunyom a szemem, a testvérem is lehunyja az övét, a nap felé tartja az arcát, a nap átsüt…
Dragomán György: A sárga csillag (részlet a Máglya című regényből)
A kép a fortepanról való: a Forgách utca 32 szám alatt készült 1944-ben. Tavasz van, az a nap, amikor felkerültek a kabátokra a sárga csillagok, hipp-hopp, egyszer csak ott voltak,…
Dragomán György: Hangdobozok
Apám azon a napon kezdett el a hangdobozokon dolgozni, amikor anyám elhagyta. Halála napjáig dolgozott rajtuk, összesen több mint tizenöt évet, amennyire tudom, mást nem is nagyon csinált, a dobozok…
Dragomán György: A kancsi halál
Azt mondják, a blokkfelelős azért utálja annyira a gyerekeket, mert valami balesetben meghalt az unokája, de Máriusz azt mondja, ez nem igaz, olyan gonosz embernek mint a blokkfelelős gyereke se…
Dragomán György: A rendszer és ellenségei
N. város, a Párizsban C. Ogilvy művésznéven befutott emigráns szobrász szülővárosa még annál is sokkal szürkébb és hatalmasabb volt, mint amilyennek Erika képzelte. Mire a vonat a főpályaudvarra ért, Erika…
Dragomán György: Foxtrott
Sokan nem is tudják, de az egész nagy hacacáré úgy kezdődött, hogy Sepsi Péter és bandája tévedésből a brassói rádiógyár teherautóját rabolta el ezerkilencszázötvenhat augusztus huszonharmadikán. Úgy tudták, a teherautón…
Dragomán György: Favágók
Apám a távcsővel az ég alját nézi, az ég alján a villámokat. Abból, megnyalja a száját, tudom, hogy fejben számol, a távolságot méricskéli. A dörgés végigvág a völgyön, apám előveszi…
Dragomán György: A maidennel csajozni
Figyelj már kisgyerek, nem akarok beszólni neked, de hallottam, hogy mit mondtál az előbb annak a csajnak, mielőtt felszálltál volna a hévre, hogy szar volt az egész buli és pláne…
Dragomán György: A zsák
Hűséges hátizsákom. Elég szakadt már ez a szegény hátizsák, gondolod, ahogy felteszed a poggyásztartóra. Kifejezetten rongyos, két helyen már megvarrtad, és egyszer még egy profi javításra is elvitted, ahol egy…
Dragomán György: Éhség
Gaál Józsefnek Gaál József egy bestia szobra a hétből. A fekete disznókat hajnalban kell megetetni, pontosan azelőtt, hogy feljönne a nap. A falnivalót egy nagy kézi betonkeverőbe gyűjtik nekik, hajnalban…
Dragomán György: Rekonstrukció
Olga a rekonstrukciós kísérlet napja óta nem ment át gyalog a hídon. Taxival se szívesen, még villamossal volt a legelviselhetőbb, a csukló melletti széken, ahol nem volt ablak, vagy magában…
Dragomán György: Hallod, te gyáva asztalos?
Hámori Gabriella elmondja ezt a monológot a Nemzeti Galériá, te gyáva asztalos, engedj be! Tudom, hogy ott vagy, hallod, engedj be! Engedj be, hallod, engedj be! Tudom, hogy ott vagy,…
Dragomán György: Vízköpő
A fényképezőgép csak nehezen fért át a csirkedrótba vágott lyukon, Mirelle fél kézzel a drótot feszítette, a másikkal a fényképezőgépet forgatta, hogy az objektív után a váz is átférjen. Nem…
Dragomán György: A cölöp
Liftajtó csendülése, ki, előre aztán jobbra, le egy lépcsőn, botlás, négy lépés, halszag, növényszag, tovább előre, megint fordulás, megint előre, felkaron durva szorítás, jobbra rántás, ajtó nyikordulás, ki, hideg, nyolc…
Dragomán György: Jégmező
A természetrajzi múzeum nem volt túl jó állapotban. Két hete nyitották meg újra, akkor is csak három termet, a sarkvidéket és a tundrát, azt is csak azért, mert egy külső…
Dragomán György: Sosonok
Legyecske nem akart megállni, az ösvényről meg pláne nem akart lemenni. Mirelle többször rászólt, hogy várjon, de hiába, a férfi csak ment tovább egyenesen a régi tábor állítólagos helye felé.…
Dragomán György: Kontakt
Mirelle egészen lassan itta az eszpresszót. Hátradőlt a széken, feltolta a hajára a napszemüvegét, behunyta a szemét, úgy napoztatta az arcát. Arra gondolt, hogy feladja, nem marad tovább, inkább hagyja…
Dragomán György: Mappa
A mappát apám halála után fél évvel találom meg. Teljesen véletlenül. Késő délután van, a nap éppen rásüt a kedvenc karosszékére. Eszembe jut, ahogy ott szokott ülni, valamelyik régi francia…
Dragomán György: Galamb
Apám ágya fölött a falon egy ágon ülő kitömött galamb, megérintem a tollait, porosak. Borsónyi fekete üvegszeme van, csúnya. Apám ágya magas és keskeny, kényelmetlennek látszik. Soha nem feküdtem még…
Dragomán György: Vanessza faterja
Rajtam kívül csak ketten ülnek a buszon, hangosan beszélgetnek. Nézem őket, pólójuk csuklyája alól kiáll a baseball sapka sildje. Egy telefon fölé hajolnak, az egyik beszél, a másik hallgatja, mintha…
Dragomán György: A főkönyvtáros
1. (Almák) Tokodi, a főkönyvtáros, a második legmagasabb kerekes létra tetején állt, vagyis nem is a létra tetején, hanem a létra tetején lévő kis deszkaplatform körül futó fémkorlátra drótozott felfordított…
Dragomán György: Extra Brut
Azt hazudom Ildikónak: azért megyek, hogy behozzam a pezsgőt. Utánam szól, hogy még nem hűlhetett be, várjak, de úgy teszek, mint aki nem hallotta meg, végül is az utcáról szépen…
Rabság – történetek a rácsokon túlról rádióváltozat
Aki úgy érzi, hogy szívesen meghallgatna öt sötét börtön történetet, annak bizalommal ajánlom a Rabság című novellaciklusom, a Marosvásárhelyi Rádió feldolgozásában, Bányai Kelemen Barna hangján. A szövegeket Részegh Botond barátom…
Dragomán György: Vivijezzsajetye iz amerikanszkovo szektora – вы выезжаете из американского сектора
A férfi a homokzsákokkal körberakott stand mellett áll és egy zöld pénztárcát nézeget, fekete betűket stencileztek rá, több nyelven, YOU ARE LEAVING THE AMERICAN SECTOR, a férfi nézi, fogdossa, ízléstelen…
Dragomán György: Madarak
A sziget fele mennek, vagyis a híd fele, ami a szigetre vezet, igazából nem beszélték meg, hogy merre, csak elindultak, azt se beszélték meg, hogy együtt fognak elindulni, egyszerűen úgy…
Dragomán György: Pokol
Gottwald esperes úr egyre jobban belelovalta magát a beszédbe. Jacek, amennyire lehetett, kényelmesen elhelyezkedett a karosszékben, a lábát is kinyújtotta, úgy hallgatta, igazából hogyha akart volna, akkor se tudott volna…
Dragomán György: Bolívia
A bőrdzsekis férfi épp a karjánál fogva ráncigálta kifele a terhes nőt a főhajóból, közben sziszegve győzködte valamiről. Jacek nem akart odafigyelni, megigazította a vállán a géppisztoly hevederét, ment tovább…
Dragomán György: Turiszt
Pénteken kora délután megint egészen üres volt a templom, úgyhogy Jacek kitette a liftajtóra a mindjárt jövök táblát, aztán a vállra akasztotta a gépkarabélyt, és elindult Karel atya gyűjteménye felé.…
Dragomán György: Rekord
Pont olyan vadul zuhogott az eső, mint azon a napon, amikor harmadszor is megpróbálkoztak a kitöréssel. Jacek csutkáig húzta a telefonján a hangerőt, olyan mélyen benyomta a fülébe a fejhallgató…
Dragomán György: Békedal
A liftbe csak azt volt szabad beengedni, akinek volt kilátójegye. Ezt Jaceknek kellett ellenőrizni, és neki kellett a lift ajtajáról láncon lógó körpecsételővel lepecsételnie a jegyek hátulját is. Nem, nála…
Dragomán György: Ádidász
A nagyfiúk meg mind meg akarják nézni anya bugyiját. Azt mondják, nagyon kíváncsiak a bugyijára, de igazából nem is a bugyiját akarják látni, hanem a bugyis fiókját, azt amelyikbe a…
Dragomán György: Az üres szoba
Mire Marosi a Grand Palais elé ért, egészen kihűlt a kabátja zsebében a zacskónyi gesztenye. Egyet se evett meg, csak a lódenje zsebébe dugott kézzel ropogtatta a héjukat, érezte, hogy…
Dragomán György: Földlabda
Karácsony estéjének délutánján Nagyapám a disznóperzselővel olvasztotta a havat és melegítette a földet kint a kertben. Olyan hideg volt, hogy azt éreztem, mindjárt befagy a szemem, amikor szünetet tartottunk és…
Dragomán György: Az átváltozás
Egy kép a Quay testvérek Kafka adaptációjábó egy reggel Gregor Samsa nyugtalan álmából felébredt, szörnyű féreggé változva találta magát. Ahogy meghallotta az ébresztő sípszót, azonnal megpróbálta előírásszerűen elhagyni a priccsét,…
Dragomán György: A fal
Tudod, hol voltam délután? Nem, nem munkahelyi értekezleten. Vagyis az volt, csak én nem ott voltam. Egész délután a kocsiban ültem, lehúzott ablakkal, ott a nevelőotthon kerítése mellett. Hallgattam őket,…
Dragomán György: A próbafülke (részlet a Máglyából)
A nagyáruházban vagyok, a lépcsőházban állok, a harmadik emeleten, a játék- és cipőosztály üvegajtaja előtt. Már kétszer körbejártam a játékrészleget, és egyszer a cipőrészleget is, az elárusítónők már nem is…
Dragomán György: A báránycomb
Bordás letette a konyhaasztal melletti székre a hátizsákját, és bekiáltott a szobába Andreának, hogy megjött, és mindben sikerült, kapott mindent amit csak kell, és elkezdte kipakolni a sok mindent amit…
Dragomán György: A látogató
Váli Dezsőnek Váli Dezső: Régi zsidó temető (kő és jel) - A/1985/01 (olaj, farost, cm, ,2)A temetőőr kekszet evett teával. De nem akárhogy. Hosszú évek alatt kísérletezte ki az ideális…
Dragomán György: A feltaláló
Lévay Jenőnek repülőhíd terv, Vi., „egyetlenegy árva madár”,pigment, tinta, vászon, 90 x 126 cm, 1994–2000,A fiúk egész délután várták, hogy a feltaláló végre elmenjen otthonról. Az utca túloldaláról, egy bokor…
Dragomán György: A pöttyös labda 2
Hegedüs 2 Lászlónak Vasárnap délután van. Egyszerre két pöttyös labda pattog az aszfalton, a puffanások csattogó visszhangot vernek a tömbházak között. A visszhangok, mintha maguk is labdák volnának, nekipattannak a…
Dragomán György: Rétes
(részlet a Máglya című regényből) A kredencben van egy abrosz, amit soha nem veszünk elő. Tiszta fehér, a tapintása hűvös és sima, amikor kinyitom a kredencet, mindig végighúzom rajta a…
Dragomán György: Diófa
(részlet a Máglya című regényből) Egyedül vagyok otthon, kiviszem a kertbe a rajztáblát, egy csomó rajzlapot, és a szénceruzát, amit a rajztanár adott. Körbejárok, nézem, hogy mit rajzolhatnék le. A…
Dragomán György: Orvosság
Legelőször is meg kell tudni, hogy merről fúj a szél. Azt nem lehet akárhogy, azt csak úgy lehet, hogy segítek odagurítani Nagyapának az ablakhoz a füles fotelt, amiből soha nem…
Dragomán György: A régi frakk
Nagymama egész nap az újévi koncertet nézi a videómagnóval, amit az angyal hozott neki, már háromszor vagy négyszer vagy ötször vagy hatszor vagy hétszer is megnézte, nem is tudjuk már…
Dragomán György: A lázmérő
Morcsányi Gézának Apám orosz füzetét tíz évvel a halála után találom meg. Az orvosi táskájában van, a régi sztetoszkópja és a többi réges-rég nem használt műszerei alatt. Úgy emlékszem, hogy…
Dragomán György: Az első pillanat
Az első telepesekkel érkeztem ide a Marsra még kétezerharmickettőben. Azok után, hogy huszonötben három másodperccel az indulás után felrobbant a hordozórakéta, és mindenki meghalt némileg lecsökkent a jelentkezők száma, lehet,…
Dragomán György: Rakéta
A vendégek még meg se jöttek, de Karcsika már azt várta, hogy elmenjenek. Az volt az egészben a legjobb, igaz, nagyon kellett figyelni, hogy a vendégek mikor indulnak el, nem…
Dragomán György: Galanga
A Holdnővérek a kínai gyömbért hozzák ki utoljára, kicsi porcelenfidzsában teszik a többi fogás mellé, kedvesen odahajolnak közben a Trónörököshöz, beborítják frissen mosott hajuk meg a bőrük illatátval, lesütött szemmel…
Dragomán György: Nulla-nulla-nulla-nulla-nulla
Az egész rohadt nagy plázában az összes hangszóróból ugyanaz a rádió szólt ugyanazzal a számmal, valami divatos koreai csajos pop, ami már elsőre se tetszett, századikra meg már kimondottan utálta,…
Dragomán György: Keringő
Arra ébredek, hogy valaki rázza a vállamat, azt mondja közben többször egymás után, hogy boldog újévet Sárikám, fel kell most már szépen kelni, fel kell kelni és fel kell öltözni,…
Dragomán György: Beavatkozás
Üdvözlöm. Először is szeretném megköszönni a bizalmat, azt, hogy engem választott, az én kezembe adta a sorsát és a jövőjét. Lehet, hogy a körülményekből adódóan kétségek gyötrik, de ne aggódjon,…
Dragomán György: Üvegszív
Karcsika hátra tett kézzel állt Anya és Apa előtt, nagy levegőt vett, és aztán mondani kezdte nekik a verset, de hibátlanul, olyan hibátlanul, mint a vízfolyás. Az iskolában akkor már…
Dragomán György: Karácsonyfa
A blokkfelelős fia azt mondja, hogy a karácsonyfát nekik nem az angyal hozza, hanem az apjával szokták lopni, és nem olyan kicsit lopnak, mint amilyet nekünk az angyal szokott hozni,…
Dragomán György: Radír
Karcsika azóta akart kutyát magának, hogy Dédi unalmában megpróbálta megtanítani olvasni. Dédi ehhez „A vakvezető kutya képzése és nevelése” című gazdag képanyaggal ellátott nagyalakú könyvet használta fel. Karcsika először nem…
Dragomán György: Fehérarc
Vaskuti a kisfiát nézte, próbált nem túl szigorú arcot vágni. Jancsi a lépcsőfordulóban állt, a hóna alatt az aktuális kedvenc plüssállatával, valami furcsa gorillaszerű maciféle volt, Vaskuti nem tudta megjegyezni…
Dragomán György: Kalap
Az egyik percben még majdnem minden rendben volt, Vaskuti a felesége mellett állt a butikban, a tárcája a pénzzel a kezében, várta, hogy az eladó kisasszony visszategye a polcra a…
Dragomán György: Árbockosár
Vaskuti a tengerészekről énekelt, úgy sikálta az új kerti asztalt, legalább tíz perce próbálta lesúrolni a teakfáról a fekete patinát, minden eredmény nélkül. Az elején a kisfia is segített, kihozta…
Dragomán György: Majdnem minden, amit a halakról tudni érdemes
Nagyon várom már, hogy Nagymama megint elmenjen valahova, mert Nagyapa azt ígérte, hogy ha legközelebb ketten maradunk, akkor megtanít majdnem mindenre, amit a halakról tudni érdemes. Amíg itt van, addig…
Dragomán György: Az oroszlánkórus
Nagyapa megkér, hogy húzzam fel szépen a gramofont. Majdnem mindig, amikor bemegyek hozzá, megkér. Nagyapa nem tud rádiót hallgatni, se tévét nézni, azt mondja, fáj a feje mindentől, ami árammal…
Dragomán György: Derbi
Nagyapával azt várjuk a legjobban, hogy Nagymama elmenjen végre valahova, piacra vagy a barátnőjéhez, mindegy, mert akkor végre játszhatunk megint lovasat. Nagymama nem szereti ezt a játékot, azt mondja, hogy…
Dragomán György: A fürdőruha (Részlet a Máglya című regényből)
Az osztályban mindenki arról beszél, hogy a hétvégén megnyit a strand, már töltik fel vízzel a medencéket. A folyó még túl hideg a fürdéshez, de a medencék vize gyorsabban felmelegszik,…
Dragomán György: Bőség
Ez A fehér király című regényem egyik fejezete, a 2000 közölte tíz éve. Annak örömére teszem most fel a honlapra, hogy olvasom, kétnyelvű utcatáblák lesznek Marosvásárhelyen. Adalék: Közeben eltelt egy…
Dragomán György: Adrenalin
Ezt a monológot Szikszai Rémusz adta elő a Szépművészeti múzeumban, Tintoretto Herkules kitaszítja a faunt Omphale ágyából című festménye előtt. Vidd már ki innen azt a rohadt szőrös kutyát, hát nem érted,…
Dragomán György: A vaslétra
A vaslétra nagyon hosszú, felér egész a negyedikig. Feketére van festve. A tövében állok, segítek az öcsémnek, hogy elkezdjen felfele mászni. Az öcsém még csak négy éves, sokkal kisebb nálam.…
Dragomán György: Három hasznos recept
(Füstbomba) Három apróra vágott pingponglabdát fel kell oldani egy fél üveg acetonban, aztán hozzá kell keverni egy fél pohár szukot, de csak a zöld színű jó, aztán annyi fűrészport kell…
Dragomán György: Rablás
Bevisszük a papondeklidobozt a kiscukrászdába Friccel, letesszük a süteményespult elé a földre, az üvegen át a süteményeket nézzük, van minden, puncs, dobos, isler, indiáner. Várunk. Megvárjuk, amíg mindenki kimegy, csak…
Dragomán György: Hét törés
A bal felső nagymetsző tejfogam akkor, amikor felálltam az állatkerti vendéglőben a székre, és a támlába kapaszkodtam, mert úgy akartam elmesélni egy viccet, de a szék eldőlt velem, és én…
Dragomán György: A nagy hógolyó
A blokkfelelős a földszinten lakik, mindig délben szellőztet. Pont akkor, amikor hazafele szoktam jönni az iskolából. A blokkfelelősre haragszom, mert szétvágta bicskával a kék gumilabdámat, és mert eltörte a térdén…
Dragomán György: Top tizenkettő
A diófa harmadik elágazásáról, amikor elszakadt a tárzánkötél. A székre állított sámliról, amikor le akartam venni a konyhakredenc tetejéről az eldugott tejkrémet. A lépcsőkorlátról az alsó lépcsőre, amikor szembekötősdit játszottunk…
Dragomán György: A szakállas villanyszerelő
A szakállas villanyszerelő a harmadikon lakik. Nem látszik rajta, de egy igazi rocker, van egy orsós magnója, azon hallgatja a titkos rockzenéit minden délután amikor hazajön a munkából. Csak egyedül…
Dragomán György: Puerta del Sol
Ferenczi megint zuhanásról álmodott, arról, hogy szürke felhők között zuhan, pörögve, bukdácsolva, hiába kapálózik, hiába próbál megkapaszkodni vagy ráfeküdni a levegőre, csak zuhan tovább megállíthatatlanul, segítségért kiált, de a zuhanás…
Dragomán György: Tigris
Részegh Botond - Nightfall A fogoly alszik. A börtönigazgató a fekete cellában áll, zseblámpája vörös fénybe vonja a fogoly arcát. A börtönigazgató a fogoly vérében keringő nyugtatóra gondol, arra, hogy…
Dragomán György: Vasvonó
Hajnalban, amikor kiráz az ágyból, Apám azt mondja, hogy tudja, hogy fáradt vagyok, tudja, hogy alig állok már a lábamon, de nincs mit csinálni, muszáj gyakorolni, minden percet, minden pillanatot…
Dragomán György: Szkander, Párizs, pucér nő
A mellényes bácsi A mellényes bácsi délutánonként jön, mindig ugyanakkor. A mellényes bácsinak nyikorgós cipője van, a mellényes bácsinak dohány- és kölni- és gyomorkeserűszaga van, nem kell neki puszit adni,…
Dragomán György: Lámpaláz
Amikor kislány koromban először álltam ki a színpadra, az egész nézőtér zsongott és zúgott mint a tenger, akkor egyszer csak azt éreztem, hogy a parton állok és felém rohan a…
Dragomán György: Festék
Az első gondolatom az volt, hogy nem lesz koncert. Képtelenség, hogy énekelni tudjak. Aztán, amikor végre eljutott a tudatomig, hogy amit a férjem mond, az igaz, hogy komolyan beszél, hogy…
Dragomán György: Ispahan
Nem hittem, hogy eljön. A koncert elején nem is volt ott, azt láttam volna, de aztán, éppen a Cry me a river előtt, egyszer csak ott ült, éppen előttem, középen,…
Dragomán György: Békejel
Dúdolva megyek fel a lépcsőn, semmi jazz, egy népdal, egyszerűen, szövegtelenül, lóbálom a zacskót a süteményekkel, örülök, hogy elmaradt a próba, örülök, hogy visszakaptam ezt az elveszettnek hitt hétvégi napot.…
Dragomán György: Parázs
Nem vagyok jól. Három hónapja volt a műtét, de még mindig nem nőtt rendesen vissza a hajam, amikor belenézek az öltözőben a tükörbe, megint az szinte csontsovány öregasszony néz vissza…
Dragomán György: Vége
A füvön fekszem, arccal a földnek, sírok. Az arcom eltakarom a felkarommal, a mezem felcsúszott a hátamra, összegyűrődött, nem látszik rajta sem a nevem, sem a számom. Ez a kép…
Dragomán György: A seprű
Balázs Elemérnek Apám a szívéhez kapott, fejhangon kiabálni kezdett, hanyatt vágta magát, és rángatózva feküdt a perzsaszőnyegen. A szeme kifordult, sipákolva szedte a levegőt. – Nem jó! – mondtam neki.…
Dragomán György: Tulipánok
Az ébresztőórát este a párnám alá dugtam, hogy csak én halljam meg a csergését, és anya ne ébredjen fel, de az óra még nem is szólt, én már ébren voltam,…
Dragomán György: Medvecukor
Sokáig nem nyúlok apám szekreteréhez. Már egy hónappal túl vagyok a temetésen, de még mindig nem. Aztán egyszer csak nem bírom tovább. Bemegyek a szobájába, kiveszem a kulcsot onnan, ahol…
Dragomán György: Kapuváltozás
Egyperces, vagy inkább félperces. Az ÉS-ben jelent meg. Az öregasszony a liftajtó előtt a kerekes szék karfájába kapaszkodik, a villogó gyűrűktől az ujjai még csontosabbnak látszanak. A parókája félrecsúszott, kiabál.…
Dragomán György: Víz
A férfi bizonytalanul lépked, úgy nyit be a kávézóba, mint aki láthatóan nem egészen tudja, hogy hol van. Az ég felhős, de ő mégis hunyorog a reggeli fényben. Áll, két…
Dragomán György: Kés
A Trabantból nem tűnt ilyen keménynek a föld. Próbálja belenyomni a kis tábori ásót, alig megy bele, nekifeszül, ide-oda mozgatja a lapját, lefele nyomja, végre kifordul a rög, a föld…
Dragomán György: Cukor
A karácsony előtti napon, akkor, amikor a cukrokat szoktuk felkötni, akkor derült ki, hogy idén nem jöhet keresztapám és nem hozhat németből szaloncukrot. És minálunk nem lehetett sehol szaloncukrot kapni,…
Dragomán György: Egy mesterség
Néha az kell, hogy megtalálják, hogy mindenki lássa és megértse, hogy mi az üzenet. Máskor meg épp az a lényeg, hogy nyoma se maradjon, úgy eltűnjön, mintha nem is létezett…
Dragomán György: Jégkrém
A padon ül, kicsit kényelmetlen, annyira tele vannak a zsebei, a tartalmuk nyomja a combját és a fenekét. A hidat nézi, vagyis inkább a szürkén áramló vizet a híd alatt.…
Dragomán György: Az első
A furgonban sötét van, de úgyse látná, a szemére húzta a fekete sapkát. Alatta lehunyja a szemét, a sapka anyaga a bőrére szorul. Az a jó, a legjobb, ha nem…
Dragomán György: Borotva
Lengyel Péternek Az új borotvám. Apám régi borotvája. Apám borotválkozó dobozát a spájzban találom meg, két hónappal a temetés után. A legfelső polcon van, egészen a falig benyomva, egy kekszes…
Dragomán György: Vér
Senki sem tudta, hogy a vérmedvék és a húsevő vaddisznók háborúja hogyan is kezdődött. A vaddisznók szerint a medvék kezdték, a medvék szerint a vaddisznók. A vérmedvék azt mesélték, egy…
Dragomán György: Limonkonszál
Viloettának Azt hiszem a történetem akkor lenne az igazi, ha nem mesélném, hanem énekelném, mert az igazi hangom nem az amin beszélek, hanem az, amin énekelek, mert az énekhangom sokkal…
György Dragomán: Tulpaner
This is the first chapter from the Swedish translation of my novel The White King. Väckarklockan stoppade jag in under kudden kvällen innan så att bara jag skulle höra när…
György Dragomán: Tulipani
Il primo capitolo del mio romanzo. Avevo infilato la sveglia sotto il cuscino la sera prima per non disturbare la mamma, non era ancora l’ora ma avevo gli occhi spalancati,…
György Dragomán: Tulipes
Tulipes Le premier chapitre de mon roman. Le soir, j’avais enfoui le réveil sous mon oreiller car je voulais être le seul à entendre la sonnerie et ne pas réveiller…
György Dragomán: tulppaanit
Illalla työnsin herätyskellon tyynyn alle, ettei äiti kuulisi sitä, mutta aamulla olin valveilla jo paljon ennen sen soittoa, niin kovasti minua jännitti. Otin kirjoituspöydältä nikkelöidyn kiinalaisen taskulamppuni, vedin kellon tyynyn…
Dragomán György: Bilincsek
A bokszoló ciklus befejező darabja. Ahogy a többi ez is a Népszabadságban jelent meg. Az öltöző megváltozott. A kopott falakra, a padlóra, de még a plafonra is kerítésdarabokból, kovácsoltvas rudakból,…
Dragomán György: Gyümölcsök
A bokszoló ciklus, ötödik, utolsó előtti darabja. Ahogy ment felfele a lépcsőn Janó érezte, hogy még mindig szokatlan a járás, nem a sorvadás miatt, a pár hónap, amit a kerekesszékben…